A kutató-tanácsadó GlobalData vállalat elemzése szerint az új belépő országok játsszák a fő szerepet az atomenergetika terjedésében, amelynek hatására a 2013-as 371 GW-ról 2025-re 517 GW-ra növekedhet a világszerte beépített nukleáris kapacitás nagysága.
A londoni vállalat legutóbbi jelentése szerint 2011-ben és 2012-ben ugyan csökkent a világszerte atomerőművekben megtermelt nukleáris energia mennyisége a fukushimai atombaleset következményeképp, mára az ipar magához tért, és igen nagy új kapacitás megépülésére lehet számítani az ázsiai-csendes-óceáni régióban.
A jelentés szerint ebben a régióban az atomenergiát újonnan hasznosítani kezdő országok több mint 20 blokkot építenek, és 2030-ra mintegy 13,8 GW nukleáris kapacitást léptetnek üzembe, az élen Vietnám 6,8 GW-os programjával.
A GlobalData elemzője, Pranav Srivastava szerint a vietnámi atomenergia-fejlesztések fő hajtóereje a magas villamosenergia-igény. Az ország 2030-ig 10 atomerőművi blokkot szeretne építeni, és több együttműködési szerződést is aláírtak Oroszországgal, Kínával, Dél-Koreával, Indiával és Argentínával az atomenergia békés célú felhasználása érdekében. Oroszország 2009-ben nyerte meg az első két blokk építésére szóló szerződést, Japán pedig a következő évben kapott két újabb blokk építésére megbízást.
A GlobalData jelentése szerint az antinukleáris közvélemény és a biztonsági aggodalmak ellenére számos tényező az atomenergia iránti kereslet növekedését segíti. Eszerint az atomerőművek nagy mennyiségben, az igényeknek megfelelően képesek villamos energia előállítására. Eszközt jelenthetnek az ingadozó fosszilis üzemanyag árak, a kőolajtartalékok kimerülése és az emelkedő szén-dioxid kibocsátás ellen.
Forrás: NucNet
Ázsia fűti a nukleáris reneszánszt
A kutató-tanácsadó GlobalData vállalat elemzése szerint az új belépő országok játsszák a fő szerepet az atomenergetika terjedésében, amelynek hatására a 2013-as 371 GW-ról 2025-re 517 GW-ra növekedhet a világszerte beépített nukleáris kapacitás nagysága.
A londoni vállalat legutóbbi jelentése szerint 2011-ben és 2012-ben ugyan csökkent a világszerte atomerőművekben megtermelt nukleáris energia mennyisége a fukushimai atombaleset következményeképp, mára az ipar magához tért, és igen nagy új kapacitás megépülésére lehet számítani az ázsiai-csendes-óceáni régióban.
A jelentés szerint ebben a régióban az atomenergiát újonnan hasznosítani kezdő országok több mint 20 blokkot építenek, és 2030-ra mintegy 13,8 GW nukleáris kapacitást léptetnek üzembe, az élen Vietnám 6,8 GW-os programjával.
A GlobalData elemzője, Pranav Srivastava szerint a vietnámi atomenergia-fejlesztések fő hajtóereje a magas villamosenergia-igény. Az ország 2030-ig 10 atomerőművi blokkot szeretne építeni, és több együttműködési szerződést is aláírtak Oroszországgal, Kínával, Dél-Koreával, Indiával és Argentínával az atomenergia békés célú felhasználása érdekében. Oroszország 2009-ben nyerte meg az első két blokk építésére szóló szerződést, Japán pedig a következő évben kapott két újabb blokk építésére megbízást.
A GlobalData jelentése szerint az antinukleáris közvélemény és a biztonsági aggodalmak ellenére számos tényező az atomenergia iránti kereslet növekedését segíti. Eszerint az atomerőművek nagy mennyiségben, az igényeknek megfelelően képesek villamos energia előállítására. Eszközt jelenthetnek az ingadozó fosszilis üzemanyag árak, a kőolajtartalékok kimerülése és az emelkedő szén-dioxid kibocsátás ellen.
Forrás: NucNet
