close
Az EU nem hagyja magára a tagállamokat a háromszor húszas vállalásokkal
Egyéb - Megújuló - Prognózis

Az EU nem hagyja magára a tagállamokat a háromszor húszas vállalásokkal

Ha egy eu-s tagállam nem tudja 2020-ig teljesíteni a “három 20-as” energiacsomag előírásait, akkor az unió eljárást indíthat, és büntethet – mondta el az energianfo.hu-nak Markus Becker. A GE Energy európai energiaügyekért felelős ügyvezetője szerint erre azonban nem valószínű, hogy sor kerül, mivel az irányelv számos lehetőséget tartalmaz a gyengébben teljesítő országok számára.

Ilyen például az, hogy ha az egyik tagállam a 20 százalékos megújuló aránynál többet ér el, akkor az ezen felüli százalékait értékesítheti a célt el nem érő országoknak, így azok is teljesíthetik a 20 százalékos szintet. Mint Markus Becker fogalmazott, ez a mechanizmus elsősorban a regionális összefogásra épít, ami kulcsfontosságú lehet a közép-kelet-európai térségben. Hozzátette, az eladási rendszer hasonló a szén-dioxid kvóták kereskedelméhez, de nem társaságok, hanem kormányok között működik.

A szakértő hangsúlyozta, szintén a tagállamokat segíti az EU azzal, hogy ösztönzi a megújuló energiával kapcsolatos beruházásokat nem európai uniós országokban. Így például ha Magyarország megvesz egy szélerőmű-parkot Ukrajnában, és az ott megtermelt áramot behozza az unióba, akkor az szintén beszámítható a nemzeti cél elérése érdekében. Markus Becker megjegyezte, mindemellett ha különböző befektetésekkel csökkenthető egy ország energiafogyasztása, akkor ezzel automatikusan emelkedik a megújulók részaránya is.

– Egyfelől Brüsszelben azt szeretnék látni, hogy a tagországok a lehető leggyorsabban teljesítik a megújuló energia terén vállalt célokat, másfelől viszont az EU nem hagyja magára a tagjait – emelte ki a GE brüsszeli munkatársa. Kifejtette, a tagállamok különböző módszereket alkalmaznak a megújulók támogatása érdekében. Németországban például a magyarországihoz hasonló kötelező átviteli tarifát használják, míg az Egyesült Királyságban egy piaci alapú rendszerrel próbálják meg ösztönözni a megújulókat.

Markus Becker úgy látja, a kötelező átvételi rendszer hatékonyabb lehet a kelet-közép-európai régió számára, mivel ez jóval nagyobb kiszámíthatóságot ad a befektetők számára, míg a piaci alapú rendszernél számos tényezőn múlik a sikeresség. Kérdésünkre a szakértő Csehországot, Magyarországot, Lengyelországot és Romániát emelte ki a régióból, szerinte ezekben az országokban kiváló lehetőségek rejlenek.

– Azt hiszem, ez a négy ország fogja mutatni a legnagyobb növekedést a megújulók terén Kelet-Európában. Komoly lehetőségeket látok a biogázban, hiszen a térségben erőteljes az agrárszektor, amely alapanyagot szolgáltathat a biogáz-erőművek számára – emelte ki Becker. Megjegyezte, ugyanakkor a finanszírozás terén valószínűleg a közép-kelet-európai régiónak vannak a legnagyobb nehézségei. Ez a probléma akkora, hogy a térség tagállamai nem tudják egyenként megoldani, ezért van szükségük az összefogásra. Mint mondta, nehézséget az okozhat, hogy ezen országok teljesen különböző pontról indulnak, ami az energiatermelés összetételét illeti.