A paksi atomerőmű a legtöbb tekintetben kiállta a próbát az Európai Bizottság által a fukusimai katasztrófa miatt kezdeményezett kockázatelemzés folyamán – derül ki a bizottság által csütörtökön közzétett jelentésből.
A dokumentumban méltatják azokat az intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően a létesítmény ma már olyan földrengéseknek is ellenállna, amelyek elviselésére eredeti állapotában nem lett volna képes. A jelentésben kiemelik: az erőmű megfelelően védett a Duna áradása vagy egy esetleges gátszakadás ellen. Pozitívumként értékelik, hogy a magyar szabályozás előírja, bármelyik reaktor élettartamának meghosszabbításához baleseti vészforgatókönyvek és intézkedési tervek kidolgozása szükséges. A jelentés szerzői ugyanakkor javasolják az atomerőmű alrendszerei, a többi között a szellőzés és a hűtés biztonságosabbá tételét. A dokumentum javasolja, hogy a létesítményeket tegyék ellenállóbbakká például olyan esetekre, ha erős földrengés esetén a talaj elfolyósodása lépne fel, vagy olyan szélsőséges időjárási körülményekre, amelyeknek az atomerőmű eredeti tervei szerint nem lenne képes ellenállni. A többi között a paksi nukleáris erőműről szóló jelentés azt is javasolja, hogy az illetékesek dolgozzanak ki eljárást arra, hogy egy súlyos baleset esetén miképpen kezeljék a folyékony radioaktív hulladékot. A dokumentum kitér arra, hogy Pakson nincs az elsődleges biztonsági berendezésektől teljesen független, a külső behatásoktól védett kiegészítő biztonsági rendszer, valamint olyan tartalék-hűtőrendszer, amely független a létesítmény elsődleges hűtésétől, de ezek hiányát nem rója fel az atomerőműnek.
Az Európai Tanács a 2011. márciusi japán földrengés és szökőár miatt bekövetkezett fukusimai atomkatasztrófa miatt kezdeményezte az Európai Unióban található összes atomerőmű felülvizsgálatát. A vizsgálatok legfontosabb célja annak kiderítése volt, hogy az atomerőművek mennyire biztonságosak és mennyire képesek ellenállni a szélsőséges természeti hatásoknak, mint például az árvizek vagy földrengések. A vizsgálatok végrehajtása három lépésben történt: először az atomerőművek üzemeltetői önértékelést végeztek, ezt követően két nemzeti szabályozó hatóság elemezte az önértékeléseket, és országjelentéseket állított össze. A harmadik lépésben ezeket a jelentéseket nemzetközi szakértői csoportok is értékelték, akik több atomerőművet személyesen is meglátogattak.
A vizsgálatokban végül 17 ország vett részt: az a 14 uniós tagállam, amelyekben üzemel atomerőmű; Litvánia, ahol egyetlen, jelenleg leszerelés alatt álló atomerőmű található; valamint Ukrajna és Svájc. Európai léptékben a bizottság arra a megállapításra jutott, hogy az unió területén lévő atomerőművek biztonságosak, de “van még tennivaló.” “Úgy találtuk, hogy a helyzet általában véve kielégítő, még sincs okunk a megelégedettségre. Valamennyi érintett hatóságnak azon kell dolgoznia, hogy az alkalmazott biztonsági előírások Európa minden egyes atomerőművében a lehető legmagasabb színvonalúak legyenek. Ezt igényli polgáraink biztonságaâ – vélekedett a jelentés eredményeit összefoglaló sajtótájékoztatón Günther Oettinger, energiapolitikáért felelős uniós biztos. Az atomerőművek ellenálló képességét értékelő dokumentum megállapítja, hogy az Európai Unió egyetlen tagállamában sem alkalmazzák maradéktalanul sem a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) biztonsági előírásait, sem a nemzetközileg bevált megoldásokat.
Az összesen 145 vizsgált erőműből 54-ben nem megfelelőek a földrengésvédelmi, 62-ben pedig az árvízvédelmi előírások. 121-ben nincs földrengés előrejelző és mérő műszer, vagy korszerűsítésre szorul, 32 létesítményről állapították meg, hogy nincs olyan szellőztető rendszer, amely a reaktor hermetikus teréből baleset esetén biztonságosan képes elvezetni a nyomást. 81 erőműben a súlyos balesetek elhárítását szolgáló felszerelés és eszközök nincsenek olyan helyen, ahol még az erőmű súlyos károsodása esetén is védve vannak, ugyanakkor gyorsan hozzáférhetők. Végül 24 erőműben nincs vészhelyzeti tartalék-vezérlőterem, ahonnan az erőmű irányítható, ha az elsődleges irányító központ meghibásodik vagy alkalmatlanná válik az emberi tartózkodásra. Az összes megfogalmazott biztonsági ajánlás megvalósítása az Európai Bizottság becslése szerint 10-25 milliárd eurót emésztene fel.
Günther Oettinger egyértelművé tette, úgy véli, ezt a kérdést uniós szinten kell szabályozni, azért a tervek szerint a bizottság 2013 elején javaslatot tesz a nukleáris biztonsági irányelv felülvizsgálatára, 2014 júniusában pedig a nemzeti szabályozó hatóságokkal szorosan együttműködve jelentést fog közzétenni arról, hogy az ellenálló képességi próbák kapcsán megfogalmazott ajánlásokat mennyiben sikerült érvényesíteni a gyakorlatban.
Mint azt korábban az Energiainfo is megírta, a fukusimai atomerőműben a 2011. március 11-i földrengés és szökőár hatására kialakult súlyos baleset tanulságait lényegében az összes, atomerőművet üzemeltető ország és vállalat értékelte annak érdekében, hogy meghatározzák azokat a lehetőségeket, amelyekkel az atomerőművek nukleáris biztonsági szintjét növelhetik. A paksi atomerőmű már a nyároin benyújtotta a nukleáris hatósághoz azt az ütemtervet, amely a múlt évben végzett célzott biztonsági felülvizsgálat (CBF) â stresszteszt â nyomán elhatározott intézkedések ütemezését tartalmazza â közölte az Országos Atomenergia Hivatal (OAH).
A paksi atomerőmű megfelelt az uniós stressz teszten
A paksi atomerőmű a legtöbb tekintetben kiállta a próbát az Európai Bizottság által a fukusimai katasztrófa miatt kezdeményezett kockázatelemzés folyamán – derül ki a bizottság által csütörtökön közzétett jelentésből.
A dokumentumban méltatják azokat az intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően a létesítmény ma már olyan földrengéseknek is ellenállna, amelyek elviselésére eredeti állapotában nem lett volna képes. A jelentésben kiemelik: az erőmű megfelelően védett a Duna áradása vagy egy esetleges gátszakadás ellen. Pozitívumként értékelik, hogy a magyar szabályozás előírja, bármelyik reaktor élettartamának meghosszabbításához baleseti vészforgatókönyvek és intézkedési tervek kidolgozása szükséges. A jelentés szerzői ugyanakkor javasolják az atomerőmű alrendszerei, a többi között a szellőzés és a hűtés biztonságosabbá tételét. A dokumentum javasolja, hogy a létesítményeket tegyék ellenállóbbakká például olyan esetekre, ha erős földrengés esetén a talaj elfolyósodása lépne fel, vagy olyan szélsőséges időjárási körülményekre, amelyeknek az atomerőmű eredeti tervei szerint nem lenne képes ellenállni. A többi között a paksi nukleáris erőműről szóló jelentés azt is javasolja, hogy az illetékesek dolgozzanak ki eljárást arra, hogy egy súlyos baleset esetén miképpen kezeljék a folyékony radioaktív hulladékot. A dokumentum kitér arra, hogy Pakson nincs az elsődleges biztonsági berendezésektől teljesen független, a külső behatásoktól védett kiegészítő biztonsági rendszer, valamint olyan tartalék-hűtőrendszer, amely független a létesítmény elsődleges hűtésétől, de ezek hiányát nem rója fel az atomerőműnek.
Az Európai Tanács a 2011. márciusi japán földrengés és szökőár miatt bekövetkezett fukusimai atomkatasztrófa miatt kezdeményezte az Európai Unióban található összes atomerőmű felülvizsgálatát. A vizsgálatok legfontosabb célja annak kiderítése volt, hogy az atomerőművek mennyire biztonságosak és mennyire képesek ellenállni a szélsőséges természeti hatásoknak, mint például az árvizek vagy földrengések. A vizsgálatok végrehajtása három lépésben történt: először az atomerőművek üzemeltetői önértékelést végeztek, ezt követően két nemzeti szabályozó hatóság elemezte az önértékeléseket, és országjelentéseket állított össze. A harmadik lépésben ezeket a jelentéseket nemzetközi szakértői csoportok is értékelték, akik több atomerőművet személyesen is meglátogattak.
A vizsgálatokban végül 17 ország vett részt: az a 14 uniós tagállam, amelyekben üzemel atomerőmű; Litvánia, ahol egyetlen, jelenleg leszerelés alatt álló atomerőmű található; valamint Ukrajna és Svájc. Európai léptékben a bizottság arra a megállapításra jutott, hogy az unió területén lévő atomerőművek biztonságosak, de “van még tennivaló.” “Úgy találtuk, hogy a helyzet általában véve kielégítő, még sincs okunk a megelégedettségre. Valamennyi érintett hatóságnak azon kell dolgoznia, hogy az alkalmazott biztonsági előírások Európa minden egyes atomerőművében a lehető legmagasabb színvonalúak legyenek. Ezt igényli polgáraink biztonságaâ – vélekedett a jelentés eredményeit összefoglaló sajtótájékoztatón Günther Oettinger, energiapolitikáért felelős uniós biztos. Az atomerőművek ellenálló képességét értékelő dokumentum megállapítja, hogy az Európai Unió egyetlen tagállamában sem alkalmazzák maradéktalanul sem a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) biztonsági előírásait, sem a nemzetközileg bevált megoldásokat.
Az összesen 145 vizsgált erőműből 54-ben nem megfelelőek a földrengésvédelmi, 62-ben pedig az árvízvédelmi előírások. 121-ben nincs földrengés előrejelző és mérő műszer, vagy korszerűsítésre szorul, 32 létesítményről állapították meg, hogy nincs olyan szellőztető rendszer, amely a reaktor hermetikus teréből baleset esetén biztonságosan képes elvezetni a nyomást. 81 erőműben a súlyos balesetek elhárítását szolgáló felszerelés és eszközök nincsenek olyan helyen, ahol még az erőmű súlyos károsodása esetén is védve vannak, ugyanakkor gyorsan hozzáférhetők. Végül 24 erőműben nincs vészhelyzeti tartalék-vezérlőterem, ahonnan az erőmű irányítható, ha az elsődleges irányító központ meghibásodik vagy alkalmatlanná válik az emberi tartózkodásra. Az összes megfogalmazott biztonsági ajánlás megvalósítása az Európai Bizottság becslése szerint 10-25 milliárd eurót emésztene fel.
Günther Oettinger egyértelművé tette, úgy véli, ezt a kérdést uniós szinten kell szabályozni, azért a tervek szerint a bizottság 2013 elején javaslatot tesz a nukleáris biztonsági irányelv felülvizsgálatára, 2014 júniusában pedig a nemzeti szabályozó hatóságokkal szorosan együttműködve jelentést fog közzétenni arról, hogy az ellenálló képességi próbák kapcsán megfogalmazott ajánlásokat mennyiben sikerült érvényesíteni a gyakorlatban.
Mint azt korábban az Energiainfo is megírta, a fukusimai atomerőműben a 2011. március 11-i földrengés és szökőár hatására kialakult súlyos baleset tanulságait lényegében az összes, atomerőművet üzemeltető ország és vállalat értékelte annak érdekében, hogy meghatározzák azokat a lehetőségeket, amelyekkel az atomerőművek nukleáris biztonsági szintjét növelhetik. A paksi atomerőmű már a nyároin benyújtotta a nukleáris hatósághoz azt az ütemtervet, amely a múlt évben végzett célzott biztonsági felülvizsgálat (CBF) â stresszteszt â nyomán elhatározott intézkedések ütemezését tartalmazza â közölte az Országos Atomenergia Hivatal (OAH).
