A déli gázfolyosó kiépítése előtt további akadály merült fel: halasztani kell a TANAP megépítését, mivel Törökország nem ért egyet a haszonélvezeti arányokkal. Azerbajdzsán szerint a részesedési számok már eldőltek. A Sah Deniz II. gázának elszállítására alkalmas beruházások köre úgy tűnik, kettőre csökkent a SOCAR megítélése szerint â a Nabucco és a SEEP közti versenyben pedig a megvalósíthatósági tényezők az utóbbit hozhatják ki győztesként.
Azerbajdzsán állami olajvállalata, a SOCAR még az idén megújítaná az Azeri-Csirag-Genesli (ACG) gáz- és olajmezők üzemeltetésére vonatkozó együttműködést, de az még nem biztos, hogy ezt a jogot ismét a BP kapja meg. Az 1994-ben született tulajdonosi kör azonos marad, a SOCAR és a BP mellett többek között Chevron, a Statoil, az INPEX, az ExxonMobil van jelen az üzletben. A becslések szerint a lelőhely 280 milliárd köbméter gázt rejt.
Szintén még az idén dől el, hogy melyik gázvezeték szállítja el az azerbajdzsáni Sah Deniz mező második fázisából származó gázt, a több jelentkező közül a SEEP-et és a Nabuccót tartja a legígéretesebbnek a BP azeri elnöke. Rasid Dzsavansir szerint feltétlenül legalább 24 milliárd köbméteres kapacitásúnak kell lennie a vezetéknek, hiszen nem kizárt további gázmezők feltárása és csatlakoztatása a távolabbi jövőben. Ugyanakkor a Sah Deniz üzemeltetőjének vezetője szerint e két esélyes közül is a SEEP lenne gyorsabban és gazdaságosabban megvalósítható, írja a Natural Gas Europe online napilap. Azonban, mitn az EnergiaInfo is beszámolt, Azerbajdzsán eredetileg 2012. első negyedére ígérte, hoyg eldönti, mely gázvezeték vállalkozás szállíthatja mahd a gázát Európába.
Az viszotn mrá tudható, hogy a 6 milliárd dollárba kerülő TANAP (Trans- Anatolian Pipeline) építése, amely a gázt Grúzián keresztül Törökországba szállítaná, a beruházók vitája miatt késni fog. A SOCAR 80 százalékot, a török BOTAS és TPAO 10-10 százalékot birtokol jelenleg, ám Törökország szeretné részvényeinek együttes értékét 50 százalékra emelni. Ez szakértők szerint nehézkesen mehet majd végbe, ha egyáltalán. Míg az azeri energiaminiszter egy hó eleji nyilatkozata szerint a török részesedés növelésének nincs akadálya, amennyiben az anyagi háttér adott, addig a SOCAR elnöke a következő napon kijelentette, az arányokban már megegyeztek és nincs ok a változtatásra. A SOCAR továbbá a jelenlegi egyezség szerint a gázexport irányítója és haszonélvezője a török területeken is, ami Ankarának nem tetszik. Bárhogyan is alakul a vita, Bakunak muszáj lenne mihamarabb döntenie a Sah Deniz II. gázát továbbító beruházásokról, mert a befektetők és a vásárlók is kezdenek türelmetlenkedni.
Azerbajdzsán: melyik ujjamat harapjam meg?
A déli gázfolyosó kiépítése előtt további akadály merült fel: halasztani kell a TANAP megépítését, mivel Törökország nem ért egyet a haszonélvezeti arányokkal. Azerbajdzsán szerint a részesedési számok már eldőltek. A Sah Deniz II. gázának elszállítására alkalmas beruházások köre úgy tűnik, kettőre csökkent a SOCAR megítélése szerint â a Nabucco és a SEEP közti versenyben pedig a megvalósíthatósági tényezők az utóbbit hozhatják ki győztesként.
Azerbajdzsán állami olajvállalata, a SOCAR még az idén megújítaná az Azeri-Csirag-Genesli (ACG) gáz- és olajmezők üzemeltetésére vonatkozó együttműködést, de az még nem biztos, hogy ezt a jogot ismét a BP kapja meg. Az 1994-ben született tulajdonosi kör azonos marad, a SOCAR és a BP mellett többek között Chevron, a Statoil, az INPEX, az ExxonMobil van jelen az üzletben. A becslések szerint a lelőhely 280 milliárd köbméter gázt rejt.
Szintén még az idén dől el, hogy melyik gázvezeték szállítja el az azerbajdzsáni Sah Deniz mező második fázisából származó gázt, a több jelentkező közül a SEEP-et és a Nabuccót tartja a legígéretesebbnek a BP azeri elnöke. Rasid Dzsavansir szerint feltétlenül legalább 24 milliárd köbméteres kapacitásúnak kell lennie a vezetéknek, hiszen nem kizárt további gázmezők feltárása és csatlakoztatása a távolabbi jövőben. Ugyanakkor a Sah Deniz üzemeltetőjének vezetője szerint e két esélyes közül is a SEEP lenne gyorsabban és gazdaságosabban megvalósítható, írja a Natural Gas Europe online napilap. Azonban, mitn az EnergiaInfo is beszámolt, Azerbajdzsán eredetileg 2012. első negyedére ígérte, hoyg eldönti, mely gázvezeték vállalkozás szállíthatja mahd a gázát Európába.
Az viszotn mrá tudható, hogy a 6 milliárd dollárba kerülő TANAP (Trans- Anatolian Pipeline) építése, amely a gázt Grúzián keresztül Törökországba szállítaná, a beruházók vitája miatt késni fog. A SOCAR 80 százalékot, a török BOTAS és TPAO 10-10 százalékot birtokol jelenleg, ám Törökország szeretné részvényeinek együttes értékét 50 százalékra emelni. Ez szakértők szerint nehézkesen mehet majd végbe, ha egyáltalán. Míg az azeri energiaminiszter egy hó eleji nyilatkozata szerint a török részesedés növelésének nincs akadálya, amennyiben az anyagi háttér adott, addig a SOCAR elnöke a következő napon kijelentette, az arányokban már megegyeztek és nincs ok a változtatásra. A SOCAR továbbá a jelenlegi egyezség szerint a gázexport irányítója és haszonélvezője a török területeken is, ami Ankarának nem tetszik. Bárhogyan is alakul a vita, Bakunak muszáj lenne mihamarabb döntenie a Sah Deniz II. gázát továbbító beruházásokról, mert a befektetők és a vásárlók is kezdenek türelmetlenkedni.
