A belga Langerlo szénerőmű bezárásával újabb lépéssel került közelebb Európa a fosszilis energiaák nélküli működéshez â értékelik elemzők a néhány hete tett bejelentést, ami nem sokkal azután jelent meg, hogy Skóciában bezárták az utolsó szénbázisú erőművet. Több uniós tagország, így például a balti államok, Ciprus, Málta, Luxemburg már búcsút intett a szénkorszaknak.
Az európai szénipar napjai meg vannak számlálva, értékelik az elmúlt hónapok eseméyneit és a 2020-ban Portugáliában, majd 2025-ben Angliában várható további szénerőművi bezárásokat piaci megfigyelők. A Climate Action Network (CAN) szakértői emlékeztetnek, csak a belgiumi erőmű bezárása évente mintegy 2 millió tonnával csökkenti a Föld légkörében széndioxid terhelését.
Ugyanakkor vannak uniós országok, így például Lengyelország, amelyek egyelőre nme tervezik, hogy hátat fordítanak a szénnek. A lengyelországi állami villamostársaság startégiai vezetője egy közelmúltbeli Madridi konferencián jelezte: az ellátásbiztonság Lengyelorzsgában egy ideig még alapvetően szénbázison nyugszik.
Kétségtelen tény, hogy kőszénből hatalmas készletekkel rendelkezik a Föld, és az olajnál, földgáznál léynegesen egyenletesebb eloszlásban. Ugyanakkor a számítások szerint az ismert szénvagyonnak a nyolcvan százalékát a Föld alatt kell hagynunk, ha komolyan gondoljuk, hogy 2 Celsius fok alatt szeretnénk tartan a globális felmelgedés mértékét. Ez azért kulcsérték, mert e fölött a rendszerben alapvető változások indulhatnak el, amelyek mértékét és intenzitását nehéz ma megbecsülni, de bizonyosan katasztrofális hatásúak lehetnek az emberi életre nézvést.
A Nemzetközi Energia Ügynökség adatai ugyanakkor azt mutatják, hogy két éve változatlan a globális CO2 kibocsátás, miközben 3 százalék feletti volt a globális gazdasági növekedés, vagyis a lehetséges a növekedés a károsanyag kibocsátás emelkedése nélkül. Az ügynökség negyven éve rögzíti a károsanyag kibocsátási adatokat â emlékeztetnek piaci elemzők. Mindössze négy alkalommal regisztráltak csökkenést, vagy változatlan értéket az egyik évről a másikra. Ez háromszor globális gazdasági válsághoz kapcsolódott, most először járt együtt a gazdaság növekedésével. Világosan látjuk, hogy a gazdasági növekedés és az üvegházhatású gázok kibocsátása elvált egymástól â értékelte az adatokat Fatih Birol, az ügynökség vezetője a napokban. Ami â tette hozzá â kifejezetten jó hír, néhány hónappal a Párizsi Klímacsúcs után.
A szén végnapjai elkezdődtek
A belga Langerlo szénerőmű bezárásával újabb lépéssel került közelebb Európa a fosszilis energiaák nélküli működéshez â értékelik elemzők a néhány hete tett bejelentést, ami nem sokkal azután jelent meg, hogy Skóciában bezárták az utolsó szénbázisú erőművet. Több uniós tagország, így például a balti államok, Ciprus, Málta, Luxemburg már búcsút intett a szénkorszaknak.
Az európai szénipar napjai meg vannak számlálva, értékelik az elmúlt hónapok eseméyneit és a 2020-ban Portugáliában, majd 2025-ben Angliában várható további szénerőművi bezárásokat piaci megfigyelők. A Climate Action Network (CAN) szakértői emlékeztetnek, csak a belgiumi erőmű bezárása évente mintegy 2 millió tonnával csökkenti a Föld légkörében széndioxid terhelését.
Ugyanakkor vannak uniós országok, így például Lengyelország, amelyek egyelőre nme tervezik, hogy hátat fordítanak a szénnek. A lengyelországi állami villamostársaság startégiai vezetője egy közelmúltbeli Madridi konferencián jelezte: az ellátásbiztonság Lengyelorzsgában egy ideig még alapvetően szénbázison nyugszik.
Kétségtelen tény, hogy kőszénből hatalmas készletekkel rendelkezik a Föld, és az olajnál, földgáznál léynegesen egyenletesebb eloszlásban. Ugyanakkor a számítások szerint az ismert szénvagyonnak a nyolcvan százalékát a Föld alatt kell hagynunk, ha komolyan gondoljuk, hogy 2 Celsius fok alatt szeretnénk tartan a globális felmelgedés mértékét. Ez azért kulcsérték, mert e fölött a rendszerben alapvető változások indulhatnak el, amelyek mértékét és intenzitását nehéz ma megbecsülni, de bizonyosan katasztrofális hatásúak lehetnek az emberi életre nézvést.
A Nemzetközi Energia Ügynökség adatai ugyanakkor azt mutatják, hogy két éve változatlan a globális CO2 kibocsátás, miközben 3 százalék feletti volt a globális gazdasági növekedés, vagyis a lehetséges a növekedés a károsanyag kibocsátás emelkedése nélkül. Az ügynökség negyven éve rögzíti a károsanyag kibocsátási adatokat â emlékeztetnek piaci elemzők. Mindössze négy alkalommal regisztráltak csökkenést, vagy változatlan értéket az egyik évről a másikra. Ez háromszor globális gazdasági válsághoz kapcsolódott, most először járt együtt a gazdaság növekedésével. Világosan látjuk, hogy a gazdasági növekedés és az üvegházhatású gázok kibocsátása elvált egymástól â értékelte az adatokat Fatih Birol, az ügynökség vezetője a napokban. Ami â tette hozzá â kifejezetten jó hír, néhány hónappal a Párizsi Klímacsúcs után.