A paksi atomerőmű két új blokkjának üzemanyag-szállítási szerződését a finn modell alapján véglegesítik, a megállapodás hamarosan megszülethet az erőmű kapacitásának fenntartásáért felelős kormánybiztos szerint.
Nem véletlen, hogy nem szívesen osztozkodnak egy atomerőmű-beruházásnál a fűtőanyaggyártók. âEzeknél a portékáknál igen extrém igénybevétellel kell számolnunk, hiszen éveken keresztül 1200-1500 Celsius fokos környezetben kell működniük. Ha a kazetták burkolata nem megfelelő, vagy korrodálódik, hajlamos komoly problémákat okozni, például hidrogén keletkezik, ami igen robbanásveszélyesâ â fejtette ki Drucker György, az energiainfo.hu vezető szakértője. âMivel az alkalmazott technológiák ezért igen érzékenyek, a fűtőanyaggyártók nem is szívesen osztják meg az újításaikatâ- mondta a szakértő.
Habár az uránbányászat, illetve az azt követő feldolgozás és dúsítás során keletkező nyersanyag (urán-dioxid) a nemzetközi forgalomban elérhető termék, azonban az atomerőművekbe kerülő üzemanyag-kazetták gyártásában már vannak különbségek. âAmikor a reaktort megtervezik, ezért már ekkor eldől, hogy milyen kazetták kerülhetnek beleâ â hangsúlyozta Aszódi Attila kormánybiztos az energiainfo.hu által szervezett sajtóbeszélgetésen. A kormánybiztos szerint mivel a Paks II. tervezett reaktoraihoz jelenleg csak az orosz VVER gyárt üzemanyagkazettát.
A kormánybiztos szerint ugyanakkor komoly előnyei lehetnek annak, ha többen is gyártanak számunkra üzemanyagot. âEz versenyhez vezet, az árak csökkennek, illetve az ellátásbiztonság is magasabb, így nem fordulhat elő olyan eset, hogy nem tudjuk fűtőanyaggal ellátni a reaktorokatâ â hangsúlyozta Aszódi Attila.
Közel a megállapodás
A szakember kiemelte, hogy ugyan korábban Lázár János bejelentette, hogy közel a megállapodás az Euratommal, még nem hárult el minden akadály. âAz Euratom Ellátási Ügynökség is el fogja fogadni az orosz féllel kötött szerződést, de hogy mikor lesz aláírva a megállapodás, az még kérdéses, habár érdemi, fontos pontokban már nincsenek nyitott kérdésekâ â mondta Aszódi Attila.
A korábban hangoztatott finn modellnél kötött ellátási szerződés tíz évre szól, míg a magyar szerződés húsz évre. (Az Euratom egyébként a finn szerződésben is kért módosításokat.) Azonban a finn szerződés aláírása után kitört krími válság kapcsán az Európai Bizottság 330-as számú kommünikéje különleges gondosságot kért az uniós hatóságoktól az energiaellátással kapcsolatos szerződések felülvizsgálatánál. âNekünk nem kell alternatív szállítót keresnünk, az a dolgunk, hogy az orosz-magyar szerződés olyan legyen, hogy ha van a piacon alternatív üzemanyag, akkor az versenyezhessen az orosz üzemanyaggalâ â hangsúlyozta Aszódi Attila.
Számításai szerint a Paks II. reaktoraiban előállított áram önköltségi ára 15-17 forint/kW lesz, ebből két forint az üzemanyagköltség kilowattra vetítve, tehát elég komoly üzlet ez ahhoz, hogy egy alternatív gyártó is belevágjon a fejlesztésbe. Aszódi Attila szerint akár egy magyar cég is belevághatna a fejlesztésbe, hiszen a piacon minden szükséges információ és technológia elérhető, a Mecsekben pedig elegendő uránérc van a magyar blokkok ellátásra, igaz ennek kitermelése jelenleg nem gazdaságos.
Aszódi Attila szerint a projekt a jelenleg is meglévő feltételekkel megtérül, a modellszámítások szerint 2025 után az önköltségi áraknál magasabb villamos energia árak várhatóak a piacon. Ugyanakkor azt is szem előtt kell tartani, hogy az önköltségi ár az erőmű teljes, hatvan éves élettartamára vonatkozik, így ahhoz, hogy az építéshez felvett hitelt finanszírozni tudjuk, az első években előfordulhat, hogy a számított 17 forintnál magasabb áron adja az erőmű az áramot.
Még csak most indul be igazán a nukleáris reneszánsz
Jelenleg 69 atomerőművi egység áll építés alatt, míg tervezési fázisban több mint 180. A növekedést Ázsia húzza, főleg az óriási kínai igények. Beszédes adat, hogy Kína az elmúlt három évben több cementet használt fel, mint az Egyesült Államok az elmúlt évszázadban. Ilyen méretű ipari növekedés óriási energiaigényt jelent, amelyet a távol-keleti ország most még szénből elégít ki, ami viszont borzasztó környezeti hatásokkal jár, ezért Peking jelentős erőforrásokat fektet nukleáris energiaellátása kiépítésére.
Az energiaigény nálunk is nő: a nemrégiben bemutatott Nemzeti Energiastratégia egyik forgatókönyve például 24 százalékos igénynövekedést jelez előre 2030-ig. Ezt az igényt pedig ki kell elégíteni, mivel az energiatermelési kapacitásaink jelenleg sem fedezik a felhasználásunkat. âUgyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy az előzetes energiaigény-becslések mindig túltervezettekâ â vélekedett a szakember. A paksi bővítés egyik legnagyobb kérdése ezért az, hogy lesz-e elég hazai (illetve régiós) igény arra, hogy a megtermelt elektromos energiát értékesíthessük.
âA magyarországi felhasználás 2013 és 2014 között egy százalékkal nőtt, miközben az importált energia aránya öt százalékkal, így eléri a magyar villamos energia felhasználás harmadát, miközben az egy főre jutó áramfogyasztásunk alig fele az osztráknakâ â mondta Aszódi Attila a paksi bővítésért felelős kormánybiztos.
A kormánybiztos szerint az sem lehetetlen, hogy egy következő kormány minden további nélkül felmondja a szerződéseket, figyelmeztetett azonban, hogy a felmerült költségeket akkor meg kell téríteni. Részleteket ezekről a szerződések titkossága miatt nem mondhatott, de kiemelte, hogy a szerződésekben minden lehetséges garanciális elem megtalálható.
Blokkok a láthatáron
A paksi atomerőmű két új blokkjának üzemanyag-szállítási szerződését a finn modell alapján véglegesítik, a megállapodás hamarosan megszülethet az erőmű kapacitásának fenntartásáért felelős kormánybiztos szerint.
Nem véletlen, hogy nem szívesen osztozkodnak egy atomerőmű-beruházásnál a fűtőanyaggyártók. âEzeknél a portékáknál igen extrém igénybevétellel kell számolnunk, hiszen éveken keresztül 1200-1500 Celsius fokos környezetben kell működniük. Ha a kazetták burkolata nem megfelelő, vagy korrodálódik, hajlamos komoly problémákat okozni, például hidrogén keletkezik, ami igen robbanásveszélyesâ â fejtette ki Drucker György, az energiainfo.hu vezető szakértője. âMivel az alkalmazott technológiák ezért igen érzékenyek, a fűtőanyaggyártók nem is szívesen osztják meg az újításaikatâ- mondta a szakértő.
Habár az uránbányászat, illetve az azt követő feldolgozás és dúsítás során keletkező nyersanyag (urán-dioxid) a nemzetközi forgalomban elérhető termék, azonban az atomerőművekbe kerülő üzemanyag-kazetták gyártásában már vannak különbségek. âAmikor a reaktort megtervezik, ezért már ekkor eldől, hogy milyen kazetták kerülhetnek beleâ â hangsúlyozta Aszódi Attila kormánybiztos az energiainfo.hu által szervezett sajtóbeszélgetésen. A kormánybiztos szerint mivel a Paks II. tervezett reaktoraihoz jelenleg csak az orosz VVER gyárt üzemanyagkazettát.
A kormánybiztos szerint ugyanakkor komoly előnyei lehetnek annak, ha többen is gyártanak számunkra üzemanyagot. âEz versenyhez vezet, az árak csökkennek, illetve az ellátásbiztonság is magasabb, így nem fordulhat elő olyan eset, hogy nem tudjuk fűtőanyaggal ellátni a reaktorokatâ â hangsúlyozta Aszódi Attila.
Közel a megállapodás
A szakember kiemelte, hogy ugyan korábban Lázár János bejelentette, hogy közel a megállapodás az Euratommal, még nem hárult el minden akadály. âAz Euratom Ellátási Ügynökség is el fogja fogadni az orosz féllel kötött szerződést, de hogy mikor lesz aláírva a megállapodás, az még kérdéses, habár érdemi, fontos pontokban már nincsenek nyitott kérdésekâ â mondta Aszódi Attila.
A korábban hangoztatott finn modellnél kötött ellátási szerződés tíz évre szól, míg a magyar szerződés húsz évre. (Az Euratom egyébként a finn szerződésben is kért módosításokat.) Azonban a finn szerződés aláírása után kitört krími válság kapcsán az Európai Bizottság 330-as számú kommünikéje különleges gondosságot kért az uniós hatóságoktól az energiaellátással kapcsolatos szerződések felülvizsgálatánál. âNekünk nem kell alternatív szállítót keresnünk, az a dolgunk, hogy az orosz-magyar szerződés olyan legyen, hogy ha van a piacon alternatív üzemanyag, akkor az versenyezhessen az orosz üzemanyaggalâ â hangsúlyozta Aszódi Attila.
Számításai szerint a Paks II. reaktoraiban előállított áram önköltségi ára 15-17 forint/kW lesz, ebből két forint az üzemanyagköltség kilowattra vetítve, tehát elég komoly üzlet ez ahhoz, hogy egy alternatív gyártó is belevágjon a fejlesztésbe. Aszódi Attila szerint akár egy magyar cég is belevághatna a fejlesztésbe, hiszen a piacon minden szükséges információ és technológia elérhető, a Mecsekben pedig elegendő uránérc van a magyar blokkok ellátásra, igaz ennek kitermelése jelenleg nem gazdaságos.
Aszódi Attila szerint a projekt a jelenleg is meglévő feltételekkel megtérül, a modellszámítások szerint 2025 után az önköltségi áraknál magasabb villamos energia árak várhatóak a piacon. Ugyanakkor azt is szem előtt kell tartani, hogy az önköltségi ár az erőmű teljes, hatvan éves élettartamára vonatkozik, így ahhoz, hogy az építéshez felvett hitelt finanszírozni tudjuk, az első években előfordulhat, hogy a számított 17 forintnál magasabb áron adja az erőmű az áramot.
Még csak most indul be igazán a nukleáris reneszánsz
Jelenleg 69 atomerőművi egység áll építés alatt, míg tervezési fázisban több mint 180. A növekedést Ázsia húzza, főleg az óriási kínai igények. Beszédes adat, hogy Kína az elmúlt három évben több cementet használt fel, mint az Egyesült Államok az elmúlt évszázadban. Ilyen méretű ipari növekedés óriási energiaigényt jelent, amelyet a távol-keleti ország most még szénből elégít ki, ami viszont borzasztó környezeti hatásokkal jár, ezért Peking jelentős erőforrásokat fektet nukleáris energiaellátása kiépítésére.
Az energiaigény nálunk is nő: a nemrégiben bemutatott Nemzeti Energiastratégia egyik forgatókönyve például 24 százalékos igénynövekedést jelez előre 2030-ig. Ezt az igényt pedig ki kell elégíteni, mivel az energiatermelési kapacitásaink jelenleg sem fedezik a felhasználásunkat. âUgyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy az előzetes energiaigény-becslések mindig túltervezettekâ â vélekedett a szakember. A paksi bővítés egyik legnagyobb kérdése ezért az, hogy lesz-e elég hazai (illetve régiós) igény arra, hogy a megtermelt elektromos energiát értékesíthessük.
âA magyarországi felhasználás 2013 és 2014 között egy százalékkal nőtt, miközben az importált energia aránya öt százalékkal, így eléri a magyar villamos energia felhasználás harmadát, miközben az egy főre jutó áramfogyasztásunk alig fele az osztráknakâ â mondta Aszódi Attila a paksi bővítésért felelős kormánybiztos.
A kormánybiztos szerint az sem lehetetlen, hogy egy következő kormány minden további nélkül felmondja a szerződéseket, figyelmeztetett azonban, hogy a felmerült költségeket akkor meg kell téríteni. Részleteket ezekről a szerződések titkossága miatt nem mondhatott, de kiemelte, hogy a szerződésekben minden lehetséges garanciális elem megtalálható.
