Biometrikus fákkal termelne energiát, a szélerőműveket megmozdítani még nem képes szellőkből amerikai tudósok egy csoportja. Az ötletgazda Eric Henders, aki tíz évvl ez előtt a kertjükben álló fák leveleinek finom táncát figyelve gondolkozott el először azon, hogy az egészen halvány légmozgást is munkára lehetne valahogy fogni.
Szakterületét tekinvt Henderson molekuláris biológus, és amikor elkezdett előbb csak játszadozni a gondolattal abból indult ki, hogy ennek a légmozgás ugyan nem tekinthető szélnek, de energiatartalma nyilván van. A leveleket kezdte tanulmányozni, a formájukat, az aerodinamikai tulajdonságaikat, a mozgásukat, annak jellemzőit. Rövidesen az iowai egyetem két másik kutatójával csapatot alkotva folytatták a munkát. Az alapötlet rendkívül egyszerűnek tűnik, egy mesterséges fa, műanyagból készült leveleivel és a piezzoelektromosság elveinek felhasználásával felépíthető egy olyan rendszer, amely képes a legkisebb légmozgást is, amely megmoccantja a műleveleket, energiává alakítani. A közelmúltban publikált összefoglaló tanuémányukban azonban azt írják, a valóságban a dolog azért sokkal összetettebb és bonyolultabb. A csapat most a valóságban felmerülő technikai és technológiai problémák megoldásán dolgozik, úgy tűnik ugyanis a piezzo irány nem célravezető. Úgy vélik azonban, hogy ezzel csak egy lépéssel közelebb keerültek a megoldáshoz, Edisont idézve, aki az akkumulátpr fejlesztésén dolgozva állítólag azt mondta, nem sikertelen vagyok, csak találtam 10 ezer megoldást, amelyek nem működnek. A csapat egyik tagja szerint a piezzo irány a 10 ezer nem működő megoldás egyike, ezt már kipipálhatják.
Biometrikus fa erőmű
Biometrikus fákkal termelne energiát, a szélerőműveket megmozdítani még nem képes szellőkből amerikai tudósok egy csoportja. Az ötletgazda Eric Henders, aki tíz évvl ez előtt a kertjükben álló fák leveleinek finom táncát figyelve gondolkozott el először azon, hogy az egészen halvány légmozgást is munkára lehetne valahogy fogni.
Szakterületét tekinvt Henderson molekuláris biológus, és amikor elkezdett előbb csak játszadozni a gondolattal abból indult ki, hogy ennek a légmozgás ugyan nem tekinthető szélnek, de energiatartalma nyilván van. A leveleket kezdte tanulmányozni, a formájukat, az aerodinamikai tulajdonságaikat, a mozgásukat, annak jellemzőit. Rövidesen az iowai egyetem két másik kutatójával csapatot alkotva folytatták a munkát. Az alapötlet rendkívül egyszerűnek tűnik, egy mesterséges fa, műanyagból készült leveleivel és a piezzoelektromosság elveinek felhasználásával felépíthető egy olyan rendszer, amely képes a legkisebb légmozgást is, amely megmoccantja a műleveleket, energiává alakítani. A közelmúltban publikált összefoglaló tanuémányukban azonban azt írják, a valóságban a dolog azért sokkal összetettebb és bonyolultabb. A csapat most a valóságban felmerülő technikai és technológiai problémák megoldásán dolgozik, úgy tűnik ugyanis a piezzo irány nem célravezető. Úgy vélik azonban, hogy ezzel csak egy lépéssel közelebb keerültek a megoldáshoz, Edisont idézve, aki az akkumulátpr fejlesztésén dolgozva állítólag azt mondta, nem sikertelen vagyok, csak találtam 10 ezer megoldást, amelyek nem működnek. A csapat egyik tagja szerint a piezzo irány a 10 ezer nem működő megoldás egyike, ezt már kipipálhatják.
