Az olaj és a világgazdaság – EnergiaInfó elemzés

Az olaj és a világgazdaság – EnergiaInfó elemzés

Az olaj ĂĄrĂĄnak alakulĂĄsa jelentős hatĂĄssal van a vilĂĄggazdasĂĄgra. Ugyanakkor az olajĂĄr alakulĂĄsĂĄban a vilĂĄggazdasĂĄg ĂĄltalĂĄnos problĂŠmĂĄi tĂźkrĂśződnek. Nemcsak a klĂ­maviszonyok, hanem – csak rĂŠszben ezzel ĂśsszefĂźggĂŠsben – a vilĂĄggazdasĂĄg is egyre kaotikusabb jeleket mutat az utĂłbbi ĂŠvtizedekben. A kĂśzelmĂşlt szĂĄmos tanĂşjelĂŠt adta vĂĄratlan ĂŠs kiszĂĄmĂ­thatatlan vilĂĄgpiaci fordulatoknak.

Paradoxonnak tűnhet, de a vilĂĄgkereskedelem ĂĄruforgalmĂĄnak 20%-ĂĄt kitevő kőolaj kĂśrĂźl alapvető bizonytalansĂĄgok ĂŠszlelhetőek. Az eltĂŠrő metodikĂĄjĂş vĂĄllalati nyilvĂĄntartĂĄsok kĂśvetkeztĂŠben nincsen pĂŠldĂĄul egysĂŠges, megbĂ­zhatĂł adatunk a globĂĄlis fĂśldtani kĂŠszletek, illetve az ipari vagyon nagysĂĄgĂĄrĂłl, vĂĄltozĂĄsairĂłl. KorlĂĄtozott ismereteink vannak a kőolaj ĂŠs az olajtermĂŠkekhez kapcsolĂłdĂł derivatĂ­vĂĄk tőzsdei kereskedelmĂŠről. MĂĄs bizonytalansĂĄgok mellett ennek nyomĂĄn Ăśvezi annyi talĂĄlgatĂĄs az olajĂĄrak alakulĂĄsĂĄt, akĂĄr mĂşltbeli folyamatok okainak feltĂĄrĂĄsĂĄrĂłl, akĂĄr a kĂśzelebbi vagy tĂĄvolabbi jĂśvőre vonatkozĂł előrejelzĂŠsekről van szĂł.

Annyi bizonyos, hogy az elmĂşlt hĂłnapokban vitĂĄn felĂźl minden idők rekordjait megdĂśntĂśtte a kőolaj ĂĄra, nemcsak folyĂł ĂĄron. Jellemző esemĂŠnykĂŠnt elĂŠg a jĂşnius 6-ai 138,54 dollĂĄros hordĂłnkĂŠnti csĂşcsra utalnunk, amikor a napon belĂźli kereskedĂŠs sorĂĄn 11 dollĂĄrt emelkedett a NYMEX-en a jegyzĂŠs. A tavalyi, akkor mĂŠg mellbevĂĄgĂłnak tekintett 72,34 dollĂĄros ĂŠves ĂĄtlagĂĄr a WTI termĂŠkre, illetve 72,44 dollĂĄr a Brent kőolajra innen visszapillantva hihetetlennek tűnik. Az akkori ĂŠves előrejelzĂŠsek 86-87 dollĂĄros ĂĄrszintet jĂłsoltak 2008-ra. Ehhez kĂŠpest az idei ĂĄralakulĂĄs nĂŠmileg erősebbnek tűnik.

 

Az ĂŠv sorĂĄn eddig egyetlen hĂŠten sem volt az ĂĄtlagĂĄr 88 dollĂĄr alatt, ĂŠs egyetlen nap sem csĂśkkent a jegyzĂŠs 87 dollĂĄr alĂĄ. Ellenben februĂĄr 20-ĂĄn ĂĄttĂśrte a 100 dollĂĄros hordĂłnkĂŠnti szintet, majd mĂĄrcius 13-ĂĄn, mĂĄjus 6-ĂĄn ĂŠs mĂĄjus 22-ĂŠn rendre 110, 120 ĂŠs 130 dollĂĄr fĂślĂŠ emelkedett a jegyzĂŠs.

SzĂĄmos kĂźlĂśnbĂśző, gyakran egymĂĄssal is vitatkozĂł magyarĂĄzat lĂĄtott napvilĂĄgot a drĂĄmai mĂŠrtĂŠkű ĂŠs tartĂłs ĂĄremelkedĂŠs okairĂłl. MegĂ­tĂŠlĂŠsĂźnk szerint a kĂŠt fő irĂĄnyzat – a spekulatĂ­v hatĂĄsokra koncentrĂĄlĂł ĂŠs a fundamentĂĄlis tĂŠnyezők jelentősĂŠgĂŠt alĂĄhĂşzĂł ĂŠrtelmezĂŠsek – mindegyike jogosultnak tekinthető bizonyos ĂŠrtelemben. VegyĂźk ezeket sorra. A vilĂĄggazdasĂĄg jelentős alakĂ­tĂł tĂŠnyezője az a pĂŠnzĂźgyi buborĂŠk, amely előzőleg a kĂśtvĂŠny ĂŠs rĂŠszvĂŠnypiacokon, majd a jelzĂĄloghitelezĂŠsben, jelenleg pedig az ĂĄrupiacokon keresi ĂŠrtĂŠkesĂ­tĂŠsi lehetősĂŠgeit. Itt csak rĂśviden utalhatunk a tőkĂŠs vilĂĄggazdasĂĄgnak arra az alapvető ellentmondĂĄsĂĄra, hogy a pĂŠnzteremtĂŠs folyamatait nem egĂŠszĂ­ti ki a fĂślĂśs pĂŠnz gazdasĂĄgbĂłl tĂśrtĂŠnő kivonĂĄsĂĄnak mechanizmusa.

A spekulatĂ­v pĂŠnztőke jelentős szerepet jĂĄtszik az olajĂĄrak pĂŠldĂĄtlan nĂśvekedĂŠsĂŠben is. Ennek megĂŠrtĂŠsĂŠhez lĂĄtnunk kell, hogy a dinamikusan fejlődő fedezeti alapok 1-1,5 billiĂł dollĂĄrja, ĂŠs a szuverĂŠn jĂłlĂŠti alapok 2,5 billiĂł dollĂĄrja forog immĂĄr ĂŠves szinten globĂĄlisan a hagyomĂĄnyos nyugdĂ­jalapok ĂŠs biztosĂ­tĂĄsi alapok 53 billiĂł dollĂĄrja mellett. Az elmĂşlt Ăśt ĂŠvben hĂşszszorosĂĄra nőtt a nyersanyagpiaci alapokba fektetett tőke is, ĂŠrtĂŠke a 300 milliĂĄrd dollĂĄrhoz tart. Ezzel ĂśsszefĂźggĂŠsben meghĂĄromszorozĂłdott a NYMEX addig sem csekĂŠly hatĂĄridős forgalma. KĂśzbevetőleg ĂŠrdemes rĂĄmutatni arra, hogy az olaj tőzsdei forgalma rĂĄvilĂĄgĂ­t az energiahordozĂłnak egy ĂŠrdekes sajĂĄtossĂĄgĂĄra. ArrĂłl a jelensĂŠgről van szĂł, hogy időnkĂŠnt hosszabb időszakra is az azonnali ĂĄraktĂłl arĂĄnytalanul eltĂŠrő hatĂĄridős ĂĄrakat lĂĄtunk (lefelĂŠ a „backwardation”), amelyet nem kĂśvet az azonnali ĂĄrak lefelĂŠ mozdulĂĄsa, ĂŠs ez tĂŠvesen keltheti manipulatĂ­v spekulĂĄciĂł ĂŠrzĂŠsĂŠt.

Úgy lĂĄtszik, a nyersolaj egyfajta Janus-arcĂş kĂśztes termĂŠk a jĂłl tĂĄrolhatĂł ĂĄruk ĂŠs a tĂĄrolhatatlan villamos energia kĂśzĂśtt. Az előbbiek esetĂŠn fizikai vĂĄsĂĄrlĂĄssal is reagĂĄlnak a jĂśvőben vĂĄrt csĂśkkenő ĂĄrakra, mĂ­g az utĂłbbi esetĂŠn ez kizĂĄrt, viszont a forward gĂśrbe jĂłl műkĂśdő ĂĄrjĂłslĂł varĂĄzsgĂśmb. Az olajĂĄrat felhĂşzza a magas jĂśvőbeli ĂĄr, de nem csĂśkkenti az alacsonyabb vĂĄrakozĂĄs. Ez ĂśsszefĂźggĂŠsben lehet azzal, hogy a tĂŠnylegesen tĂĄrolt kereskedelmi kĂŠszletek elenyĂŠsző rĂŠszĂŠt teszik ki a forgalomnak, a legnagyobb finomĂ­tĂłk is nĂŠhĂĄny napos technikai kĂŠszletet tartanak csupĂĄn. HozzĂĄ kell tennĂźnk, hogy a vĂĄzolt folyamatokban lĂŠnyeges szerepet jĂĄtszik a dollĂĄr tartĂłs gyengĂźlĂŠse is. A pĂŠnzĂźgyi alapok ugyanis dĂśntően az inflĂĄciĂł elleni menedĂŠkkĂŠnt zĂşdultak az ĂĄrupiacokra, nem kizĂĄrĂłlag, de jelentős mĂŠrtĂŠkben a nyersolaj ĂŠs olajtermĂŠkek piacaira. NehĂŠz pontosan megĂ­tĂŠlni, hogy ez a spekulatĂ­v nyomĂĄs milyen terjedelmű, a becslĂŠsek 15-60% kĂśzĂśtt szĂłrĂłdnak. Ezen a ponton meg kell jegyeznĂźnk, hogy a dollĂĄr ĂĄrfolyamĂĄnak tartĂłs gyengĂźlĂŠse szĂĄmos mĂĄs mechanizmus rĂŠvĂŠn is tovĂĄbb gerjeszti az ĂĄrakat.

Nemcsak a mĂĄs devizĂĄkban folytatott, jellemzően ĂĄzsiai kereskedelem erősĂśdik a relatĂ­ve nĂśvekedő vĂĄsĂĄrlĂłerő miatt, hanem szĂĄmos helyszĂ­nen a kitermelĂŠs kĂśltsĂŠgei emelkednek dollĂĄrra ĂĄtszĂĄmĂ­tva. Ugyanakkor a vilĂĄggazdasĂĄg, ĂŠs ezen belĂźl az energiapiacok fő mozgatĂłja, a kereslet ĂŠs kĂ­nĂĄlat tĂśrvĂŠnye vĂĄltozatlanul ĂŠrvĂŠnyesĂźl. A spekulatĂ­v hatĂĄsok pusztĂĄn a fundamentĂĄlis tĂŠnyezőket erősĂ­tik fel. Ez utĂłbbiak tekintetĂŠben pedig a nĂśvekvő ĂĄrak ellenĂŠre stabilan magas, ĂŠs nĂśvekedĂŠsi ĂźtemĂŠt lassan veszĂ­tő kereslettel a pĂłtlĂłlagos forrĂĄsokat egyre nehezebben mobilizĂĄlĂł kĂ­nĂĄlat ĂĄll szemben. Minden jel szerint egyre erősebben ĂŠrzĂŠkelhető az „olajtetőzĂŠs” jelensĂŠg hatĂĄsa akkor is, ha a kĂ­nĂĄlati oldalon figyelembe vesszĂźk a kĂźlĂśnbĂśző okokbĂłl rĂśvidebb-hosszabb ideig kieső folyĂł kitermelĂŠst.

A kereslet mĂĄrpedig minden vĂĄrakozĂĄst felĂźlmĂşlĂłan stabil. EgyrĂŠszt az ĂĄzsiai kontinens rapid fejlődĂŠse egyelőre nem lĂĄtszik megtĂśrni, amely az energiahordozĂłk piacainak fő hajtĂłereje. KĂ­na ĂŠs India gazdasĂĄgĂĄnak egyĂŠbkĂŠnt is az energiaszektor az egyik neuralgikus pontja. KĂ­nĂĄban pĂŠldĂĄul az elĂŠgtelen erőművi kapacitĂĄsok okozta rotĂĄciĂłs kikapcsolĂĄsok orvoslĂĄsĂĄra telepĂ­tett szĂĄmos iparĂĄg dĂ­zelaggregĂĄtorokat az Ăźzemek helyi ĂĄramellĂĄtĂĄsĂĄra. Az amerikai gazdasĂĄg is meglepően lassan reagĂĄlt a szĂĄrnyalĂł olajĂĄrakra, a jĂĄrműkilomĂŠterek szĂĄma idĂŠn februĂĄrban csĂśkkent előszĂśr – 26 ĂŠv utĂĄn. A mostani helyzet egyik ĂŠrdekes jellemzője, hogy a kőolaj ĂŠs ĂźzemanyagĂĄrak hĂĄromszoros drĂĄgulĂĄsa mellett mĂŠg nem jelentkezett ĂŠrzĂŠkelhető keresletcsĂśkkenĂŠs.

Ezzel szemben a kĂ­nĂĄlati oldal erősen problematikus. A kitermelĂŠst szĂĄmos ponton bizonytalansĂĄgok Ăśvezik, illetve gyakorta vĂĄratlan kiesĂŠsek bĂŠnĂ­tjĂĄk. ElĂŠg, ha arra utalunk, hogy idĂŠn az ĂŠszaki tengeri kitermelĂŠst ĂŠrintő brit sztrĂĄjk, illetve a kĂśzeli napok tűzesete, vagy a nigĂŠriai lĂĄzongĂĄsok kĂśvetkeztĂŠben kieső mennyisĂŠgek milyen hatĂĄst gyakoroltak a piacra. Ami figyelemre mĂŠltĂł, hogy a globĂĄlis napi termelĂŠs 80 milliĂł hordĂłt meghaladĂł ĂśsszegĂŠhez viszonyĂ­tva elhanyagolhatĂłnak lĂĄtszĂł, 100-200 ezer hordĂłs mennyisĂŠgek kiesĂŠsĂŠről van szĂł. Elvileg ezt kĂśnnyűszerrel pĂłtolhatnĂĄ nĂŠhĂĄny termelő. MĂŠgis nehĂŠzsĂŠgek mutatkoznak. A kĂŠrdĂŠs, hogy vajon a pĂłtlĂłlagos kĂ­nĂĄlat stabilan tĂśrtĂŠnő piacra juttatĂĄsĂĄhoz a kĂŠszsĂŠg, vagy a kĂŠpessĂŠg hiĂĄnyzik-e.

Főleg SzaĂşd-ArĂĄbia ĂĄll az ĂŠrdeklődĂŠs kĂśzĂŠppontjĂĄban, mint a vilĂĄg vezető termelője, az OPEC mozgatĂł ereje. Az USA szenĂĄtusi meghallgatĂĄsĂĄn rĂŠszt vevő olajipari csĂşcsvezetők az egyik szenĂĄtor kĂŠrdĂŠsĂŠre egyetĂŠrtettek abban, hogy pĂĄr ĂŠven keresztĂźl napi egymilliĂł hordĂłnyi szaĂşdi nĂśvekmĂŠny jelentősen mĂŠrsĂŠkelnĂŠ az ĂĄrakat. A szaĂşdiak mĂĄjusban emeltĂŠk 300 ezer hordĂłval a napi termelĂŠst, most pedig bejelentettĂŠk, hogy jĂşliustĂłl Ăşjabb 200 hordĂłval tudnak rĂĄsegĂ­teni. Ezzel 1981 Ăłta a legmagasabb szintre, napi 9,7 milliĂł hordĂłra emelik a kibocsĂĄtĂĄst, a piacnak azonban ez szemmel lĂĄthatĂłlag kevĂŠs. Itt ĂŠrdemes megjegyezni, hogy a kĂŠrdĂŠses mennyisĂŠget akĂĄr Irakon is szĂĄmon lehetne kĂŠrni. Ugyanis Irak, amely 1979-ben 3,5 milliĂł hordĂłt is felszĂ­nre hozott naponta, tavaly haladta meg előszĂśr 2,145 milliĂł hordĂłs eredmĂŠnnyel a 2003-ban kezdődĂśtt hĂĄborĂş előtti termelĂŠsi szintet.

VisszatĂŠrve, főleg egyes politikusok az OPEC-et kĂĄrhoztatjĂĄk, ĂŠs komolyabb nyomĂĄsgyakorlĂĄsban remĂŠnykednek. MĂĄsok azonban Ăşgy lĂĄtjĂĄk, nem a szĂĄndĂŠkokkal van a fő gond. Matthew Simmons, a neves olajipari elemző hĂĄrom ĂŠvvel ezelőtt ĂŠppen a szaĂşdi helyzet ĂŠrtĂŠkelĂŠse utĂĄn Ă­rta meg sajĂĄt illĂşziĂłival is leszĂĄmolva Sivatagi alkony cĂ­mű művĂŠt, amely a kĂśzelgő sokkra figyelmeztetett. A helyzetĂŠrtĂŠkelĂŠs lĂŠnyege, hogy a termelĂŠs gerincĂŠt adĂł ĂłriĂĄs mezők kimerĂźlőben vannak, csĂśkkenő hozamukat egyre nehezebb ellensĂşlyozni, ĂŠs a hosszabb tĂĄvon szĂĄmĂ­tott, illetve kilĂĄtĂĄsba helyezett nĂśvekmĂŠnyek fedezete nem igazĂĄn lĂĄtszik.

Ez voltakĂŠppen csatlakozĂĄs az olajtetőzĂŠs elmĂŠletĂŠhez, amelynek kidolgozĂĄsa M. King Hubbard geolĂłgus nevĂŠhez fűződik, aki az USA tekintetĂŠben meglehetősen pontosan jĂłsolta a jelensĂŠget fĂŠl ĂŠvszĂĄzaddal ezelőtt. Vagyis azt, hogy egy adott mező rezervoĂĄrjaiban rejlő kőolaj kitermelĂŠse haranggĂśrbeszerű, kĂśvetkezĂŠskĂŠpp adott orszĂĄgban a mezők ĂśsszessĂŠgĂŠnek a termelĂŠsi karakterisztikĂĄja is ilyen mĂłdon leĂ­rhatĂł, ami azt jelenti, hogy a tetőpontot kĂśvetően csĂśkken a hozam. NĂŠpszerűen szĂłlva, az elmĂŠlet jeles kĂŠpviselőjĂŠnek, Jeremy Leggett-nek szintĂŠn hĂĄrom ĂŠvvel ezelőtt Ă­rott kĂśnyve cĂ­mĂŠvel: „A fele elfogyott”.

HangsĂşlyozzuk, hogy nem a fĂśldtani olajkĂŠszletek kimerĂźlĂŠse a lĂŠnyeg, hanem az, hogy a kutak hozama a mező letermelĂŠsĂŠnek adott fĂĄzisĂĄban csĂśkkenni kezd. A termelĂŠs primer ĂŠs szekunder mĂłdszereivel a rezervoĂĄr olajkĂŠszletĂŠnek 20-40%-ĂĄt lehet felszĂ­nre hozni, az első szakaszban a kőolaj termĂŠszetes nyomĂĄsa ĂŠs egyszerű szivattyĂşk segĂ­tsĂŠgĂŠvel, illetve a mĂĄsodik szakaszban vĂ­zbefecskendezĂŠssel rĂĄsegĂ­tve. Ezt kĂśvetően mĂĄr csak bonyolult tercier eszkĂśzĂśkkel (Enhanced Oil Recovery), szĂŠndioxid, gőz vagy detergensek besajtolĂĄsĂĄval lehet 30-60%-ra nĂśvelni a tĂĄrolĂłkőzetekbe zĂĄrt olaj kitermelĂŠsi mutatĂłjĂĄt, mestersĂŠgesen nĂśvelve a nyomĂĄst ĂŠs az ĂĄramlĂĄst. Esetleg a fejlesztett technolĂłgia (Improved Oil Recovery) eszkĂśztĂĄrĂĄval, pĂŠldĂĄul irĂĄnyĂ­tott fĂşrĂĄssal lehet javĂ­tani a kihozatalt.

Az termĂŠszetesen nem kĂŠrdĂŠses, hogy mint minden kĂŠszlet, az ĂĄsvĂĄnyolajvagyon is vĂŠges. A valĂłdi kĂŠrdĂŠs az, hogy a megkutatott kĂŠszletek termelĂŠsbe vonhatĂł rĂŠszĂŠnek hozama milyen hatĂĄron tĂşl nem nĂśvelhető Ăşgy, hogy lĂŠpĂŠst tartson az igĂŠnyek nĂśvekedĂŠsĂŠvel. Úgy tűnik, hogy – az ĂŠvtizedekkel kĂŠsőbbre datĂĄlhatĂłval szemben – a korai olajtetőzĂŠs kĂźszĂśbĂŠre ĂŠrkeztĂźnk. Erre utal az, hogy mĂĄr jĂł ideje nincsenek viszonylag kĂśnnyen, gyorsan ĂŠs olcsĂłn kiaknĂĄzhatĂł talĂĄlatokrĂłl szĂłlĂł hĂ­rek, ĂŠs az ismert ĂłriĂĄsmezők ĂŠrzĂŠkelhetően leszĂĄllĂł ĂĄgba kerĂźlnek. Ehhez kĂŠpest akĂĄr igaza is lehet Richard Pike-nak, a brit KirĂĄlyi KĂŠmia TĂĄrsasĂĄg vezetőjĂŠnek, aki nemrĂŠgiben azt ĂĄllĂ­totta, hogy a valĂłszĂ­nűsĂŠg alapjĂĄn osztĂĄlyozott vĂĄllalati ipari vagyon adatok aggregĂĄlĂĄsi hibĂĄja nyomĂĄn akĂĄr a ma bizonyĂ­tottnak tekintett, 1200 milliĂĄrd hordĂłs vagyon kĂŠtszeresĂŠvel is szĂĄmolhatunk.

A valĂłszĂ­nűsĂŠgek vilĂĄgĂĄban az 1+1=4 ĂśsszefĂźggĂŠs ĂŠrvĂŠnyesĂźl, pĂŠldĂĄul kĂŠt kockĂĄval dobva nĂŠgyszeres esĂŠlyĂźnk lesz egynĂŠl nagyobb szĂĄmot kapni. Mindez azonban inkĂĄbb arra a konfĂşziĂłra vilĂĄgĂ­t rĂĄ, amely a kĂŠszletek szĂĄmbavĂŠtelĂŠvel kapcsolatosan ĂŠrzĂŠkelhető, ĂŠs alaposan megnehezĂ­ti betĂĄjolĂĄsunkat az emlĂ­tett haranggĂśrbĂŠhez. Az olajtetőzĂŠs arra utal, hogy a FĂśld jelenleg termelő 94 orszĂĄga kĂśzĂźl 64 mĂĄr a geolĂłgiailag determinĂĄlt hanyatlĂł szakaszba ĂŠrkezett. Érdemes felfigyelni arra, hogy T. Boone Pickens, a legendĂĄs tőzsdei befektető is a korai olajtetőzĂŠs hĂ­vekĂŠnt teszi meg jĂł ideje tĂŠtjeit.

A vilĂĄggazdasĂĄg rendkĂ­vĂźl komplex folyamataiban ĂŠs szĂĄmos tĂŠnyező kĂślcsĂśnĂśs ĂśsszefĂźggĂŠsĂŠben alakulĂł termĂŠkĂĄrakban szinte lehetetlen elkĂźlĂśnĂ­teni a kĂźlĂśnbĂśző hatĂĄsokat. NehĂŠz volna pontosan szĂĄmszerűsĂ­teni, hogy az elmĂşlt ĂŠvek vehemens ĂĄremelkedĂŠsĂŠben mekkora szerepet jĂĄtszik az olajtetőzĂŠs fundamentĂĄlis hatĂĄsa, de a tendencia egyre vilĂĄgosabban ĂŠrezhető.

Ez a hatĂĄs a mĂŠlyben akkor is műkĂśdik, ha holnap varĂĄzsĂźtĂŠsre eltűnne a spekulatĂ­v buborĂŠk, ĂŠs megszűnne minden egyĂŠb termelĂŠsi ĂŠs szĂĄllĂ­tĂĄsi kockĂĄzati prĂŠmium. A helyzet valĂłjĂĄban inkĂĄbb az, hogy az olajĂĄrban levő “lufi” kipukkadĂĄsĂĄval egyező esĂŠlye van Ăşjabb veszĂŠlyek felbukkanĂĄsĂĄnak, pĂŠldĂĄul az IrĂĄnnal valĂł fegyveres ĂśsszeĂźtkĂśzĂŠsnek.

Nem felejtkezĂźnk el arrĂłl sem, hogy a nĂśvekvő igĂŠnyek ĂŠs ĂĄrak mellett nemcsak az IOR/EOR technolĂłgiĂĄk ĂĄllnak csatasorba, hanem az Ăşgynevezett nem-konvencionĂĄlis nyersolajok is műrevalĂłvĂĄ vĂĄlnak. Ebben a tĂĄg ĂŠrtelemben voltakĂŠppen nem-konvencionĂĄlis az, ami tegnap mĂŠg nem volt gazdasĂĄgosan kitermelhető, maholnap viszont mĂĄr az. PĂŠldĂĄul a mĂŠlytengeri fĂşrĂĄsok 8-12 ezer mĂŠteres mĂŠlysĂŠgben, vagy a kanadai olajhomok. Ezek kitermelĂŠse viszont nem a 15-25 dollĂĄros hordĂłnkĂŠnti kĂśltsĂŠgek mellett tĂśrtĂŠnik. HasonlĂł a helyzet a bioĂźzemanyagok terĂŠn is.

Az igĂŠnyek fedezĂŠsĂŠhez szĂźksĂŠges beruhĂĄzĂĄsok szintjĂŠnek vĂĄltozĂĄsĂĄt jelzik az IMF adatai, amelyek szerint a 90-es ĂŠvek eleji 80 milliĂĄrd dollĂĄrrĂłl tavalyelőttre 250 milliĂĄrd dollĂĄrra nőtt az Ăśsszeg. AttĂłl tehĂĄt nem kell tartanunk, hogy – katasztrĂłfahelyzetet leszĂĄmĂ­tva – rĂśvidtĂĄvon fizikai hiĂĄny keletkezne, vagy akĂĄr hosszabb tĂĄvon is ne az olaj maradjon a primer energiahordozĂłk dominĂĄns szereplője. De ideje elkezdeni felkĂŠszĂźlni az olaj utĂĄni korszakra, hogy a valĂłban kemĂŠny sokkot kĂśzĂŠptĂĄvon elkerĂźlhessĂźk. Valamint tudomĂĄsul kell vennĂźnk, hogy az olcsĂł olaj korszaka vĂŠget ĂŠrt. Napjainkban jĂł hĂ­r lehet mĂĄr az is, hogy a jĂşlius 4-ĂŠre jelzett 150 dollĂĄros ĂĄttĂśrĂŠs esetleg elmarad. ÖsszefoglalĂĄskĂŠppen azt mondhatjuk, hogy a fentiek kĂśvetkeztĂŠben tartĂłsan magas, az eddigi előrejelzĂŠseket jĂłval meghaladĂł olajĂĄrakra lehet szĂĄmĂ­tani minden időtĂĄvon, vĂŠgső soron tovĂĄbb emelkedő tendenciĂĄval.

Az Ăśsszes meghatĂĄrozĂł kĂśrĂźlmĂŠny (dollĂĄrĂĄrfolyam, recessziĂł kĂŠrdĂŠse, vilĂĄgpolitikai helyzet) javulĂĄsa esetĂŠn a legjobb esetben 95-110 dollĂĄr kĂśzĂśtti sĂĄvban alakulhat az olajĂĄr a kĂśvetkező nĂŠhĂĄny ĂŠvben. Kedvezőtlenebb esetben idĂŠn 150 dollĂĄros ĂŠves ĂĄtlagĂĄr is adĂłdhat, ĂŠv vĂŠge tĂĄjĂĄn 200 dollĂĄros hordĂłnkĂŠnti csĂşccsal Ennek kĂśzvetlen ĂŠs kĂśzvetett hatĂĄsai alapvető ĂĄrfelhajtĂł tĂŠnyezőkĂŠnt jelennek meg az Ăśsszes energiapiacon (Ăźzemanyag, fĂśldgĂĄz, ĂĄram), mĂŠgpedig lĂŠnyeges, az inflĂĄciĂł ĂĄltalĂĄnos szintjĂŠt szignifikĂĄnsan tĂşlszĂĄrnyalĂł ĂĄremelkedĂŠst okozva. A fenti hatĂĄsokra illĂşziĂłk nĂŠlkĂźl fel kell kĂŠszĂźlni, miutĂĄn MagyarorszĂĄg egyetlen piaci szereplője, vagy kormĂĄnyzati tĂŠnyezője, de mĂŠg az EurĂłpai UniĂł sem kĂŠpes ezt befolyĂĄsolni, legfeljebb alkalmazkodni.