Alighanem ma kapja kézhez a szlovák kormány a magyar fél tárgyalási javaslatát. A magyar küldöttség vízre cserélné a Bősön termelt áram hazánkat megillető részét, s már az első tárgyalási fordulókon az új vízmegosztási megállapodásról tárgyalna – írja hétfői számában a Népszava.
A Dunai Kormánybiztosság útjára indította azt a tárgyalási menetrendjavaslatot, amely alapján a magyar fél a jövőben megbeszéléseket kíván folytatni Szlovákiával a bősi vízlépcsővita megoldásáról. A dokumentum – diplomáciai csatornákon – várhatóan ma, esetleg holnap érkezik meg Pozsonyba, ahol a következő kétoldalú egyeztetést tarja a két delegáció. A találkozó időpontját azonban még nem tudni, mivel ezúttal a szlovák tárgyalócsoport hívja majd meg a magyar küldöttséget – tudtuk meg Székely Lászlótól, a Dunai Kormánybiztosság vezetőjétől.
A “menetrend” elkészítéséhez az 1999-ben átadott magyar javaslatot és az arra adott szlovák választ vették alapul a Dunai Kormánybiztosság szakértői. Így feltételezhető, hogy Szlovákia képviselői is tárgyalásra alkalmasnak találják a most elküldött magyar javaslatcsomagot. A rövidesen megkezdődő egyeztetéssorozat végén – várhatóan még ebben az évben – kormányközi megállapodást kötnek a két ország megbízottai. Az “előszerződés” annak a később megkötendő kétoldalú államközi egyezménynek az elveit, legfontosabb elemeit rögzíti, amely az eredeti vízlépcső-szerződés, az 1977-es egyezmény helyébe lép majd.
Úgy tudjuk: a magyar szakértők az első egyeztetés alkalmával a vízmegosztási kérdésekről, illetve a két országnak a bősi erőműrendszerben lévő tulajdoni hányadának megállapításáról szeretnének tárgyalni. Ezekben a kérdésekben azonban egyelőre eltér a felek álláspontja. Szlovákia szerint ugyanis hazánknak mindössze 14 százalékos tulajdoni hányada van az erőműrendszerben, míg a magyar szakértők számításai szerint legalább 25 százalék.
Magyarországot – az erőműben lévő tulajdoni részével arányosan – megilletné a bősi vízi erőműben megtermelt elektromos energia egy része. Vagyis az erőműben előállított áramból országunknak is részesednie kellene, s ezt Szlovákia is elismeri. A magyar fél már az első egyeztetések alkalmával kérni fogja áramrészesedése vízre váltását. Így már akkor is, ha csak a szlovákok által elismert energiahányadnak megfelelő pluszvízmennyiséget megkapnánk, a Duna teljes vízhozamának a jelenleg átadott 17-18 százaléka helyett Szlovákiának a vízhozam mintegy 30 százalékát át kellene engednie az Öreg-Duna medrébe. (A többletvíz a Szigetköz ökológiai állapotát javítaná.)
Mint már korábban megírtuk: ma még abban sem értenek egyet a felek, miként kellene kiegyenlíteni a két ország egymással szemben támasztott kárigényeit. Szlovákia ugyanis tudomásul vette, hogy nem épül meg a nagymarosi vízlépcső, de erre az esetre kártérítési követelést helyezett kilátásba. A magyar szakértők szerint viszont Szlovákia számára előnyös megoldás lenne, ha a két ország lemondana az egymással szemben támasztott kártérítési igényéről, s a tárgyalócsoportok a hágai Nemzetközi Bíróság által ajánlott “nullszaldós” kárrendezés mellett döntenének. A hazai szakemberek számításai szerint ugyanis hazánk veszteségei nagyobbak, mint Szlovákiáé. A számszerűsíthető kárigényünk hozzávetőleg 280-400 milliárd forintra tehető. A nem vagyoni kár nagyságára vonatkozóan egyelőre nincsenek pontos számítások.
Duna-vízre cserélnénk a bősi áramot
Alighanem ma kapja kézhez a szlovák kormány a magyar fél tárgyalási javaslatát. A magyar küldöttség vízre cserélné a Bősön termelt áram hazánkat megillető részét, s már az első tárgyalási fordulókon az új vízmegosztási megállapodásról tárgyalna – írja hétfői számában a Népszava.
A Dunai Kormánybiztosság útjára indította azt a tárgyalási menetrendjavaslatot, amely alapján a magyar fél a jövőben megbeszéléseket kíván folytatni Szlovákiával a bősi vízlépcsővita megoldásáról. A dokumentum – diplomáciai csatornákon – várhatóan ma, esetleg holnap érkezik meg Pozsonyba, ahol a következő kétoldalú egyeztetést tarja a két delegáció. A találkozó időpontját azonban még nem tudni, mivel ezúttal a szlovák tárgyalócsoport hívja majd meg a magyar küldöttséget – tudtuk meg Székely Lászlótól, a Dunai Kormánybiztosság vezetőjétől.
A “menetrend” elkészítéséhez az 1999-ben átadott magyar javaslatot és az arra adott szlovák választ vették alapul a Dunai Kormánybiztosság szakértői. Így feltételezhető, hogy Szlovákia képviselői is tárgyalásra alkalmasnak találják a most elküldött magyar javaslatcsomagot. A rövidesen megkezdődő egyeztetéssorozat végén – várhatóan még ebben az évben – kormányközi megállapodást kötnek a két ország megbízottai. Az “előszerződés” annak a később megkötendő kétoldalú államközi egyezménynek az elveit, legfontosabb elemeit rögzíti, amely az eredeti vízlépcső-szerződés, az 1977-es egyezmény helyébe lép majd.
Úgy tudjuk: a magyar szakértők az első egyeztetés alkalmával a vízmegosztási kérdésekről, illetve a két országnak a bősi erőműrendszerben lévő tulajdoni hányadának megállapításáról szeretnének tárgyalni. Ezekben a kérdésekben azonban egyelőre eltér a felek álláspontja. Szlovákia szerint ugyanis hazánknak mindössze 14 százalékos tulajdoni hányada van az erőműrendszerben, míg a magyar szakértők számításai szerint legalább 25 százalék.
Magyarországot – az erőműben lévő tulajdoni részével arányosan – megilletné a bősi vízi erőműben megtermelt elektromos energia egy része. Vagyis az erőműben előállított áramból országunknak is részesednie kellene, s ezt Szlovákia is elismeri. A magyar fél már az első egyeztetések alkalmával kérni fogja áramrészesedése vízre váltását. Így már akkor is, ha csak a szlovákok által elismert energiahányadnak megfelelő pluszvízmennyiséget megkapnánk, a Duna teljes vízhozamának a jelenleg átadott 17-18 százaléka helyett Szlovákiának a vízhozam mintegy 30 százalékát át kellene engednie az Öreg-Duna medrébe. (A többletvíz a Szigetköz ökológiai állapotát javítaná.)
Mint már korábban megírtuk: ma még abban sem értenek egyet a felek, miként kellene kiegyenlíteni a két ország egymással szemben támasztott kárigényeit. Szlovákia ugyanis tudomásul vette, hogy nem épül meg a nagymarosi vízlépcső, de erre az esetre kártérítési követelést helyezett kilátásba. A magyar szakértők szerint viszont Szlovákia számára előnyös megoldás lenne, ha a két ország lemondana az egymással szemben támasztott kártérítési igényéről, s a tárgyalócsoportok a hágai Nemzetközi Bíróság által ajánlott “nullszaldós” kárrendezés mellett döntenének. A hazai szakemberek számításai szerint ugyanis hazánk veszteségei nagyobbak, mint Szlovákiáé. A számszerűsíthető kárigényünk hozzávetőleg 280-400 milliárd forintra tehető. A nem vagyoni kár nagyságára vonatkozóan egyelőre nincsenek pontos számítások.
