Megindultak az állami közműholding felállításának előkészületei. Az eddig nyilvánosságra került alapkoncepció értelmében az új társaságon keresztül a villamos energia, a földgáz és a távhő integrált módon jut majd el az arra jogosult felhasználókhoz. Jelentős különbségek mellett hasonló megoldások több nyugat-európai országban évtizedek óta sikerrel működnek, melyek tanulságait â különösen a szabályozás korlátaiból következő kockázatokat â érdemes figyelembe venni a hazai szabályozás kialakításánál is.
A közműszektorban a domináns állami, illetve önkormányzati jelenlét egyáltalán nem új keletű gondolat, így több európai államban a mai napig köztulajdonú szolgáltatók dominálnak â közölte a Wolf Theiss Ügyvédi Iroda. A holding alapú megoldások sem ismeretlenek: az USA-ban például a Public Utility Company-k holding struktúrában, állami-önkormányzati tulajdonban működnek. A tervezett hazai állami nonprofit holding szempontjából azonban ennél érdekesebb a Németországban, Ausztriában és Svájcban ma is széles körben működő ún. “Stadtwerke” modell. A Gemeinde- és Stadtwerkék, azaz a községi és városi közműszolgáltató társaságok olyan többségi közösségi-önkormányzati tulajdonú vállalatok, amely helyi vagy regionális szinten nyújtanak integrált szolgáltatást a közművek szinte teljes spektrumában.
Holdinstruktúra önkormányzati tulajdonban
A Stadtwerke-k ma már jellemzően többszintű holding struktúrában működnek. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat többségi tulajdonában álló GmbH, AG, stb. egy pénzügyi holdingcég, amely irányítása alatt sokszor akár 30-40 leányvállalat is üzemel. Az egyes közszolgáltatásokat ezek a különböző profilú, önállóan gazdálkodó, operatív tevékenységet végző leányvállatok nyújtják. A közvetlenül szolgáltató vállalkozások mellett
Jön az állami szuperszolgáltató
ráadásul hálózat-karbantartással, intézményfenntartással vagy éppen IT-szolgáltatásokkal megbízott cégek is megtalálhatóak a holdingokban. A Kölnben működő Stadtwerke például olyan holding struktúrában működik, ahol az anyavállalat 100%-ban Köln városának tulajdonában van, az egyes szolgáltatásokat pedig a holdingba tartozó egyes vállalkozások nyújtják, amelyben az anyavállalat változó mértékű, de többségi tulajdonrésszel bír. Gyakori az is, hogy ezen vállalkozások lényegében non-profit alapon működnek, tehát a tevékenységükből eredő esetleges profitot a szolgáltatási infrastruktúra fejlesztésére forgatják vissza, esetleg a tulajdonos önkormányzat által megjelölt más gazdasági célra fordítják. A Stadtwerke Köln működéséből képződő eredményből például a helyi közösségi beruházásokra, felújításokra teremtenek elő forrást.
Az energiahatékonyságra is koncentrálnak
A már működő Stadtwerke-modellben ráadásul megvalósul egy sor, az üzleti dimenzión túlmutató olyan szempont is, mely a magyarországi átalakítás motivációi közt is szerepel. A szociális célkitűzések, a mindenki számára elérhető árú szolgáltatásnyújtás és olyan horizontális célok is elérhetőek ebben a modellben, mint az energia-felhasználás hatékonyságának növelése, akár a közösségi épületek korszerűsítésével. Emellett az integrált közműszolgáltató â a méretgazdaságosság és az integráció miatti hatékonyságnövekedés miatt â jellemzően nyereséges vállalkozás, ami komoly hozzáadott gazdasági értéket jelent helyi szinten: a nyereség nem kerül ki profitként a rendszerből, hanem szükséges és hasznos fejlesztéseket, beruházásokat finanszíroznak belőle. Mindezek az eredmények hasonlóak a hazai állami tulajdonú, non-profit holding alapú közszolgáltatási rendszertől várt előnyökkel.
Ezen múlhat a hazai siker
“Ugyan a Stadtwerke-k elsősorban helyi- regionális, nem pedig országos struktúrák, működésükből mégis számos tanulságot lehet levonni, amelyeket mindenképp érdemes figyelembe venni az állami holding kialakításakor, hiszen akár ezen is múlhat az új közműholding sikere. Ráadásul mivel a Stadtwerke jellegzetesen európai jelenség, a hazai közműszabályozás EU-szabályozási korlátai és buktatói miatt is kiemelt figyelmet érdemel. A kétségtelen előnyök mellett, az állami non-profit holding számos jogi kockázatot rejt magában, ezek egy része pedig már most megismerhető a Stadtwerke-k tanulmányozásával” â mondta dr. Tóth Máté, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda energiaszabályozási ügyekre szakosodott ügyvédje.
Az EU közszolgáltatásokat érintő egyes versenyjogi, belső piaci rendelkezései, az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó joganyaga és az állami támogatásokat szabályozó szigorú szempontjai is mind-mind figyelmet érdemelnek az új hazai szabályozás kialakítása során. Az utóbbi súlyossága kapcsán elég csak a Bizottság korábbi eljárására emlékeztetni a magyarországi erőművek hosszú távú értékesítési szerződései vonatkozásában. A közműszolgáltatás korlátainak körültekintő kialakításához célszerű tehát a hasonlóságot mutató, külföldi piacokon már működő non-profit, holding alapú és integrált szolgáltatási struktúrák tanulságait is figyelembe venni annak érdekében, hogy a kitűzött célok megvalósulhassanak, és valóban európai megoldás születhessen.
Drasztikus átalakulás előtt a magyar közműszektor
Megindultak az állami közműholding felállításának előkészületei. Az eddig nyilvánosságra került alapkoncepció értelmében az új társaságon keresztül a villamos energia, a földgáz és a távhő integrált módon jut majd el az arra jogosult felhasználókhoz. Jelentős különbségek mellett hasonló megoldások több nyugat-európai országban évtizedek óta sikerrel működnek, melyek tanulságait â különösen a szabályozás korlátaiból következő kockázatokat â érdemes figyelembe venni a hazai szabályozás kialakításánál is.
A közműszektorban a domináns állami, illetve önkormányzati jelenlét egyáltalán nem új keletű gondolat, így több európai államban a mai napig köztulajdonú szolgáltatók dominálnak â közölte a Wolf Theiss Ügyvédi Iroda. A holding alapú megoldások sem ismeretlenek: az USA-ban például a Public Utility Company-k holding struktúrában, állami-önkormányzati tulajdonban működnek. A tervezett hazai állami nonprofit holding szempontjából azonban ennél érdekesebb a Németországban, Ausztriában és Svájcban ma is széles körben működő ún. “Stadtwerke” modell. A Gemeinde- és Stadtwerkék, azaz a községi és városi közműszolgáltató társaságok olyan többségi közösségi-önkormányzati tulajdonú vállalatok, amely helyi vagy regionális szinten nyújtanak integrált szolgáltatást a közművek szinte teljes spektrumában.
Holdinstruktúra önkormányzati tulajdonban
A Stadtwerke-k ma már jellemzően többszintű holding struktúrában működnek. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat többségi tulajdonában álló GmbH, AG, stb. egy pénzügyi holdingcég, amely irányítása alatt sokszor akár 30-40 leányvállalat is üzemel. Az egyes közszolgáltatásokat ezek a különböző profilú, önállóan gazdálkodó, operatív tevékenységet végző leányvállatok nyújtják. A közvetlenül szolgáltató vállalkozások mellett
Jön az állami szuperszolgáltató
ráadásul hálózat-karbantartással, intézményfenntartással vagy éppen IT-szolgáltatásokkal megbízott cégek is megtalálhatóak a holdingokban. A Kölnben működő Stadtwerke például olyan holding struktúrában működik, ahol az anyavállalat 100%-ban Köln városának tulajdonában van, az egyes szolgáltatásokat pedig a holdingba tartozó egyes vállalkozások nyújtják, amelyben az anyavállalat változó mértékű, de többségi tulajdonrésszel bír. Gyakori az is, hogy ezen vállalkozások lényegében non-profit alapon működnek, tehát a tevékenységükből eredő esetleges profitot a szolgáltatási infrastruktúra fejlesztésére forgatják vissza, esetleg a tulajdonos önkormányzat által megjelölt más gazdasági célra fordítják. A Stadtwerke Köln működéséből képződő eredményből például a helyi közösségi beruházásokra, felújításokra teremtenek elő forrást.
Az energiahatékonyságra is koncentrálnak
A már működő Stadtwerke-modellben ráadásul megvalósul egy sor, az üzleti dimenzión túlmutató olyan szempont is, mely a magyarországi átalakítás motivációi közt is szerepel. A szociális célkitűzések, a mindenki számára elérhető árú szolgáltatásnyújtás és olyan horizontális célok is elérhetőek ebben a modellben, mint az energia-felhasználás hatékonyságának növelése, akár a közösségi épületek korszerűsítésével. Emellett az integrált közműszolgáltató â a méretgazdaságosság és az integráció miatti hatékonyságnövekedés miatt â jellemzően nyereséges vállalkozás, ami komoly hozzáadott gazdasági értéket jelent helyi szinten: a nyereség nem kerül ki profitként a rendszerből, hanem szükséges és hasznos fejlesztéseket, beruházásokat finanszíroznak belőle. Mindezek az eredmények hasonlóak a hazai állami tulajdonú, non-profit holding alapú közszolgáltatási rendszertől várt előnyökkel.
Ezen múlhat a hazai siker
“Ugyan a Stadtwerke-k elsősorban helyi- regionális, nem pedig országos struktúrák, működésükből mégis számos tanulságot lehet levonni, amelyeket mindenképp érdemes figyelembe venni az állami holding kialakításakor, hiszen akár ezen is múlhat az új közműholding sikere. Ráadásul mivel a Stadtwerke jellegzetesen európai jelenség, a hazai közműszabályozás EU-szabályozási korlátai és buktatói miatt is kiemelt figyelmet érdemel. A kétségtelen előnyök mellett, az állami non-profit holding számos jogi kockázatot rejt magában, ezek egy része pedig már most megismerhető a Stadtwerke-k tanulmányozásával” â mondta dr. Tóth Máté, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda energiaszabályozási ügyekre szakosodott ügyvédje.
Az EU közszolgáltatásokat érintő egyes versenyjogi, belső piaci rendelkezései, az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó joganyaga és az állami támogatásokat szabályozó szigorú szempontjai is mind-mind figyelmet érdemelnek az új hazai szabályozás kialakítása során. Az utóbbi súlyossága kapcsán elég csak a Bizottság korábbi eljárására emlékeztetni a magyarországi erőművek hosszú távú értékesítési szerződései vonatkozásában. A közműszolgáltatás korlátainak körültekintő kialakításához célszerű tehát a hasonlóságot mutató, külföldi piacokon már működő non-profit, holding alapú és integrált szolgáltatási struktúrák tanulságait is figyelembe venni annak érdekében, hogy a kitűzött célok megvalósulhassanak, és valóban európai megoldás születhessen.
