close
Brüsszel bekeményít
Egyéb - Emisszió

Brüsszel bekeményít

Az Európai Bizottság szerdán közzétett javaslata új kibocsátás-csökkentési célértékeket írna elő a tagállamok számára az üvegházhatást kiváltó gázokra vonatkozóan annak érdekében, hogy az Európai Unió teljesíteni tudja a tavalyi párizsi klímacsúcson tett vállalásait.

A vállalások teljesítéséhez az uniónak a következő évtized végéig összességében 40 százalékkal kellene mérsékelnie az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

A bizottság eddig nem állapított meg kötelező erővel bíró célértékeket a tagállamok számára, az új javaslattal azonban előírná, hogy az egyes országoknak mekkora mértékben kell csökkenteniük a kibocsátásukat a 2021-2030 közötti időszakban.

A célértékeket a tagállamok méretének, egy főre jutó bruttó hazai termékének (GDP) és gazdasági szerkezetének figyelembe vételével számították ki.

A tervezet értelmében a legnagyobb teher a gazdagabb észak- és nyugat-európai országokra hárulna. Luxemburgnak és Svédországnak 40, Dániának és Finnországnak 39, Németországnak 38, Franciaországnak és Nagy-Britanniának 37, Hollandiának és Ausztriának pedig 35 százalékkal kellene mérsékelniük 2030-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a 2005-ös szinthez képest.

A skála másik végén Lettország (9), Lengyelország, Magyarország, Horvátország (7-7-7), valamint Litvánia (6) és Románia (2) található. Bulgária az egyetlen uniós tagország, amely számára nem írnának elő kötelező kibocsátás-csökkentést a meghatározott időszakban.

Egyes szakemberek attól tartanak, hogy Nagy-Britannia nem fogja tartani magát az előírásokhoz, miután a júniusi népszavazás eredményének megfelelően távozik majd az Európai Unióból, mások viszont bizakodóak, hangsúlyozván, hogy London volt az ambiciózusabb vállalások egyik fő támogatója a tavalyi párizsi klímakonferencián.

Az Európai Bizottság hónapokon át egyeztetett a tagállami kormányokkal a kibocsátási célok meghatározásáról, amelyekhez elengedhetetlen, hogy bizonyos gazdasági szektorokban nagyobb teret nyerjenek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák.

Név nélkül nyilatkozó illetékesek szerint Lengyelország részéről azonban komoly tiltakozás várható, a varsói kormány ugyanis azt akarta elérni, hogy az országnak Bulgáriához hasonlóan ne kelljen kötelező célértékekhez igazodnia.

“Biztos vagyok benne, hogy nagy viták lesznek erről, de remélem, hogy a tagállamok megértik majd, hogy megpróbáltunk annyira igazságosak lenni, amennyire csak lehetséges” – mondta sajtótájékoztatóján Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke.

A bizottsági javaslatot még a tagállami kormányoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.


Többnyire kérdőmondatokat használok, csillagásznak, atomfizikusnak készültem, de végül újságíró lettem. Húsz éve foglalkozom energiaügyekkel. Tizenhét éve, egy programozó barátommal alapítottuk az energiainfo-t, mindazoknak, akiket nemcsak a "mi" érdekel, hanem a "hogyan" is. Hiszek benne, hogy a kételkedés, és a nyitottság visz előbbre.