A gazdasági minisztérium 2007-2020 közötti energiapolitikai stratégiájának három fordulós szekcióvitáinak lezárásaként Felsmann Balázs szakállamtitkár megígérte, hogy függelékként mellékelik azokat a számításokat, gazdasági és társadalmi hatástanulmányokat melyeket szinte minden hozzászóló hiányolt. Ezt követően augusztus végén kerülhet közigazgatási egyeztetésre a stratégia, majd szeptemberben a kormány elé, s ezt követően tárgyalhatja a parlament.A klímapolitikáról, az állami szerepvállalásról, szabályozásról és a módszertani észrevételekről szóló csütörtöki szekcióvitán már korántsem volt akkora ellentét, mint például a nukleáris energiatermeléssel és a megújuló erőforrásokkal foglalkozó előző rendezvényeken. Az Energia Klub jelenlévő képviselőjét kivéve mindenki egyetértett, hogy nem lehet a nukleáris energiatermelésről és a hazai lignitvagyonra épülő mátrai erőmű termeléséről lemondani, mert ezt egyszerűen nem lehet megújuló energiaforrásokkal kiváltani.
Felvetődött a rendezvényen is, hogy a támogatásokat és adórendszert át kellene tekinteni, jobban preferálva a megújuló energiatermelést. Kritikaként hangzott el, hogy a vezetékes energiahordozók esetében szinte csak a gáz és villamos energiára koncentrál az anyag, miközben alig szól a távhőszolgáltatásról. Ugyancsak elhangzott, hogy az uniós támogatásokból többet kellene a hatékonyságnövelésre és energiatakarékosságra, valamint az oktatás és K+F tevékenységre fordítani.
Felsmann Balázs a szekcióvita-sorozat lezárásaként ígéretet tett arra, hogy függelékként mellékelik azokat a hatástanulmányokat, melyeket szinte minden hozzászóló hiányolt, majd ismét felteszik a tárca honlapjára az aktualizált anyagot, de erről már nem lesz újabb társadalmi vita. Ezt követően augusztus végére kerülhet közigazgatási egyeztetésre a stratégia, majd szeptemberben a kormány elé, s ezt követően tárgyalhatja meg a parlament.
Befejeződtek az energiapolitikai koncepció szekcióvitái
A gazdasági minisztérium 2007-2020 közötti energiapolitikai stratégiájának három fordulós szekcióvitáinak lezárásaként Felsmann Balázs szakállamtitkár megígérte, hogy függelékként mellékelik azokat a számításokat, gazdasági és társadalmi hatástanulmányokat melyeket szinte minden hozzászóló hiányolt. Ezt követően augusztus végén kerülhet közigazgatási egyeztetésre a stratégia, majd szeptemberben a kormány elé, s ezt követően tárgyalhatja a parlament.A klímapolitikáról, az állami szerepvállalásról, szabályozásról és a módszertani észrevételekről szóló csütörtöki szekcióvitán már korántsem volt akkora ellentét, mint például a nukleáris energiatermeléssel és a megújuló erőforrásokkal foglalkozó előző rendezvényeken. Az Energia Klub jelenlévő képviselőjét kivéve mindenki egyetértett, hogy nem lehet a nukleáris energiatermelésről és a hazai lignitvagyonra épülő mátrai erőmű termeléséről lemondani, mert ezt egyszerűen nem lehet megújuló energiaforrásokkal kiváltani.
Felvetődött a rendezvényen is, hogy a támogatásokat és adórendszert át kellene tekinteni, jobban preferálva a megújuló energiatermelést. Kritikaként hangzott el, hogy a vezetékes energiahordozók esetében szinte csak a gáz és villamos energiára koncentrál az anyag, miközben alig szól a távhőszolgáltatásról. Ugyancsak elhangzott, hogy az uniós támogatásokból többet kellene a hatékonyságnövelésre és energiatakarékosságra, valamint az oktatás és K+F tevékenységre fordítani.
Felsmann Balázs a szekcióvita-sorozat lezárásaként ígéretet tett arra, hogy függelékként mellékelik azokat a hatástanulmányokat, melyeket szinte minden hozzászóló hiányolt, majd ismét felteszik a tárca honlapjára az aktualizált anyagot, de erről már nem lesz újabb társadalmi vita. Ezt követően augusztus végére kerülhet közigazgatási egyeztetésre a stratégia, majd szeptemberben a kormány elé, s ezt követően tárgyalhatja meg a parlament.