A PwC legutóbbi felmérése szerint a magyarországi vezérigazgatók bíznak abban, hogy saját cégük növekedni fog a következő egy évben – mondta Mekler Anita, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.
Elmondta: a megkérdezett cégvezetők közül a többség pozitívan látja a magyar gazdaság jövőbeni fejlődését, de a világgazdaság prosperitásával kapcsolatban már kevésbé optimisták. A magyar gazdaság növekedésében a cégvezetők 56 százaléka bízik, a világgazdaság bővülését azonban csak 39 százalékuk prognosztizálja.
Megjegyezte: a vállalatvezetőket épp az Egyesült Államokban zajló elnökválasztás idején kérdezték meg, egyes kérdések esetében ez befolyásolhatta a válaszukat.
A PwC szakemberei 2016 októbere és decembere között 186 hazai vállalat vezérigazgatójával készítettek interjút.
Mekler Anita kifejtette: a legfontosabb külpiacokat tekintve továbbra is Németország áll az első helyen a magyarországi cégvezetők számára, ezzel párhuzamosan számottevően nőtt az Egyesült Államok és Kína jelentősége az előző évhez képest. Az Egyesült Államok nemcsak a magyarországi rangsorban szerepel előkelő helyen, világszerte első helyre sorolták a döntéshozók. A magyarországi helyzetet tekintve Németország és az Egyesült Államok után következik Románia, mint jelentős növekedési célpont, majd Oroszország és Szlovákia.
A cégvezetők a fejlesztési terveiknél a leginkább negatív tényezőnek az évek óta egyre jelentősebb szakemberhiányt nevezték meg, az idei felmérés során a vállalatvezetők 92 százaléka válaszolta azt, hogy ezt tartja vállalata növekedése legnagyobb korlátjának – mutatott rá.
Hozzátette: a szakemberhiány égető probléma lett az utóbbi években, főleg annak tükrében, hogy a következő egy évben a munkavállalói létszám növekedése várható mind hazai, mind globális szinten a megkérdezett vállalatvezetők véleménye szerint. Magyarországon a technológiai és távközlési területeken működő cégek, illetve a magántulajdonban lévő vállalkozások munkaerő-felvételi tervei a legambiciózusabbak, nagyon csekély azon gazdálkodó szervezetek száma, ahol létszámcsökkentést terveznének.
Kiemelte: érdekes képet mutat az, hogy a vállalatvezetők a szakmai hozzáértésen felül a jó problémamegoldó képességet, az együttműködésre való hajlandóságot és az alkalmazkodó készséget tekintik a munkavállalóktól elvárt legfontosabb tulajdonságoknak.
Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója hangsúlyozta: a vállalatvezetők leginkább bővíteni igyekeznek a cégük létszámát a következő évben, miközben megoldást keresnek a szakemberhiányra és a túlszabályozottság előidézte nehézségekre. Pozitívan értékelik a globalizációs folyamatokat, viszont úgy ítélték meg, hogy a globalizáció nem segítette a gazdagok és szegények közötti szakadék szűkülését.
Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke kiemelte: pár évvel ezelőtt még mindent az olajár határozott meg, sokan nem tartották elképzelhetetlennek a 200 dolláros hordónkénti szintet sem. A palaolaj kitermelési technológiája fejlődésének köszönhetően viszont a szénhidrogén tartalékok még legalább kétszáz évre elegendőek. Az új kitermelési módszerek lehetővé és idővel egyre költséghatékonyabbá is tették a palagáz és a palaolaj kitermelését.
Összességében elmondható, hogy a technológiai fejlődés még a Föld energiatartalékainak kérdését is teljesen új dimenzióba helyezte, a technológiai fejlődés megállíthatatlan – jelezte Futó Péter.
Bíznak a növekedésben a magyar cégvezetők a PWC szerint
A PwC legutóbbi felmérése szerint a magyarországi vezérigazgatók bíznak abban, hogy saját cégük növekedni fog a következő egy évben – mondta Mekler Anita, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.
Elmondta: a megkérdezett cégvezetők közül a többség pozitívan látja a magyar gazdaság jövőbeni fejlődését, de a világgazdaság prosperitásával kapcsolatban már kevésbé optimisták. A magyar gazdaság növekedésében a cégvezetők 56 százaléka bízik, a világgazdaság bővülését azonban csak 39 százalékuk prognosztizálja.
Megjegyezte: a vállalatvezetőket épp az Egyesült Államokban zajló elnökválasztás idején kérdezték meg, egyes kérdések esetében ez befolyásolhatta a válaszukat.
A PwC szakemberei 2016 októbere és decembere között 186 hazai vállalat vezérigazgatójával készítettek interjút.
Mekler Anita kifejtette: a legfontosabb külpiacokat tekintve továbbra is Németország áll az első helyen a magyarországi cégvezetők számára, ezzel párhuzamosan számottevően nőtt az Egyesült Államok és Kína jelentősége az előző évhez képest. Az Egyesült Államok nemcsak a magyarországi rangsorban szerepel előkelő helyen, világszerte első helyre sorolták a döntéshozók. A magyarországi helyzetet tekintve Németország és az Egyesült Államok után következik Románia, mint jelentős növekedési célpont, majd Oroszország és Szlovákia.
A cégvezetők a fejlesztési terveiknél a leginkább negatív tényezőnek az évek óta egyre jelentősebb szakemberhiányt nevezték meg, az idei felmérés során a vállalatvezetők 92 százaléka válaszolta azt, hogy ezt tartja vállalata növekedése legnagyobb korlátjának – mutatott rá.
Hozzátette: a szakemberhiány égető probléma lett az utóbbi években, főleg annak tükrében, hogy a következő egy évben a munkavállalói létszám növekedése várható mind hazai, mind globális szinten a megkérdezett vállalatvezetők véleménye szerint. Magyarországon a technológiai és távközlési területeken működő cégek, illetve a magántulajdonban lévő vállalkozások munkaerő-felvételi tervei a legambiciózusabbak, nagyon csekély azon gazdálkodó szervezetek száma, ahol létszámcsökkentést terveznének.
Kiemelte: érdekes képet mutat az, hogy a vállalatvezetők a szakmai hozzáértésen felül a jó problémamegoldó képességet, az együttműködésre való hajlandóságot és az alkalmazkodó készséget tekintik a munkavállalóktól elvárt legfontosabb tulajdonságoknak.
Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója hangsúlyozta: a vállalatvezetők leginkább bővíteni igyekeznek a cégük létszámát a következő évben, miközben megoldást keresnek a szakemberhiányra és a túlszabályozottság előidézte nehézségekre. Pozitívan értékelik a globalizációs folyamatokat, viszont úgy ítélték meg, hogy a globalizáció nem segítette a gazdagok és szegények közötti szakadék szűkülését.
Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke kiemelte: pár évvel ezelőtt még mindent az olajár határozott meg, sokan nem tartották elképzelhetetlennek a 200 dolláros hordónkénti szintet sem. A palaolaj kitermelési technológiája fejlődésének köszönhetően viszont a szénhidrogén tartalékok még legalább kétszáz évre elegendőek. Az új kitermelési módszerek lehetővé és idővel egyre költséghatékonyabbá is tették a palagáz és a palaolaj kitermelését.
Összességében elmondható, hogy a technológiai fejlődés még a Föld energiatartalékainak kérdését is teljesen új dimenzióba helyezte, a technológiai fejlődés megállíthatatlan – jelezte Futó Péter.