Mondott pĂĄr szakmailag nem tĂşl megalapozott ĂŠs mĂĄs szempontbĂłl is nehezen vĂŠdhető dolgot az olajpiacrĂłl FehĂŠr hĂĄzi beszĂŠdĂŠben az amerikai elnĂśk.
George Bush amerikai elnĂśk szerdai beszĂŠdĂŠben arra kĂŠrte a kongresszust, hogy az orszĂĄg olyan szĂĄrazfĂśldi talapzati rĂŠszĂŠn is engedĂŠlyezze az olajteremĂŠst, ahol most tilos, ĂŠs persze Alaszka termĂŠszetvĂŠdelmi rĂŠszein is. A tĂŠvĂŠ ĂĄltal is kĂśzvetĂtett FehĂŠr hĂĄzi esemĂŠnyen azt is mondta, hogy meg kĂvĂĄnja sĂźrgetni az Ăşj finomĂtĂłk ĂŠpĂtĂŠsĂŠnek engedĂŠlyezĂŠsĂŠt ĂŠs a meglĂŠvők kibővĂtĂŠsĂŠĂŠt. A magas olajĂĄrak mĂśgĂśtt szerinte a keresleti-kĂnĂĄlati viszony megvĂĄltozĂĄsa ĂĄll. Az elmĂşlt nĂŠhĂĄny ĂŠvben jelentősen megnőtt a vilĂĄg olajigĂŠnye, a kĂnĂĄlat viszont jĂłval lassabban bővĂźl, fejtette ki.Â
Az elszabadult ĂĄrak ilyenfajta magyarĂĄzata azĂŠrt elfogadhatatlan, mert mĂŠg az âelmĂşlt nĂŠhĂĄny ĂŠvnĂŠl” hosszabb időt, a 2001-2007 kĂśzĂśtti időszakot is vizsgĂĄljuk, azt lĂĄtjuk, hogy napi 78 milliĂłrĂłl napi 86 milliĂłra nőtt a vilĂĄg olajigĂŠnye. Ăsszesen tehĂĄt 11 szĂĄzalĂŠkkal, vagyis ebből kiindulva ĂŠs vĂĄltozatlan kĂnĂĄlatot feltĂŠtelezve is legfeljebb ennyivel drĂĄgulhatott volna hat ĂŠv alatt az olaj, ha ĂĄrĂĄt valĂłban elsősorban a keresleti ĂŠs kĂnĂĄlati viszonyok alakĂtanĂĄk. (Illetve pĂĄr szĂĄzalĂŠkkal jobban, az inflĂĄciĂł miatt.) Ehhez kĂŠpest ezalatt 28 dollĂĄrrĂłl 85 dollĂĄrra szĂśkĂśtt az ĂĄr, ĂŠppen a hĂĄromszorosĂĄra. Arra pedig kĂźlĂśnĂśskĂŠppen nem adnak magyarĂĄzatot a piaci mozgĂĄsok, hogy a tavalyi ĂĄtlagos 85 dollĂĄros ĂĄr utĂĄn most miĂŠrt kell hordĂłnkĂŠnt 155 dollĂĄrt fizetni.Â
A Platts szerint Bush a hosszĂş tĂĄvĂş megoldĂĄst az olajkereslet csĂśkkentĂŠsĂŠben lĂĄtja, ez pedig az alternatĂv energiatermelĂŠs elősegĂtĂŠsĂŠvel ĂŠrhető el. Sajnos ezen ĂĄllĂtĂĄsa sincs semmivel alĂĄtĂĄmasztva. Az a rĂŠsze persze biztos, hogy nincs az az energiacĂŠg, amely ne fogadna el bĂĄrmifĂŠle tĂĄmogatĂĄst (ĂŠrtsd pĂŠnzt) abbĂłl – vagy bĂĄrmi mĂĄs cĂŠlbĂłl – hogy a megĂşjulĂłk fejlesztĂŠsĂŠre fordĂtsa. Ennek azonban az az egyetlen biztosan vehető eredmĂŠnye, hogy az amerikai adĂłfizetők pĂŠnze nĂŠhĂĄny, egyĂŠbkĂŠnt is gazdag energiacĂŠg zsebĂŠbe vĂĄndorol, onnan pedig, ki tudja hovĂĄ.Â
Nem derĂźlt ki az elnĂśki beszĂŠdből, mit ĂŠrt Bush âhosszabb tĂĄvon”, vagyis szerinte mikortĂłl alapozhatĂł az amerikai gazdasĂĄg a megĂşjulĂłkra. RĂśvidtĂĄvon azonban – mint kijelentette – tovĂĄbbra is fĂźgg az olajtĂłl az amerikai gazdasĂĄg, ehhez pedig nĂśvelni kell a kĂnĂĄlatot, elsősorban belfĂśldĂśn.Â
Bush kĂźlĂśnĂśsen Ăłvott az olajimporttĂłl valĂł fĂźggĂŠstől, mondvĂĄn az olaj egy rĂŠsze politikailag instabil tĂŠrsĂŠgekből ĂŠs barĂĄtsĂĄgtalan rezsimektől ĂŠrkezik. Ez pedig mĂŠg sĂŠrĂźlĂŠkenyebbĂŠ teszi az amerikai gazdasĂĄgot az ellĂĄtĂĄsi zavarokra, ĂŠs az âellenőrzĂŠsĂźnk alĂłl kikerĂźlt” ĂĄrcsĂşcsoktĂłl, ez pedig gazdasĂĄgilag ĂŠs politikailag is kockĂĄzatot rejt. Itt megint kĂŠnytelenek vagyunk hozzĂĄtenni, hogy egyes tĂŠrsĂŠgek ĂŠppen a kĂźlfĂśldi, alapvetően pedig az amerikai beavatkozĂĄs nyomĂĄn vĂĄltak politikailag instabillĂĄ, sok rezsim pedig hasonlĂł okbĂłl vĂĄlt AmerikĂĄval ĂŠs szĂśvetsĂŠgeseivel szemben barĂĄtsĂĄgtalannĂĄ.Â
Azt mondja Bush, hogy a belfĂśldi termelĂŠs nĂśvelĂŠse ĂŠrdekĂŠben a kongresszusnak hozzĂĄ kellene jĂĄrulnia, hogy az olajcĂŠgek a kontinentĂĄlis talapzat mostaninĂĄl nagyobb rĂŠszĂŠhez fĂŠrjenek hozzĂĄ. Az USA 1980 Ăłta tiltja a MexikĂłi-ĂbĂśl egyes rĂŠszein ĂŠs AlaszkĂĄban az olajtermelĂŠst. TermĂŠszetesen – mint kifejtette -, hogy a tilalom megszĂźletĂŠse Ăłta lezajlott műszaki fejlődĂŠsnek kĂśszĂśnhetően mĂĄr nem kell attĂłl tartani, hogy olajjal szennyeződik a termĂŠszet. Szerinte megvĂŠdhető a termelĂŠs kĂĄros hatĂĄsaitĂłl a helyi lakossĂĄg ĂŠs az ĂŠlővilĂĄg. Ez butasĂĄg Ăşgy, ahogy van. Fontosabb, hogy vajon valĂłban akarja-e az elnĂśk, hogy ezeken a terĂźleteken is meginduljon a termelĂŠs? SzĂłl-e amerikai ĂĄllami, vagy republikĂĄnus pĂĄrtĂŠrdek azellen, hogy a mĂśgĂśttĂźk ĂĄllĂł olajcĂŠgek nyeresĂŠge csĂśkkenjen amiatt, hogy esetleg a kĂnĂĄlat bővĂźlĂŠsĂŠvel esnek az olajĂĄrak? Nem arrĂłl van-e szĂł, hogy az elnĂśk olyan ânĂŠpmegmentő” javaslattal ĂĄllt elő, ami miatt a magas benziĂĄrtĂłl szenvedő lakosok hĂĄlĂĄsak lehetnek neki ĂŠs jĂł emlĂŠkekeket őriznek meg rĂłla, lekĂśszĂśnĂŠse utĂĄn, de amit kĂśrnyezetvĂŠdelmi megfontolĂĄsbĂłl, illetve arra hivatkozva Ăşgyse hagy jĂłvĂĄ a kongresszus?
Bush tudni véli, mitől drága az olaj
Mondott pĂĄr szakmailag nem tĂşl megalapozott ĂŠs mĂĄs szempontbĂłl is nehezen vĂŠdhető dolgot az olajpiacrĂłl FehĂŠr hĂĄzi beszĂŠdĂŠben az amerikai elnĂśk.
George Bush amerikai elnĂśk szerdai beszĂŠdĂŠben arra kĂŠrte a kongresszust, hogy az orszĂĄg olyan szĂĄrazfĂśldi talapzati rĂŠszĂŠn is engedĂŠlyezze az olajteremĂŠst, ahol most tilos, ĂŠs persze Alaszka termĂŠszetvĂŠdelmi rĂŠszein is. A tĂŠvĂŠ ĂĄltal is kĂśzvetĂtett FehĂŠr hĂĄzi esemĂŠnyen azt is mondta, hogy meg kĂvĂĄnja sĂźrgetni az Ăşj finomĂtĂłk ĂŠpĂtĂŠsĂŠnek engedĂŠlyezĂŠsĂŠt ĂŠs a meglĂŠvők kibővĂtĂŠsĂŠĂŠt. A magas olajĂĄrak mĂśgĂśtt szerinte a keresleti-kĂnĂĄlati viszony megvĂĄltozĂĄsa ĂĄll. Az elmĂşlt nĂŠhĂĄny ĂŠvben jelentősen megnőtt a vilĂĄg olajigĂŠnye, a kĂnĂĄlat viszont jĂłval lassabban bővĂźl, fejtette ki.Â
Az elszabadult ĂĄrak ilyenfajta magyarĂĄzata azĂŠrt elfogadhatatlan, mert mĂŠg az âelmĂşlt nĂŠhĂĄny ĂŠvnĂŠl” hosszabb időt, a 2001-2007 kĂśzĂśtti időszakot is vizsgĂĄljuk, azt lĂĄtjuk, hogy napi 78 milliĂłrĂłl napi 86 milliĂłra nőtt a vilĂĄg olajigĂŠnye. Ăsszesen tehĂĄt 11 szĂĄzalĂŠkkal, vagyis ebből kiindulva ĂŠs vĂĄltozatlan kĂnĂĄlatot feltĂŠtelezve is legfeljebb ennyivel drĂĄgulhatott volna hat ĂŠv alatt az olaj, ha ĂĄrĂĄt valĂłban elsősorban a keresleti ĂŠs kĂnĂĄlati viszonyok alakĂtanĂĄk. (Illetve pĂĄr szĂĄzalĂŠkkal jobban, az inflĂĄciĂł miatt.) Ehhez kĂŠpest ezalatt 28 dollĂĄrrĂłl 85 dollĂĄrra szĂśkĂśtt az ĂĄr, ĂŠppen a hĂĄromszorosĂĄra. Arra pedig kĂźlĂśnĂśskĂŠppen nem adnak magyarĂĄzatot a piaci mozgĂĄsok, hogy a tavalyi ĂĄtlagos 85 dollĂĄros ĂĄr utĂĄn most miĂŠrt kell hordĂłnkĂŠnt 155 dollĂĄrt fizetni.Â
A Platts szerint Bush a hosszĂş tĂĄvĂş megoldĂĄst az olajkereslet csĂśkkentĂŠsĂŠben lĂĄtja, ez pedig az alternatĂv energiatermelĂŠs elősegĂtĂŠsĂŠvel ĂŠrhető el. Sajnos ezen ĂĄllĂtĂĄsa sincs semmivel alĂĄtĂĄmasztva. Az a rĂŠsze persze biztos, hogy nincs az az energiacĂŠg, amely ne fogadna el bĂĄrmifĂŠle tĂĄmogatĂĄst (ĂŠrtsd pĂŠnzt) abbĂłl – vagy bĂĄrmi mĂĄs cĂŠlbĂłl – hogy a megĂşjulĂłk fejlesztĂŠsĂŠre fordĂtsa. Ennek azonban az az egyetlen biztosan vehető eredmĂŠnye, hogy az amerikai adĂłfizetők pĂŠnze nĂŠhĂĄny, egyĂŠbkĂŠnt is gazdag energiacĂŠg zsebĂŠbe vĂĄndorol, onnan pedig, ki tudja hovĂĄ.Â
Nem derĂźlt ki az elnĂśki beszĂŠdből, mit ĂŠrt Bush âhosszabb tĂĄvon”, vagyis szerinte mikortĂłl alapozhatĂł az amerikai gazdasĂĄg a megĂşjulĂłkra. RĂśvidtĂĄvon azonban – mint kijelentette – tovĂĄbbra is fĂźgg az olajtĂłl az amerikai gazdasĂĄg, ehhez pedig nĂśvelni kell a kĂnĂĄlatot, elsősorban belfĂśldĂśn.Â
Bush kĂźlĂśnĂśsen Ăłvott az olajimporttĂłl valĂł fĂźggĂŠstől, mondvĂĄn az olaj egy rĂŠsze politikailag instabil tĂŠrsĂŠgekből ĂŠs barĂĄtsĂĄgtalan rezsimektől ĂŠrkezik. Ez pedig mĂŠg sĂŠrĂźlĂŠkenyebbĂŠ teszi az amerikai gazdasĂĄgot az ellĂĄtĂĄsi zavarokra, ĂŠs az âellenőrzĂŠsĂźnk alĂłl kikerĂźlt” ĂĄrcsĂşcsoktĂłl, ez pedig gazdasĂĄgilag ĂŠs politikailag is kockĂĄzatot rejt. Itt megint kĂŠnytelenek vagyunk hozzĂĄtenni, hogy egyes tĂŠrsĂŠgek ĂŠppen a kĂźlfĂśldi, alapvetően pedig az amerikai beavatkozĂĄs nyomĂĄn vĂĄltak politikailag instabillĂĄ, sok rezsim pedig hasonlĂł okbĂłl vĂĄlt AmerikĂĄval ĂŠs szĂśvetsĂŠgeseivel szemben barĂĄtsĂĄgtalannĂĄ.Â
Azt mondja Bush, hogy a belfĂśldi termelĂŠs nĂśvelĂŠse ĂŠrdekĂŠben a kongresszusnak hozzĂĄ kellene jĂĄrulnia, hogy az olajcĂŠgek a kontinentĂĄlis talapzat mostaninĂĄl nagyobb rĂŠszĂŠhez fĂŠrjenek hozzĂĄ. Az USA 1980 Ăłta tiltja a MexikĂłi-ĂbĂśl egyes rĂŠszein ĂŠs AlaszkĂĄban az olajtermelĂŠst. TermĂŠszetesen – mint kifejtette -, hogy a tilalom megszĂźletĂŠse Ăłta lezajlott műszaki fejlődĂŠsnek kĂśszĂśnhetően mĂĄr nem kell attĂłl tartani, hogy olajjal szennyeződik a termĂŠszet. Szerinte megvĂŠdhető a termelĂŠs kĂĄros hatĂĄsaitĂłl a helyi lakossĂĄg ĂŠs az ĂŠlővilĂĄg. Ez butasĂĄg Ăşgy, ahogy van. Fontosabb, hogy vajon valĂłban akarja-e az elnĂśk, hogy ezeken a terĂźleteken is meginduljon a termelĂŠs? SzĂłl-e amerikai ĂĄllami, vagy republikĂĄnus pĂĄrtĂŠrdek azellen, hogy a mĂśgĂśttĂźk ĂĄllĂł olajcĂŠgek nyeresĂŠge csĂśkkenjen amiatt, hogy esetleg a kĂnĂĄlat bővĂźlĂŠsĂŠvel esnek az olajĂĄrak? Nem arrĂłl van-e szĂł, hogy az elnĂśk olyan ânĂŠpmegmentő” javaslattal ĂĄllt elő, ami miatt a magas benziĂĄrtĂłl szenvedő lakosok hĂĄlĂĄsak lehetnek neki ĂŠs jĂł emlĂŠkekeket őriznek meg rĂłla, lekĂśszĂśnĂŠse utĂĄn, de amit kĂśrnyezetvĂŠdelmi megfontolĂĄsbĂłl, illetve arra hivatkozva Ăşgyse hagy jĂłvĂĄ a kongresszus?