Az elhasznált termálvíz elhelyezése, az ehhez kapcsolódó jogi szabályozás bizonytalansága hátráltatja leginkább ezen energia forrás hasznosítását a kertészetben – fogalmazták meg többen is az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága kertészeti albizottságának ülésén kedden Budapesten.
A geotermikus energia a magyar energiafelhasználás 0,6 százalékát adja, ennek egynegyede jut a mezőgazdaságra. Jelenleg 150 energetikai célú termálkút annyi energiát termel, amellyel 165 millió köbméter földgázt lehet kiváltani – mondta előadásában Nagygál János, a Magyar Geotermális Egyesület alelnöke.
Egy hektárnyi üvegház 15-20, zömében szakképzetlen embernek ad munkát közvetlenül, a forgalmazásban pedig újabb ugyanennyi munkahely keletkezik. Egy munkahely megteremtése 12-15 millió forintba kerül, egy kút fúrásának a költsége 250-300 millió forint. Egy 15-20 év alatt megtérülő beruházásba pedig csak akkor lehet belevágni, ha ilyen távlatban biztos a szabályozás – vetette fel Nagygál János.
Az alapvető probléma a termálvíz elhelyezése, amelynek a – meglehetősen drága – visszasajtolását Magyarországon törvény írja elő. Ez alól a mostani kormány – a mezőgazdasági hasznosításnál – időlegesen felmentést adott. Ugyanakkor elhangzott olyan kritika is, hogy termálkút fúrására nem lehet engedélyt kapni a visszasajtolás megoldása nélkül. A több évtizede termálvízzel fűtő kertészek szerint a lehűlt termálvíz nagy vízfolyásban feloldható, illetve tavakban tárolható, azokban pedig hal tenyészthető. Az uniós előírás is kivételes esetként említi a visszasajtolást.
A vitát azzal a felvetéssel zárta Farkas Sándor albizottsági elnök, hogy a termálfűtéssel termelt zöldségre, dísznövényre a 2014-ben induló uniós finanszírozási időszakban több pályázati lehetőséget kellene adni.
A szabályozás nehezíti a termálvíz hasznosítását
Az elhasznált termálvíz elhelyezése, az ehhez kapcsolódó jogi szabályozás bizonytalansága hátráltatja leginkább ezen energia forrás hasznosítását a kertészetben – fogalmazták meg többen is az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága kertészeti albizottságának ülésén kedden Budapesten.
A geotermikus energia a magyar energiafelhasználás 0,6 százalékát adja, ennek egynegyede jut a mezőgazdaságra. Jelenleg 150 energetikai célú termálkút annyi energiát termel, amellyel 165 millió köbméter földgázt lehet kiváltani – mondta előadásában Nagygál János, a Magyar Geotermális Egyesület alelnöke.
Egy hektárnyi üvegház 15-20, zömében szakképzetlen embernek ad munkát közvetlenül, a forgalmazásban pedig újabb ugyanennyi munkahely keletkezik. Egy munkahely megteremtése 12-15 millió forintba kerül, egy kút fúrásának a költsége 250-300 millió forint. Egy 15-20 év alatt megtérülő beruházásba pedig csak akkor lehet belevágni, ha ilyen távlatban biztos a szabályozás – vetette fel Nagygál János.
Az alapvető probléma a termálvíz elhelyezése, amelynek a – meglehetősen drága – visszasajtolását Magyarországon törvény írja elő. Ez alól a mostani kormány – a mezőgazdasági hasznosításnál – időlegesen felmentést adott. Ugyanakkor elhangzott olyan kritika is, hogy termálkút fúrására nem lehet engedélyt kapni a visszasajtolás megoldása nélkül. A több évtizede termálvízzel fűtő kertészek szerint a lehűlt termálvíz nagy vízfolyásban feloldható, illetve tavakban tárolható, azokban pedig hal tenyészthető. Az uniós előírás is kivételes esetként említi a visszasajtolást.
A vitát azzal a felvetéssel zárta Farkas Sándor albizottsági elnök, hogy a termálfűtéssel termelt zöldségre, dísznövényre a 2014-ben induló uniós finanszírozási időszakban több pályázati lehetőséget kellene adni.
