close
Baltikumi energiakörkép
Áram - Atom - Egyéb - Gáz - Olaj - Szén

Baltikumi energiakörkép

A három balti államra nehéz energiahelyzetet hagyott a szovjet berendezkedés, míg Litvánia a legkiszolgáltatottabb, Lettországnak van reménye a kilábalásra. Észtország jelenlegi kényelmes helyzete viszont nem fenntartható.

Lettország és Litvánia különlegesen erősen függ az orosz gáztól és villamos energiától és nem rendelkezik megfelelő mennyiségű energia összeköttetéssel a többi EU-országgal. Ez a két tényező nagymértékben növeli az ellátásbiztonság kockázatát és az energiaárakat. A három balti állam nem is rendelkezik önálló gázkészlettel, egyetlen gázimportőrük pedig az orosz Gazprom. Annak ellenére, hogy a három állam nagyon hasonló energiaügyi helyzetben van, bizonyos különbségek azért adódnak. Ezek elemzését nemrég tette közzé a lett ThinkFoundation kutatócsoport.

Litvánia egy EU-rendelkezésnek megfelelően 2010-ben leállította azt az atomerőművét, amely addig az ország villamosenergiájának 70 százalékát adta. Ennek ellenére Litvánia továbbra is képes előállítani energiaszükségletének fedezetét, a probléma az, hogy gázerőművének működtetéséhez orosz importra szorul. Az Elektrenaiból származó áram ráadásul annyira drága, hogy végül is az ország villamos energia szükségletének felét a környező országokból importálja. Ezek közül pedig Oroszország adta a legkedvezőbb ajánlatot, így Litvánia még inkább függővé vált nagytestvérétől. A tervek szerint új atomerőmű épülhet a három balti állam és Lengyelország közös beruházásaként, ám ez legkorábban csak 2020-tól üzemelhet, az építkezés csak 2014-ben indul. A jelenlegi helyzet azonban az, hogy a stratégiai beruházót kereső tender egyetlen jelentkezője, a dél-koreai KEPCO nemrég visszavonta ajánlatát, miután Dmitrij Medvegyev orosz államfő látogatást tett a távol-keleti országban.

Lettország energiaszükségletének 88 százalékát saját erőből, nagyrészt vízerőművek segítségével állítja elő. Ennek ellenére a fogyasztás kétharmada importból származik. Energiaberuházási tervek itt is vannak, a közös atomerőmű mellett Litvánia 3 év múlva egy 400 megawattos, gázüzemű erőmű építésébe kezdene. Ám ennek befejezéséhez tíz év szükséges és az üzemeléshez szükséges normál és cseppfolyósított földgázt (LNG) mindenképpen importálnia kell majd, bár nem feltétlenül a Gazpromtól. Litvánia talán képes lenne egy, az ellátást biztosító LNG-tároló beruházásának kivitelezésére, ráadásul Európa egyik legnagyobb gáztárolója, 2,3 milliárd köbméteres kapacitással a területén fekszik.

Észtország teljes egészében maga állítja elő villamosenergiáját, mégpedig nemhagyományos olaj segítségével. A világ összes palaolaj termelésének 80 százaléka itt történik, ráadásul ennek segítségével képes szomszédaihoz áramot exportálni. Hosszútávon azonban ez a helyzet nem tartható fenn az olaj égetésének igen magas emissziója miatt. Az észt törvényhozás szorgalmazza az energia diverzifikációt olyannyira, hogy a következő évtizedben az olaj csak egyharmadát tegye ki az energia mixnek. Az új belépők a földgáz, a szél- és atomenergia lennének, viszont ez az út ahhoz vezet, hogy Észtország elveszíti teljes függetlenségét.