Vegyes várakozással néz az energetikai szektor az áram- és gázpiac jövő évi teljes liberalizációja elé. Ma még ugyanis nem tudni, hogy a teljes piacnyitás áremelkedést vagy tarifacsökkenést hoz-e a földgáz-, az elektromosenergia-, illetve a távfűtési ágazatban – írja a Népszava.Az azonban szinte bizonyos, hogy az országos ,,egységáraktólâ búcsút vehetnek a felhasználók, mivel mindenütt egyre inkább a helyi piaci viszonyok határozzák majd meg, mennyit kell az energiáért fizetni. A távhő esetében például már most több településen mérséklődtek a díjak.
A villamos energetikai iparágban már nagyrészt előkészített a jövő évi teljes piacnyitás. Az új villamosenergia-törvény július elején lépett életbe. Az újonnan bevezetendő modell beindulásához azonban még kéttucatnyi újabb rendelkezést kell megalkotni, amelyek lényegében végrehajthatóvá teszik a törvényt. Az újabb előírások a jövő év elejéig fokozatosan lépnek majd hatályba.
Az egyik legnagyobb újdonság az áramszektorban az lesz, hogy a tervek szerint még október közepén az eddig a magyar piacon egyedüliként létező áram-nagykereskedelmi társaságnak, a Magyar Villamos Művek Zrt.-nek egy nyíltkapacitás-aukciót kell tartania, amelyen értékesítenie kell a jövő évi, úgynevezett hosszú távú áramvásárlási szerződésekkel lekötött erőművi kapacitásai nagy részét. Erre azért van szükség, hogy a versenypiac beindításának az idejére elegendő szabad árambeszerzési forrás álljon a szolgáltatók rendelkezésére. Vagyis lehetőleg ne keresleti, hanem kínálati piac alakuljon ki az országban a liberalizáció első időszakában a piacon.
A földgáz esetében viszont tovább kell várni a teljes nyitásra, vagyis arra, hogy valamennyi fogyasztó â beleértve a lakosságot is â szabadon eldönthesse, hogy melyik szolgáltatótól vásárol energiát. A gázpiaci liberalizáció kiteljesedése ugyanis csak a jövő év közepére várható.
A szakemberek egy része szerint hosszú távon bizonyosan árnövekedést hoz a liberalizáció, miután mind az áram, mind a gáz esetében Európa-szerte keresleti piac van, s a jövőben a mostaninál is nagyobb lesz a kontinensen az energiaigény. Így nincs verseny a szolgáltatók között, s ez árfelhajtó tényező. Mások viszont azt állítják, hogy hosszabb távon megszűnnek az ellátási nehézségek, és a verseny leszorítja a díjakat.
Rövid távon viszont más a helyzet. Hozzáértők úgy látják, hogy önmagában a piacnyitás miatt a jövő év elején nem emelkednek a tarifák. Jelenleg ugyanis semmilyen indok nincs sem a háztartások, sem az ipari fogyasztók díjainak a növelésére, miután a tüzelőanyag-beszerzési árak â köztük a földgáztarifák â idén nem változtak számottevően. Vagyis a gáz nem lett drágább. Így a tüzelőanyag stabilitása miatt az áramárban meghatározó szerepet játszó erőművi költségek sem lettek magasabbak. Vagyis termelői oldalról nincs árkorrekciós nyomás. A fogyasztói díjak másik, mintegy 50 százalékát kitevő, úgynevezett rendszerhasználati â például a vezeték igénybevételéért vagy a szabályozásért fizetendő â díjak sem lettek magasabbak. Emiatt az alapdíjak tekintetében sincs árnövelési kényszer. Ezért mindent összevetve semmi sem indokolja a tarifák drágulását.
Bár a távfűtési idény kezdete még messze van, a különböző önkormányzati tulajdonban lévő szolgáltatók már arra készülnek, hogy az októberi szezonkezdésre meghatározzák az új tarifát, amelyet befolyásol az, hogy a liberalizált piacról szerzik-e be a távhőt. A legtöbb távfűtéses lakás (240 ezer) Budapesten van, ezeket a Fővárosi Távfűtő Művek Zrt. (Főtáv) látja el. A társaság szóvivője, Balogh Róbert lapunknak elmondta: a piacnyitás nyomán akkor csökkenhetnek az árak, ha sikerül a gazdasági tárcát, illetve a Magyar Energia Hivatalt meggyőzniük a Főtáv szerint költségarányos rendszerhasználati díj mértékéről, amelyet továbbra is a hatóság állapít meg.
A Főtáv csökkentené a díjakat â tudtuk meg a szóvivőtől â annak ellenére, hogy a nagyfogyasztói státusát nem tudja az áraiban érvényesíteni. Nem kedvezményt kérnek, hanem azt, hogy a rendszerhasználat költségeit arányosítsák. A GKM előkészületben lévő döntése â az energiahivatal álláspontjával összhangban â úgy tűnik, nem támogatja a távhőszolgáltató igényét. Ezért a Főtáv országgyűlési képviselőkön keresztül és más módon is lobbizik a díjcsökkentés érdekében. A Főtáv két nagyobb â a Budapesti Erőmű Zrt. és a Csepeli Áramtermelő Kft. â és több kisebb forrásból vásárolja a hőenergiát. Most alacsony a földgáz világpiaci ára, tehát jó üzletet lehet kötni, ugyanakkor nagymértékű árhullámzások sem elképzelhetetlenek, amiket a Főtávnak tompítania kell.
A vidéki távhőszolgáltatók közül, amelyek a szabadpiacra kimentek és az alacsony dollárâforint árfolyamot ki tudták használni, a mérsékelt földgázárak mellett legfeljebb 4-5 százalékos árcsökkentést tudtak elérni. Volt azonban olyan település is, ahol éppen az árfolyamváltozásnak tudják be, hogy minimális volt az áremelkedés. Mindenütt felhívták azonban a figyelmet arra, hogy a liberalizált piac tőzsdeként viselkedik, tehát az árak eshetnek is, de az emelkedés sem kizárt.
Árak, energia és szabadabbá tett piac
Vegyes várakozással néz az energetikai szektor az áram- és gázpiac jövő évi teljes liberalizációja elé. Ma még ugyanis nem tudni, hogy a teljes piacnyitás áremelkedést vagy tarifacsökkenést hoz-e a földgáz-, az elektromosenergia-, illetve a távfűtési ágazatban – írja a Népszava.Az azonban szinte bizonyos, hogy az országos ,,egységáraktólâ búcsút vehetnek a felhasználók, mivel mindenütt egyre inkább a helyi piaci viszonyok határozzák majd meg, mennyit kell az energiáért fizetni. A távhő esetében például már most több településen mérséklődtek a díjak.
A villamos energetikai iparágban már nagyrészt előkészített a jövő évi teljes piacnyitás. Az új villamosenergia-törvény július elején lépett életbe. Az újonnan bevezetendő modell beindulásához azonban még kéttucatnyi újabb rendelkezést kell megalkotni, amelyek lényegében végrehajthatóvá teszik a törvényt. Az újabb előírások a jövő év elejéig fokozatosan lépnek majd hatályba.
Az egyik legnagyobb újdonság az áramszektorban az lesz, hogy a tervek szerint még október közepén az eddig a magyar piacon egyedüliként létező áram-nagykereskedelmi társaságnak, a Magyar Villamos Művek Zrt.-nek egy nyíltkapacitás-aukciót kell tartania, amelyen értékesítenie kell a jövő évi, úgynevezett hosszú távú áramvásárlási szerződésekkel lekötött erőművi kapacitásai nagy részét. Erre azért van szükség, hogy a versenypiac beindításának az idejére elegendő szabad árambeszerzési forrás álljon a szolgáltatók rendelkezésére. Vagyis lehetőleg ne keresleti, hanem kínálati piac alakuljon ki az országban a liberalizáció első időszakában a piacon.
A földgáz esetében viszont tovább kell várni a teljes nyitásra, vagyis arra, hogy valamennyi fogyasztó â beleértve a lakosságot is â szabadon eldönthesse, hogy melyik szolgáltatótól vásárol energiát. A gázpiaci liberalizáció kiteljesedése ugyanis csak a jövő év közepére várható.
A szakemberek egy része szerint hosszú távon bizonyosan árnövekedést hoz a liberalizáció, miután mind az áram, mind a gáz esetében Európa-szerte keresleti piac van, s a jövőben a mostaninál is nagyobb lesz a kontinensen az energiaigény. Így nincs verseny a szolgáltatók között, s ez árfelhajtó tényező. Mások viszont azt állítják, hogy hosszabb távon megszűnnek az ellátási nehézségek, és a verseny leszorítja a díjakat.
Rövid távon viszont más a helyzet. Hozzáértők úgy látják, hogy önmagában a piacnyitás miatt a jövő év elején nem emelkednek a tarifák. Jelenleg ugyanis semmilyen indok nincs sem a háztartások, sem az ipari fogyasztók díjainak a növelésére, miután a tüzelőanyag-beszerzési árak â köztük a földgáztarifák â idén nem változtak számottevően. Vagyis a gáz nem lett drágább. Így a tüzelőanyag stabilitása miatt az áramárban meghatározó szerepet játszó erőművi költségek sem lettek magasabbak. Vagyis termelői oldalról nincs árkorrekciós nyomás. A fogyasztói díjak másik, mintegy 50 százalékát kitevő, úgynevezett rendszerhasználati â például a vezeték igénybevételéért vagy a szabályozásért fizetendő â díjak sem lettek magasabbak. Emiatt az alapdíjak tekintetében sincs árnövelési kényszer. Ezért mindent összevetve semmi sem indokolja a tarifák drágulását.
Bár a távfűtési idény kezdete még messze van, a különböző önkormányzati tulajdonban lévő szolgáltatók már arra készülnek, hogy az októberi szezonkezdésre meghatározzák az új tarifát, amelyet befolyásol az, hogy a liberalizált piacról szerzik-e be a távhőt. A legtöbb távfűtéses lakás (240 ezer) Budapesten van, ezeket a Fővárosi Távfűtő Művek Zrt. (Főtáv) látja el. A társaság szóvivője, Balogh Róbert lapunknak elmondta: a piacnyitás nyomán akkor csökkenhetnek az árak, ha sikerül a gazdasági tárcát, illetve a Magyar Energia Hivatalt meggyőzniük a Főtáv szerint költségarányos rendszerhasználati díj mértékéről, amelyet továbbra is a hatóság állapít meg.
A Főtáv csökkentené a díjakat â tudtuk meg a szóvivőtől â annak ellenére, hogy a nagyfogyasztói státusát nem tudja az áraiban érvényesíteni. Nem kedvezményt kérnek, hanem azt, hogy a rendszerhasználat költségeit arányosítsák. A GKM előkészületben lévő döntése â az energiahivatal álláspontjával összhangban â úgy tűnik, nem támogatja a távhőszolgáltató igényét. Ezért a Főtáv országgyűlési képviselőkön keresztül és más módon is lobbizik a díjcsökkentés érdekében. A Főtáv két nagyobb â a Budapesti Erőmű Zrt. és a Csepeli Áramtermelő Kft. â és több kisebb forrásból vásárolja a hőenergiát. Most alacsony a földgáz világpiaci ára, tehát jó üzletet lehet kötni, ugyanakkor nagymértékű árhullámzások sem elképzelhetetlenek, amiket a Főtávnak tompítania kell.
A vidéki távhőszolgáltatók közül, amelyek a szabadpiacra kimentek és az alacsony dollárâforint árfolyamot ki tudták használni, a mérsékelt földgázárak mellett legfeljebb 4-5 százalékos árcsökkentést tudtak elérni. Volt azonban olyan település is, ahol éppen az árfolyamváltozásnak tudják be, hogy minimális volt az áremelkedés. Mindenütt felhívták azonban a figyelmet arra, hogy a liberalizált piac tőzsdeként viselkedik, tehát az árak eshetnek is, de az emelkedés sem kizárt.
