Az energiastratégia alapján a hatékonyság növelése a megújuló energia és az atomenergia alkalmazásával körvonalazódik hosszú távon – hangsúlyozta Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára pénteken a “Megoldások a zöld energia-beruházások területén Közép- és Kelet-Európában” című tanulmány bemutatóján, Budapesten.
A kutatás elkészítésének ötlete 2011. októberben, a Londonban megrendezett Low Carbon Finance Forumon merült fel Gregory Baker, az Egyesült Királyság energiaügyi államtitkára és Fellegi Tamás akkori fejlesztési miniszter találkozóján. A University of Cambridge Programme for Sustainablity Leadership (CPSL) vezetésével készült tanulmány Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon és Romániában vizsgálja a megújuló energiahordozókban rejlő lehetőségeket. Az államtitkár kijelentette, hogy mindkét energiaforrásnak jelentős lehetőségei vannak Magyarországon.
A bemutatott tanulmány értékének és előnyének nevezte Kovács Pál, hogy a fogyasztói szempontok szem előtt tartásával készült, és utal a végfogyasztói árra is. A budapesti bemutatón Sandrine Dixson-Decléve, a CPSL igazgatója hangsúlyozta, hogy a megújuló energiaforrások versenyképességét javítaná, ha a szakpolitikák szem előtt tartanák a befektetői kockázatokat is.
A tanulmány ajánlásai között egyebek mellett megfogalmazták, hogy nagyobb projektekre célszerű összpontosítani. Létre kell hozni a szükséges kapacitásokat, a helyi zöldipart pedig úgy kell fejleszteni, hogy a lokális előnyök megjelenjenek benne, továbbá célszerűnek tartják a köz- és magánszféra együttműködését – emelte ki az CPLS igazgatója. Kaderják Péter, a tanulmány készítésében rész vevő Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK)igazgatója rámutatott arra, hogy a megújuló energiaforrások elterjedéséhez kiszámítható, átlátható szabályozás és finanszírozás szükséges.
A villamosenergia-hálózatot a megújuló energiákra is tekintettel kell fejleszteni, a nemzeti áramhálózatok összekapcsolása pedig nagyobb piaci lehetőséget jelent – mutatott rá a REKK igazgatója. A megújuló energia elterjedésének magyarországi korlátai között említette a tanulmány alapján Kaderják Péter, hogy nem lehet tudni, mikor lép életbe a megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer (METÁR). Nehezíti a megújuló energia terjedését, hogy hosszú és költséges az engedélyeztetési rendszer.
A rendezvényen a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) keretében működő Tiszta Kék Platform nyilatkozatot adott át Kovács Pál államtitkárnak, amelyben a megújuló energia mellett foglalnak állást.
Atomenergiával az energiahatékonyságért
Az energiastratégia alapján a hatékonyság növelése a megújuló energia és az atomenergia alkalmazásával körvonalazódik hosszú távon – hangsúlyozta Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára pénteken a “Megoldások a zöld energia-beruházások területén Közép- és Kelet-Európában” című tanulmány bemutatóján, Budapesten.
A kutatás elkészítésének ötlete 2011. októberben, a Londonban megrendezett Low Carbon Finance Forumon merült fel Gregory Baker, az Egyesült Királyság energiaügyi államtitkára és Fellegi Tamás akkori fejlesztési miniszter találkozóján. A University of Cambridge Programme for Sustainablity Leadership (CPSL) vezetésével készült tanulmány Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon és Romániában vizsgálja a megújuló energiahordozókban rejlő lehetőségeket. Az államtitkár kijelentette, hogy mindkét energiaforrásnak jelentős lehetőségei vannak Magyarországon.
A bemutatott tanulmány értékének és előnyének nevezte Kovács Pál, hogy a fogyasztói szempontok szem előtt tartásával készült, és utal a végfogyasztói árra is. A budapesti bemutatón Sandrine Dixson-Decléve, a CPSL igazgatója hangsúlyozta, hogy a megújuló energiaforrások versenyképességét javítaná, ha a szakpolitikák szem előtt tartanák a befektetői kockázatokat is.
A tanulmány ajánlásai között egyebek mellett megfogalmazták, hogy nagyobb projektekre célszerű összpontosítani. Létre kell hozni a szükséges kapacitásokat, a helyi zöldipart pedig úgy kell fejleszteni, hogy a lokális előnyök megjelenjenek benne, továbbá célszerűnek tartják a köz- és magánszféra együttműködését – emelte ki az CPLS igazgatója. Kaderják Péter, a tanulmány készítésében rész vevő Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK)igazgatója rámutatott arra, hogy a megújuló energiaforrások elterjedéséhez kiszámítható, átlátható szabályozás és finanszírozás szükséges.
A villamosenergia-hálózatot a megújuló energiákra is tekintettel kell fejleszteni, a nemzeti áramhálózatok összekapcsolása pedig nagyobb piaci lehetőséget jelent – mutatott rá a REKK igazgatója. A megújuló energia elterjedésének magyarországi korlátai között említette a tanulmány alapján Kaderják Péter, hogy nem lehet tudni, mikor lép életbe a megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer (METÁR). Nehezíti a megújuló energia terjedését, hogy hosszú és költséges az engedélyeztetési rendszer.
A rendezvényen a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) keretében működő Tiszta Kék Platform nyilatkozatot adott át Kovács Pál államtitkárnak, amelyben a megújuló energia mellett foglalnak állást.
