A gáz- és villanyár 10 százalékos csökkentése feltételeinek kidolgozására kérte a kormány az illetékes minisztériumot a kormányszóvivő közlése szerint. Mint azt az Energiainfo korábban már közölte, Magyarországon európai összehasonlításban nem számítanak magasnak az energiaárak.
“A kormány szerdai ülésén arra kérte fel a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy dolgozza ki a gáz- és villanyár 10 százalékos csökkentésének feltételeit” – nyilatkozta Giró-Szász András. Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteki rádióinterjújában beszélt arról, hogy a kormány a rezsiköltségek csökkentésén dolgozik. Ezt az ezen a területen működő cégek profitjának csökkentésével és az ezzel a lépéssel érintett összeg embereknél hagyásával tervezi a kabinet. “A közszolgáltatások nem arra valók, hogy abból valaki pénzt keressen, ez a szektor nem a profit világa” – mondta a kormányfő. Hangsúlyozta: azt elfogadja, hogy az energiát termelő cégeknél profitnak kell jelentkeznie, de a fogyasztó és a termelő közé “ékelődő” szereplők esetében a profitot minimálisra kell csökkenteni.
Mint azt az Energiainfo korábban már közölte, Magyarországon európai összehasonlításban nem számítanak magasnak az energiaárak, ellenben a nettó keresetek rendkívül alacsonyak, ennek következtében a munkaidő ráfordításban mérhető összehasonlítás lehangoló képet mutat – derül ki az energiainfo.hu elemzéséből.
Rezsistopp: korábban nem jött össze
A kormány annak érdekében, hogy csökkentse a lakosságra terhelő nyomást, a 2011 tavaszán elfogadott Széll Kálmán Tervben bejelentette, hogy âkülönböző eszközökkel â hatósági árképzéssel, az extraprofit visszaszorításával â befagyasztja a legfontosabb rezsiköltségeket, ezzel hozzájárul ahhoz, hogy kiszámíthatóbb legyen a családok gazdálkodásaâ. Ennek érdekében vállalták, hogy 2011. július 1-ig kidolgozzák a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tevő szabályozást. A Policy Agenda korábbi elemzésében felhívta a figyelmet, hogy nehéz lesz a Széll Kálmán Tervben szereplő rezsiköltségekre vonatkozó politikai vállalásait teljesítenie a kormánynak. Ennek oka, hogy a villany, gáz és a távhő esetében erős szabályozó jogköre van az államnak, ugyanakkor több tételben, amely ugyancsak a rezsihez tartozik nincsen beleszólási lehetősége. Ilyen a közös költség (társasházak esetében), a víz- és csatornadíjak, illetve a gáz és távfűtésen kívüli fűtési módok.
Volt gázáremelés
A politikai elszántságot felülírta a gazdasági törvényszerűség, és a költségvetési kényszer. Az egyik legnagyobb vágást az okozta, hogy január 1-től 25%-ról 27%-ra emelkedett az általános ÁFA kulcs (kivéve a távfűtést, amely a legalacsonyabb kulcsba tartozik továbbra is). Ez pedig már önmagában is felülírta azt a vállalást, hogy nem nőnek a rezsiköltségek. Ugyanakkor nőttek általában az alapdíjak és a fogyasztás alapú szolgáltatási díjak is. Budapesten részletesen megnéztük az adatokat, és számításaink szerint átlagosan 4,4%-kal emelkedtek a rezsiköltségek. Ebből kb. 1%-ot tett ki csupán az áfa emelkedése, míg a többi a cégeknél maradó szolgáltatási díj növelését eredményezte. Az árak növekedése tekintetében leginkább az önkormányzati tulajdonú cégek felé húzott a kormány, illetve a fővárosi közgyűlés âkezeâ. Ugyanis, míg a távfűtés, csatornázás, víz-, és a gázszolgáltatás esetében nőtt az áfa nélküli szolgáltatási díj is, addig a nem fővárosi tulajdonú áramszolgáltatás esetében nettó értékben csökkent az ár.
Csökkentené a gáz- és villanyárakat a kormány
A gáz- és villanyár 10 százalékos csökkentése feltételeinek kidolgozására kérte a kormány az illetékes minisztériumot a kormányszóvivő közlése szerint. Mint azt az Energiainfo korábban már közölte, Magyarországon európai összehasonlításban nem számítanak magasnak az energiaárak.
“A kormány szerdai ülésén arra kérte fel a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy dolgozza ki a gáz- és villanyár 10 százalékos csökkentésének feltételeit” – nyilatkozta Giró-Szász András. Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteki rádióinterjújában beszélt arról, hogy a kormány a rezsiköltségek csökkentésén dolgozik. Ezt az ezen a területen működő cégek profitjának csökkentésével és az ezzel a lépéssel érintett összeg embereknél hagyásával tervezi a kabinet. “A közszolgáltatások nem arra valók, hogy abból valaki pénzt keressen, ez a szektor nem a profit világa” – mondta a kormányfő. Hangsúlyozta: azt elfogadja, hogy az energiát termelő cégeknél profitnak kell jelentkeznie, de a fogyasztó és a termelő közé “ékelődő” szereplők esetében a profitot minimálisra kell csökkenteni.
Mint azt az Energiainfo korábban már közölte, Magyarországon európai összehasonlításban nem számítanak magasnak az energiaárak, ellenben a nettó keresetek rendkívül alacsonyak, ennek következtében a munkaidő ráfordításban mérhető összehasonlítás lehangoló képet mutat – derül ki az energiainfo.hu elemzéséből.
Rezsistopp: korábban nem jött össze
A kormány annak érdekében, hogy csökkentse a lakosságra terhelő nyomást, a 2011 tavaszán elfogadott Széll Kálmán Tervben bejelentette, hogy âkülönböző eszközökkel â hatósági árképzéssel, az extraprofit visszaszorításával â befagyasztja a legfontosabb rezsiköltségeket, ezzel hozzájárul ahhoz, hogy kiszámíthatóbb legyen a családok gazdálkodásaâ. Ennek érdekében vállalták, hogy 2011. július 1-ig kidolgozzák a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tevő szabályozást. A Policy Agenda korábbi elemzésében felhívta a figyelmet, hogy nehéz lesz a Széll Kálmán Tervben szereplő rezsiköltségekre vonatkozó politikai vállalásait teljesítenie a kormánynak. Ennek oka, hogy a villany, gáz és a távhő esetében erős szabályozó jogköre van az államnak, ugyanakkor több tételben, amely ugyancsak a rezsihez tartozik nincsen beleszólási lehetősége. Ilyen a közös költség (társasházak esetében), a víz- és csatornadíjak, illetve a gáz és távfűtésen kívüli fűtési módok.
Volt gázáremelés
A politikai elszántságot felülírta a gazdasági törvényszerűség, és a költségvetési kényszer. Az egyik legnagyobb vágást az okozta, hogy január 1-től 25%-ról 27%-ra emelkedett az általános ÁFA kulcs (kivéve a távfűtést, amely a legalacsonyabb kulcsba tartozik továbbra is). Ez pedig már önmagában is felülírta azt a vállalást, hogy nem nőnek a rezsiköltségek. Ugyanakkor nőttek általában az alapdíjak és a fogyasztás alapú szolgáltatási díjak is. Budapesten részletesen megnéztük az adatokat, és számításaink szerint átlagosan 4,4%-kal emelkedtek a rezsiköltségek. Ebből kb. 1%-ot tett ki csupán az áfa emelkedése, míg a többi a cégeknél maradó szolgáltatási díj növelését eredményezte. Az árak növekedése tekintetében leginkább az önkormányzati tulajdonú cégek felé húzott a kormány, illetve a fővárosi közgyűlés âkezeâ. Ugyanis, míg a távfűtés, csatornázás, víz-, és a gázszolgáltatás esetében nőtt az áfa nélküli szolgáltatási díj is, addig a nem fővárosi tulajdonú áramszolgáltatás esetében nettó értékben csökkent az ár.