A világ leggazdagabbjainak egy része Bill Gates-el az élen, jelentős összegeket fektet a nukleáris energiatermelés és az uránbányászat fejlesztésébe – írja elemzésében az oilprice.com. Nyilvánvalónak tartják ugyanis a befektetők, hogy nincs fenntartható energiatermelés atomerőművek nélkül.
Az atomenergia hasznosítás nyilvánvaló előnye, hogy sokkal zöldebb a fosszilis forrásoknál, ráadásul olcsóbb és bizonyos tekintetben – jegyzi meg James Strafford, az oilprice.com szerkesztője írásában – még alacsonyabb karbonintenziutású, a teljes életciklust a szükséges berendezések és eszközök gyártását, az építési technológiát, és minden járulékos hatást is figyelembe véve, mint a szél és a napenergia. Ami szintén fontos szempont, hogy a nukleáris energia lényegesen jobban szabályozható, más zöld energiaforrásokhoz képest. Sok tudós és aktivista úgy véli, emlékeztet az opilprice.com, hogy elméletileg ugyan elképzelhető a földi klíma stabilizálása a nukleáris energiatermelés nélkül, a valóságban azonban nem látszik erre gyakorlati lehetőség.
Az urániumipar természetesen tudatában van ezeknek az előnyöknek, és ennek a hozzáállásnak, sőt annak is, hogy számos ország megújítja, vagy bővíti mostanában nukleáris kapacitásait. Az oilprice.com elemzője nem felejti el megemlíteni Németországot, mint kivételt, amely atommentes energiaipari jövő meleltt döntött, ami tízmilliárdos nagyságrendű többletköltséget jelent. Svédország viszont, amely vitathatatlanul a zöldenergia termelés egyik élállama, és a fosszilis energoahordozóktól mentes ellátást célzott meg, nemcsak megújítja, de bővíti is atomerőmű kapacitását. Kína 20 új reaktort épít – érvel tovább az oilprice.com elemzésében, Dél-Korea négy új egységen dolgozik, és Japánban is elkezdődtek az előkészületei néhány reaktor újraindításának, amelyeket a fukusimai baleset után állítottak le.
A nukleáris energiatermelés növekedése nyilvánvalóan keresletet gerjeszt az uránpiacon, aminek eredméyneként az előrejelzések szerint két éven belül megduplázódhat az urán ára. Jelentős mennyiségű uránra lesz szükség az új reaktorok felfűtéséhez a prognózisok szerint, aminek jelentős része a kanadai Athabasca medencéből kerülhet ki. Többek között, az Areva, a Cameco is érdekelt ezen a területen, de több kisebb bányatársaság is megvettet már a lábát.
Nyilvánvaló, hogy miközben az atomenergia zöld, akárcsak a szél, vagy a nap, lényegesen veszélyesebb azoknál – írja elemzésében az oilprice.com. Ezt – jegyzi meg az olajipari portál elemző – a nukleáris ipar sem vitatja, e helyett korszerűbb, biztonságosabb, új generációs reaktorokon dolgoznak. Az Egyesült Államok kormánya 82 millió dolláros alapot hozott létre a reaktorfejlesztések támogartására, Anglia tavaly 250 millió fontos, öt éves programot indított a nukleáris energiatermelés technológiájának fejlesztésére. A magánbefektetők közül pedig Bill Gates, D.E. Show, vagy a kínai milliárdos Li Kashing is jelentős összegeket fordít, ahogy az olajipari portál írja âöntâ az atomenergia-termelés és az uránbányászat területén kutatásokra. Az új reaktorok azonban nemcsal biztonságosabbak, de hatékonyabbak is lesznek – jegyzi meg az oilprice.com elemzője. Bill Gates projektje, a âTerra Powerâ egyenesen a nukleáris hulladék hasznosítását célozza.
Az Athabasca medence, amit sokszor az urán Perzsa-öblének neveznek, nem csak nagy töménységű urániumban gazdag, kíváló közlekedési kapcsoaltokkal rendelkezik, jó energiahálózati kapcsolatokkal, ami mind mind igen vonzóvá teszi a befektetők számára. Az oilprice.com szerint erre a területre érdemes lesz odafigyelni a következő években, mihelyst a fukusimai baleset után bekövetkezett visszaesést kiheverte az uránpiac.
Bill Gates is önti a pénzt a nukleáris iparba
A világ leggazdagabbjainak egy része Bill Gates-el az élen, jelentős összegeket fektet a nukleáris energiatermelés és az uránbányászat fejlesztésébe – írja elemzésében az oilprice.com. Nyilvánvalónak tartják ugyanis a befektetők, hogy nincs fenntartható energiatermelés atomerőművek nélkül.
Az atomenergia hasznosítás nyilvánvaló előnye, hogy sokkal zöldebb a fosszilis forrásoknál, ráadásul olcsóbb és bizonyos tekintetben – jegyzi meg James Strafford, az oilprice.com szerkesztője írásában – még alacsonyabb karbonintenziutású, a teljes életciklust a szükséges berendezések és eszközök gyártását, az építési technológiát, és minden járulékos hatást is figyelembe véve, mint a szél és a napenergia. Ami szintén fontos szempont, hogy a nukleáris energia lényegesen jobban szabályozható, más zöld energiaforrásokhoz képest. Sok tudós és aktivista úgy véli, emlékeztet az opilprice.com, hogy elméletileg ugyan elképzelhető a földi klíma stabilizálása a nukleáris energiatermelés nélkül, a valóságban azonban nem látszik erre gyakorlati lehetőség.
Az urániumipar természetesen tudatában van ezeknek az előnyöknek, és ennek a hozzáállásnak, sőt annak is, hogy számos ország megújítja, vagy bővíti mostanában nukleáris kapacitásait. Az oilprice.com elemzője nem felejti el megemlíteni Németországot, mint kivételt, amely atommentes energiaipari jövő meleltt döntött, ami tízmilliárdos nagyságrendű többletköltséget jelent. Svédország viszont, amely vitathatatlanul a zöldenergia termelés egyik élállama, és a fosszilis energoahordozóktól mentes ellátást célzott meg, nemcsak megújítja, de bővíti is atomerőmű kapacitását. Kína 20 új reaktort épít – érvel tovább az oilprice.com elemzésében, Dél-Korea négy új egységen dolgozik, és Japánban is elkezdődtek az előkészületei néhány reaktor újraindításának, amelyeket a fukusimai baleset után állítottak le.
A nukleáris energiatermelés növekedése nyilvánvalóan keresletet gerjeszt az uránpiacon, aminek eredméyneként az előrejelzések szerint két éven belül megduplázódhat az urán ára. Jelentős mennyiségű uránra lesz szükség az új reaktorok felfűtéséhez a prognózisok szerint, aminek jelentős része a kanadai Athabasca medencéből kerülhet ki. Többek között, az Areva, a Cameco is érdekelt ezen a területen, de több kisebb bányatársaság is megvettet már a lábát.
Nyilvánvaló, hogy miközben az atomenergia zöld, akárcsak a szél, vagy a nap, lényegesen veszélyesebb azoknál – írja elemzésében az oilprice.com. Ezt – jegyzi meg az olajipari portál elemző – a nukleáris ipar sem vitatja, e helyett korszerűbb, biztonságosabb, új generációs reaktorokon dolgoznak. Az Egyesült Államok kormánya 82 millió dolláros alapot hozott létre a reaktorfejlesztések támogartására, Anglia tavaly 250 millió fontos, öt éves programot indított a nukleáris energiatermelés technológiájának fejlesztésére. A magánbefektetők közül pedig Bill Gates, D.E. Show, vagy a kínai milliárdos Li Kashing is jelentős összegeket fordít, ahogy az olajipari portál írja âöntâ az atomenergia-termelés és az uránbányászat területén kutatásokra. Az új reaktorok azonban nemcsal biztonságosabbak, de hatékonyabbak is lesznek – jegyzi meg az oilprice.com elemzője. Bill Gates projektje, a âTerra Powerâ egyenesen a nukleáris hulladék hasznosítását célozza.
Az Athabasca medence, amit sokszor az urán Perzsa-öblének neveznek, nem csak nagy töménységű urániumban gazdag, kíváló közlekedési kapcsoaltokkal rendelkezik, jó energiahálózati kapcsolatokkal, ami mind mind igen vonzóvá teszi a befektetők számára. Az oilprice.com szerint erre a területre érdemes lesz odafigyelni a következő években, mihelyst a fukusimai baleset után bekövetkezett visszaesést kiheverte az uránpiac.
