Tavaly vette kezdetét az operatív programok kormányzati áttekintése, hogy a források elosztása hatékonyabbá váljon, illetve a beragadt forrásokat is lehívhassa az ország. Ennek volt az egyik eleme, hogy a közlekedési operációs program beragadt forrásait átcsoportosították a KEOP csomagba ez az a 160 milliárd forint. Ez az eddigi 50-60 milliárd forinthoz képest óriási növekedés.
Mint az Energiainfo is megírta, jelentős, mintegy 160 milliárd forintos forrásátcsoportosítást tervez végrehajtani a kormány a Környezeti és Energia Operatív Program előnyére. A várhatóan március végén, április elején megszülető döntés azonban elsősorban attól függ, hogy az Európai Bizottság által bejelentett kohéziós pénzbefagyasztás érinti-e ezt az összeget.
” A Magyarországot érintő eu szankció jelenik meg a programban bizonytalansági faktorként. A szankció egyelőre még csak terv, és még van esélye, hogy hazánk elkerüli. A követelés 2013-tól lépne életbe, és csak akkor, ha nem tudunk a határozatban elfogadott peremfeltételeknek megfelelni. Egyelőre még nem tudjuk, hogy a szankció érinti-e az átcsoportosítási kérelmünket. Valószínűleg nem fogja, mivel az EU Bizottság kiemelt célja az energiahatékonyság javítása és a megújulók erőteljesebb kihasználása” – vélte Molnár Ferenc a Századvég Gazdaságkutató munkatársa az IPENERG által szervezett sajtóbeszélgetésen Budapesten.
A szakértő szerint az átcsoportosítás mellett a lehívható források pályázati szabályozásának is átértékelése zajlik. “A piac leginkább komplex pénzügyi termékekre vár, így egy fontos lépés, hogy az MFB mind innovatív pénzügyi eszközöket, mind komplementer termékeket próbál kidolgozni. Az MFB elsősorban az önerőhöz járulna hozzá, így feloldhatnánk azt az ellentmondást, hogy a pályázó az önerőhöz csak akkor vehetett fel több esetben hitelt, ha már aláírt támogatási szerződéssel rendelkezett. A szerződést azonban csak akkor írták alá, ha volt megfelelő önereje. Az MFB ezen a ponton léphetne be a rendszerbe, garanciát nyújthatna a kereskedelmi bankok felé.” – vélte Molnár Ferenc.
“2013- végéig kell kötelezettségvállalást tennünk, a lényeg az lenne, hogy már jövő nyáron beindulhatna a fejlesztési program, véleményem szerint ez a 160 milliárdos összeg mintegy 200-220 milliárdnyi beruházást generálhatna. Amennyiben a modell sikeres lesz, 2014-től folytatólagosan működhetne” – mondta a Századvég Gazdaságkutató munkatársa.
A szakértő újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az állami és önkormányzati ingatlanok korszerűsítési-fejlesztési projektjei kiemelt szerepet kapnak majd a keop programban. használatban lévő, és használatban is maradó(legalább 5 vagy 10 évig nem értékesíthetőek) ingatlanok pályázhatnak.
Molnár Ferenc szerint szükség lenne a jelentősen leromlott lakossági ingatlanállományra is forrásokat juttatni, ám erre alapvetően kevés pénz jut. “Kidolgozás alatt áll egy olyan eszköz, amely ugyan csak közvetetten, de lehetőséget teremtene lakossági ingatlanok számára is uniós források bevonására. Viszont ez nem kerülhet a 160 milliárdos forráscsoport terhére. Amennyiben egy pilot-projektből leszűrhetünk tapasztalatokat és pénzügyileg megvalósíthatónak tűnik, valamint az eub is visszaigazolja a programot, akkor több százmilliárd forintos forrásra lenne szükség, viszont a világháború óta nem látott építkezési volumen valósulna meg Magyarországon” – jelentette ki.
Brüsszeltől függenek a KEOP-források
Tavaly vette kezdetét az operatív programok kormányzati áttekintése, hogy a források elosztása hatékonyabbá váljon, illetve a beragadt forrásokat is lehívhassa az ország. Ennek volt az egyik eleme, hogy a közlekedési operációs program beragadt forrásait átcsoportosították a KEOP csomagba ez az a 160 milliárd forint. Ez az eddigi 50-60 milliárd forinthoz képest óriási növekedés.
Mint az Energiainfo is megírta, jelentős, mintegy 160 milliárd forintos forrásátcsoportosítást tervez végrehajtani a kormány a Környezeti és Energia Operatív Program előnyére. A várhatóan március végén, április elején megszülető döntés azonban elsősorban attól függ, hogy az Európai Bizottság által bejelentett kohéziós pénzbefagyasztás érinti-e ezt az összeget.
” A Magyarországot érintő eu szankció jelenik meg a programban bizonytalansági faktorként. A szankció egyelőre még csak terv, és még van esélye, hogy hazánk elkerüli. A követelés 2013-tól lépne életbe, és csak akkor, ha nem tudunk a határozatban elfogadott peremfeltételeknek megfelelni. Egyelőre még nem tudjuk, hogy a szankció érinti-e az átcsoportosítási kérelmünket. Valószínűleg nem fogja, mivel az EU Bizottság kiemelt célja az energiahatékonyság javítása és a megújulók erőteljesebb kihasználása” – vélte Molnár Ferenc a Századvég Gazdaságkutató munkatársa az IPENERG által szervezett sajtóbeszélgetésen Budapesten.
A szakértő szerint az átcsoportosítás mellett a lehívható források pályázati szabályozásának is átértékelése zajlik. “A piac leginkább komplex pénzügyi termékekre vár, így egy fontos lépés, hogy az MFB mind innovatív pénzügyi eszközöket, mind komplementer termékeket próbál kidolgozni. Az MFB elsősorban az önerőhöz járulna hozzá, így feloldhatnánk azt az ellentmondást, hogy a pályázó az önerőhöz csak akkor vehetett fel több esetben hitelt, ha már aláírt támogatási szerződéssel rendelkezett. A szerződést azonban csak akkor írták alá, ha volt megfelelő önereje. Az MFB ezen a ponton léphetne be a rendszerbe, garanciát nyújthatna a kereskedelmi bankok felé.” – vélte Molnár Ferenc.
“2013- végéig kell kötelezettségvállalást tennünk, a lényeg az lenne, hogy már jövő nyáron beindulhatna a fejlesztési program, véleményem szerint ez a 160 milliárdos összeg mintegy 200-220 milliárdnyi beruházást generálhatna. Amennyiben a modell sikeres lesz, 2014-től folytatólagosan működhetne” – mondta a Századvég Gazdaságkutató munkatársa.
A szakértő újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az állami és önkormányzati ingatlanok korszerűsítési-fejlesztési projektjei kiemelt szerepet kapnak majd a keop programban. használatban lévő, és használatban is maradó(legalább 5 vagy 10 évig nem értékesíthetőek) ingatlanok pályázhatnak.
Molnár Ferenc szerint szükség lenne a jelentősen leromlott lakossági ingatlanállományra is forrásokat juttatni, ám erre alapvetően kevés pénz jut. “Kidolgozás alatt áll egy olyan eszköz, amely ugyan csak közvetetten, de lehetőséget teremtene lakossági ingatlanok számára is uniós források bevonására. Viszont ez nem kerülhet a 160 milliárdos forráscsoport terhére. Amennyiben egy pilot-projektből leszűrhetünk tapasztalatokat és pénzügyileg megvalósíthatónak tűnik, valamint az eub is visszaigazolja a programot, akkor több százmilliárd forintos forrásra lenne szükség, viszont a világháború óta nem látott építkezési volumen valósulna meg Magyarországon” – jelentette ki.
