A következő két évtizedben folyamatosan emelkedik Délkelet-Európa országainak energiaigénye, és ennek kielégítésében egyre nagyobb szerepe lesz a földgáznak – mondta a Horvát Energia Intézet (EIHP) igazgatóhelyettese csütörtökön budapesti előadásán.
Damir Pesut a Magyar Külügyi Intézetben (MKI) elmondta, hogy hosszabb távon a földgáz fedezheti a régió energiaigényeinek 20 százalékát, de nagy kihívást jelentenek az országok közti gyenge infrastrukturális kapcsolatok. Az infrastruktúra fejlesztése szükséges, már csak a gázszállítás miatt is. Hosszabb távon a földgáz fedezheti a régió energiaigényeinek 20 százalékát, de nagy kihívást jelentenek az országok közötti gyenge infrastrukturális kapcsolatok. Az infrastruktúra fejlesztésére azonban szükséges lenne már csak a gázszállítás miatt is â mondta el Damir Pesut a Magyar Külügyi Intézetben (MKI).
Damir Pesut szerint sok lehetséges szállítási megoldás lenne, de eddig vetélkedés volt a különböző projektek között (például a Nabucco és a Déli Áramlat gázvezeték), és Brüsszel sem tudott közös álláspontot kialakítani. A Transz-adriai gázvezetők megvalósítása azonban reális cél, és meg is fog valósulni – jelentette ki. Az eseményen Damir Pesut és Kaderják Péter is beszélt a gázszállítási megállapodásról, amelyet Ausztria, Magyarország és Horvátország kötött Oroszországgal a Déli Áramlatról. Mindkét szakértő szerint ismert volt, hogy a megállapodás egyes elemi ellentétesek lesznek az uniós jog bizonyos részével, de így is megkötötték a megállapodást.
Damir Pesut szerint politikai nyomás alatt voltak Horvátországban, és ő meg tudja érteni az akkori horvát kormány döntését, hogy Moszkva és Brüsszel helyett inkább Brüsszelt haragították magukra. A döntés politikai döntés volt, nem energetikai, de energetikai szempontból is hasznos, ha a Déli Áramlat miatt több gázszállítási forrása van Horvátországnak – mondta.
A horvát gázipar fontosságáról beszélt az MKI-ban Kaderják Péter, a Regionális Energia Kutató Központ igazgatója is. Szerinte Horvátországban jók a gázkitermelés lehetőségei, erős a verseny a horvát gázpiacon és a kiskereskedelmi szolgáltatók között is. Kaderják Péter a horvát-magyar kapcsolatokról azt mondta, hogy hasznos volna az árampiacok összekapcsolása, a gázszállítási együttműködés erősítése, Horvátország integrálása a visegrádi országok csoportjába, tovább a Mol és az INA közötti vita rendezése. Kaderják szerint a horvátok attól félnek, hogy a Mol az INA valamelyik finomítójának bezárására készül. Szerinte a horvát finomítók valóban elég kicsik, nagy a piaci verseny, és technológiai szempontból elavultak. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy erős az INA kitermelői ágazata.
Egyre fontosabbá válik a földgáz
A következő két évtizedben folyamatosan emelkedik Délkelet-Európa országainak energiaigénye, és ennek kielégítésében egyre nagyobb szerepe lesz a földgáznak – mondta a Horvát Energia Intézet (EIHP) igazgatóhelyettese csütörtökön budapesti előadásán.
Damir Pesut a Magyar Külügyi Intézetben (MKI) elmondta, hogy hosszabb távon a földgáz fedezheti a régió energiaigényeinek 20 százalékát, de nagy kihívást jelentenek az országok közti gyenge infrastrukturális kapcsolatok. Az infrastruktúra fejlesztése szükséges, már csak a gázszállítás miatt is. Hosszabb távon a földgáz fedezheti a régió energiaigényeinek 20 százalékát, de nagy kihívást jelentenek az országok közötti gyenge infrastrukturális kapcsolatok. Az infrastruktúra fejlesztésére azonban szükséges lenne már csak a gázszállítás miatt is â mondta el Damir Pesut a Magyar Külügyi Intézetben (MKI).
Damir Pesut szerint sok lehetséges szállítási megoldás lenne, de eddig vetélkedés volt a különböző projektek között (például a Nabucco és a Déli Áramlat gázvezeték), és Brüsszel sem tudott közös álláspontot kialakítani. A Transz-adriai gázvezetők megvalósítása azonban reális cél, és meg is fog valósulni – jelentette ki. Az eseményen Damir Pesut és Kaderják Péter is beszélt a gázszállítási megállapodásról, amelyet Ausztria, Magyarország és Horvátország kötött Oroszországgal a Déli Áramlatról. Mindkét szakértő szerint ismert volt, hogy a megállapodás egyes elemi ellentétesek lesznek az uniós jog bizonyos részével, de így is megkötötték a megállapodást.
Damir Pesut szerint politikai nyomás alatt voltak Horvátországban, és ő meg tudja érteni az akkori horvát kormány döntését, hogy Moszkva és Brüsszel helyett inkább Brüsszelt haragították magukra. A döntés politikai döntés volt, nem energetikai, de energetikai szempontból is hasznos, ha a Déli Áramlat miatt több gázszállítási forrása van Horvátországnak – mondta.
A horvát gázipar fontosságáról beszélt az MKI-ban Kaderják Péter, a Regionális Energia Kutató Központ igazgatója is. Szerinte Horvátországban jók a gázkitermelés lehetőségei, erős a verseny a horvát gázpiacon és a kiskereskedelmi szolgáltatók között is. Kaderják Péter a horvát-magyar kapcsolatokról azt mondta, hogy hasznos volna az árampiacok összekapcsolása, a gázszállítási együttműködés erősítése, Horvátország integrálása a visegrádi országok csoportjába, tovább a Mol és az INA közötti vita rendezése. Kaderják szerint a horvátok attól félnek, hogy a Mol az INA valamelyik finomítójának bezárására készül. Szerinte a horvát finomítók valóban elég kicsik, nagy a piaci verseny, és technológiai szempontból elavultak. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy erős az INA kitermelői ágazata.
