Több önbizalom és nagyobb azonosságtudat képét mutatta Európa az unió stockholmi csúcsértekezletén. Erősödött a szándék a saját piaci és társadalmi modell, illetve az önálló világpolitikai szerep kialakítására. Mindebbe bevonják a tagjelöltek, így hazánk képviselőit is – olvasható a Népszabadság hétfői számában.
A tizenötök úgy látják, hogy az amerikai gazdaság lassulása és a japán stagnálás közepette Európa a világ legbiztonságosabb régiójává lett, ahol a globalizációra nem öncélú liberalizálással, hanem a szociális biztonság piacilag is fenntartható megújításával válaszolnak. Lámfalussy Sándor a találkozó távol maradt sztárja lett: Stockholm legnagyobb sikere, hogy elfogadták a magyar-belga bankár tervét a tőkepiac egységesítésére.
Az EU “kisebbségi érzés helyett” egyre inkább önálló világpolitikai szerepet vállal. Oroszországnak stratégiai partnerséget kínálnak, májusban külön Brüsszel-Moszkva csúcstalálkozó lesz. Ám egyelőre még a Kalinyingrádnak nyújtandó hitelt is csak mérlegelik, mert Moszkvától elvárják a jogállamiság megszilárdítását, valamint a csecsenügy politikai rendezését. Az EU támogatja Moszkva tagságát a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO), és bankhiteleket nyújt Oroszországnak környezetvédelmi fejlesztésre. Az utóbbit illetően – és az önállóság jegyében – az unió felhívta George W. Bush elnököt, hogy az USA mégse lépjen vissza a klímavédelmi Kiotó-jegyzőkönyvtől.
Borisz Trajkovszki macedón elnököt Stockholmban teljes támogatásukról biztosították, de óvtak az aránytalan katonai fellépéstől (ellentétben Putyinnal). A politikai rendezés érdekében a kormány és az albán kisebbség is segítséget kap. Európa elutasítja az erőszakos nacionalizmust. Az EU felszólította Montenegrót, hogy maradjon államszövetségben Szerbiával. Külön is hangsúlyozták, hogy “Európában semmiféle határmódosítás nem fogadható el”. Ismét felszólítottak minden érintett államot, hogy működjön együtt a háborús bűnöket vizsgáló hágai bírósággal, ez feltétele az Európához való közeledésnek is.
Az unió ismét a Közel-Keletre küldi biztonságpolitikai főmegbízottját. Javier Solana felkeresi majd Izraelt, hogy a zsidó állam szüntesse be a palesztin területek blokádját, és fizesse ki a palesztin hatóságnak járó pénzeket. A következő csúcs egyik témája az lesz, hogy az EU milyen önálló pozícióhoz juthat a térségben.
A találkozót összegző sajtóértekezleten kitűnt: a nagyobbnak remélt európai gazdasági versenyképesség mellett igyekeznek növelni a politikai pozíciókat, sőt az európai modell vonzerejét is. Az utóbbit azonban továbbra is akadályozza, hogy a francia blokk nagyobb hatósági szabályozást és több uniós hatáskört szorgalmaz, szemben a brit csoport liberálisabb, viszont a tagállamok önállóságát jobban meghagyó terveivel.
Stockholmban minden eddiginél jobban kiemelték, hogy a keleti bővítés hasznára válik az uniónak. Több stratégiai terv elkészítésébe még az idén bevonják a vezető tagjelöltek, így hazánk képviselőit is.
Az EU saját modellt követ
Több önbizalom és nagyobb azonosságtudat képét mutatta Európa az unió stockholmi csúcsértekezletén. Erősödött a szándék a saját piaci és társadalmi modell, illetve az önálló világpolitikai szerep kialakítására. Mindebbe bevonják a tagjelöltek, így hazánk képviselőit is – olvasható a Népszabadság hétfői számában.
A tizenötök úgy látják, hogy az amerikai gazdaság lassulása és a japán stagnálás közepette Európa a világ legbiztonságosabb régiójává lett, ahol a globalizációra nem öncélú liberalizálással, hanem a szociális biztonság piacilag is fenntartható megújításával válaszolnak. Lámfalussy Sándor a találkozó távol maradt sztárja lett: Stockholm legnagyobb sikere, hogy elfogadták a magyar-belga bankár tervét a tőkepiac egységesítésére.
Az EU “kisebbségi érzés helyett” egyre inkább önálló világpolitikai szerepet vállal. Oroszországnak stratégiai partnerséget kínálnak, májusban külön Brüsszel-Moszkva csúcstalálkozó lesz. Ám egyelőre még a Kalinyingrádnak nyújtandó hitelt is csak mérlegelik, mert Moszkvától elvárják a jogállamiság megszilárdítását, valamint a csecsenügy politikai rendezését. Az EU támogatja Moszkva tagságát a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO), és bankhiteleket nyújt Oroszországnak környezetvédelmi fejlesztésre. Az utóbbit illetően – és az önállóság jegyében – az unió felhívta George W. Bush elnököt, hogy az USA mégse lépjen vissza a klímavédelmi Kiotó-jegyzőkönyvtől.
Borisz Trajkovszki macedón elnököt Stockholmban teljes támogatásukról biztosították, de óvtak az aránytalan katonai fellépéstől (ellentétben Putyinnal). A politikai rendezés érdekében a kormány és az albán kisebbség is segítséget kap. Európa elutasítja az erőszakos nacionalizmust. Az EU felszólította Montenegrót, hogy maradjon államszövetségben Szerbiával. Külön is hangsúlyozták, hogy “Európában semmiféle határmódosítás nem fogadható el”. Ismét felszólítottak minden érintett államot, hogy működjön együtt a háborús bűnöket vizsgáló hágai bírósággal, ez feltétele az Európához való közeledésnek is.
Az unió ismét a Közel-Keletre küldi biztonságpolitikai főmegbízottját. Javier Solana felkeresi majd Izraelt, hogy a zsidó állam szüntesse be a palesztin területek blokádját, és fizesse ki a palesztin hatóságnak járó pénzeket. A következő csúcs egyik témája az lesz, hogy az EU milyen önálló pozícióhoz juthat a térségben.
A találkozót összegző sajtóértekezleten kitűnt: a nagyobbnak remélt európai gazdasági versenyképesség mellett igyekeznek növelni a politikai pozíciókat, sőt az európai modell vonzerejét is. Az utóbbit azonban továbbra is akadályozza, hogy a francia blokk nagyobb hatósági szabályozást és több uniós hatáskört szorgalmaz, szemben a brit csoport liberálisabb, viszont a tagállamok önállóságát jobban meghagyó terveivel.
Stockholmban minden eddiginél jobban kiemelték, hogy a keleti bővítés hasznára válik az uniónak. Több stratégiai terv elkészítésébe még az idén bevonják a vezető tagjelöltek, így hazánk képviselőit is.
