Ha egy eu-s tagállam nem tudja 2020-ig teljesíteni a “három 20-as” energiacsomag előírásait, akkor az unió eljárást indíthat, és büntethet – mondta el az energianfo.hu-nak Markus Becker. A GE Energy európai energiaügyekért felelős ügyvezetője szerint erre azonban nem valószínű, hogy sor kerül, mivel az irányelv számos lehetőséget tartalmaz a gyengébben teljesítő országok számára.
Ilyen például az, hogy ha az egyik tagállam a 20 százalékos megújuló aránynál többet ér el, akkor az ezen felüli százalékait értékesítheti a célt el nem érő országoknak, így azok is teljesíthetik a 20 százalékos szintet. Mint Markus Becker fogalmazott, ez a mechanizmus elsősorban a regionális összefogásra épít, ami kulcsfontosságú lehet a közép-kelet-európai térségben. Hozzátette, az eladási rendszer hasonló a szén-dioxid kvóták kereskedelméhez, de nem társaságok, hanem kormányok között működik.
A szakértő hangsúlyozta, szintén a tagállamokat segíti az EU azzal, hogy ösztönzi a megújuló energiával kapcsolatos beruházásokat nem európai uniós országokban. Így például ha Magyarország megvesz egy szélerőmű-parkot Ukrajnában, és az ott megtermelt áramot behozza az unióba, akkor az szintén beszámítható a nemzeti cél elérése érdekében. Markus Becker megjegyezte, mindemellett ha különböző befektetésekkel csökkenthető egy ország energiafogyasztása, akkor ezzel automatikusan emelkedik a megújulók részaránya is.
– Egyfelől Brüsszelben azt szeretnék látni, hogy a tagországok a lehető leggyorsabban teljesítik a megújuló energia terén vállalt célokat, másfelől viszont az EU nem hagyja magára a tagjait – emelte ki a GE brüsszeli munkatársa. Kifejtette, a tagállamok különböző módszereket alkalmaznak a megújulók támogatása érdekében. Németországban például a magyarországihoz hasonló kötelező átviteli tarifát használják, míg az Egyesült Királyságban egy piaci alapú rendszerrel próbálják meg ösztönözni a megújulókat.
Markus Becker úgy látja, a kötelező átvételi rendszer hatékonyabb lehet a kelet-közép-európai régió számára, mivel ez jóval nagyobb kiszámíthatóságot ad a befektetők számára, míg a piaci alapú rendszernél számos tényezőn múlik a sikeresség. Kérdésünkre a szakértő Csehországot, Magyarországot, Lengyelországot és Romániát emelte ki a régióból, szerinte ezekben az országokban kiváló lehetőségek rejlenek.
– Azt hiszem, ez a négy ország fogja mutatni a legnagyobb növekedést a megújulók terén Kelet-Európában. Komoly lehetőségeket látok a biogázban, hiszen a térségben erőteljes az agrárszektor, amely alapanyagot szolgáltathat a biogáz-erőművek számára – emelte ki Becker. Megjegyezte, ugyanakkor a finanszírozás terén valószínűleg a közép-kelet-európai régiónak vannak a legnagyobb nehézségei. Ez a probléma akkora, hogy a térség tagállamai nem tudják egyenként megoldani, ezért van szükségük az összefogásra. Mint mondta, nehézséget az okozhat, hogy ezen országok teljesen különböző pontról indulnak, ami az energiatermelés összetételét illeti.
Az EU nem hagyja magára a tagállamokat a háromszor húszas vállalásokkal
Ha egy eu-s tagállam nem tudja 2020-ig teljesíteni a “három 20-as” energiacsomag előírásait, akkor az unió eljárást indíthat, és büntethet – mondta el az energianfo.hu-nak Markus Becker. A GE Energy európai energiaügyekért felelős ügyvezetője szerint erre azonban nem valószínű, hogy sor kerül, mivel az irányelv számos lehetőséget tartalmaz a gyengébben teljesítő országok számára.
Ilyen például az, hogy ha az egyik tagállam a 20 százalékos megújuló aránynál többet ér el, akkor az ezen felüli százalékait értékesítheti a célt el nem érő országoknak, így azok is teljesíthetik a 20 százalékos szintet. Mint Markus Becker fogalmazott, ez a mechanizmus elsősorban a regionális összefogásra épít, ami kulcsfontosságú lehet a közép-kelet-európai térségben. Hozzátette, az eladási rendszer hasonló a szén-dioxid kvóták kereskedelméhez, de nem társaságok, hanem kormányok között működik.
A szakértő hangsúlyozta, szintén a tagállamokat segíti az EU azzal, hogy ösztönzi a megújuló energiával kapcsolatos beruházásokat nem európai uniós országokban. Így például ha Magyarország megvesz egy szélerőmű-parkot Ukrajnában, és az ott megtermelt áramot behozza az unióba, akkor az szintén beszámítható a nemzeti cél elérése érdekében. Markus Becker megjegyezte, mindemellett ha különböző befektetésekkel csökkenthető egy ország energiafogyasztása, akkor ezzel automatikusan emelkedik a megújulók részaránya is.
– Egyfelől Brüsszelben azt szeretnék látni, hogy a tagországok a lehető leggyorsabban teljesítik a megújuló energia terén vállalt célokat, másfelől viszont az EU nem hagyja magára a tagjait – emelte ki a GE brüsszeli munkatársa. Kifejtette, a tagállamok különböző módszereket alkalmaznak a megújulók támogatása érdekében. Németországban például a magyarországihoz hasonló kötelező átviteli tarifát használják, míg az Egyesült Királyságban egy piaci alapú rendszerrel próbálják meg ösztönözni a megújulókat.
Markus Becker úgy látja, a kötelező átvételi rendszer hatékonyabb lehet a kelet-közép-európai régió számára, mivel ez jóval nagyobb kiszámíthatóságot ad a befektetők számára, míg a piaci alapú rendszernél számos tényezőn múlik a sikeresség. Kérdésünkre a szakértő Csehországot, Magyarországot, Lengyelországot és Romániát emelte ki a régióból, szerinte ezekben az országokban kiváló lehetőségek rejlenek.
– Azt hiszem, ez a négy ország fogja mutatni a legnagyobb növekedést a megújulók terén Kelet-Európában. Komoly lehetőségeket látok a biogázban, hiszen a térségben erőteljes az agrárszektor, amely alapanyagot szolgáltathat a biogáz-erőművek számára – emelte ki Becker. Megjegyezte, ugyanakkor a finanszírozás terén valószínűleg a közép-kelet-európai régiónak vannak a legnagyobb nehézségei. Ez a probléma akkora, hogy a térség tagállamai nem tudják egyenként megoldani, ezért van szükségük az összefogásra. Mint mondta, nehézséget az okozhat, hogy ezen országok teljesen különböző pontról indulnak, ami az energiatermelés összetételét illeti.