Noha a gázüzletág vesztesége a Mol csoport konszolidált mérlegében is negatív eredményt okozott, a magyar olajtársaság továbbra is megőrizte regionális vezető szerepét. S dacára a gázárszabályozás körüli bizonytalanságnak, a társaság továbbra is képes és kész végrehajtani 1999-ben meghatározott növekedési stratégiáját. Mindez tegnap, a cég közgyűlésén hangzott el – írja keddi számában a Magyar Nemzet. Függetlenül a gázüzletág okozta nehézségektől, a Mol Rt. továbbra is megőrizte vezető piaci szerepét a régióban, s ezt jelentős sikernek könyvelhetjük el fogalmazott Hernádi Zsolt, a magyar olajvállalat elnök-vezérigazgatója tegnap az éves rendes közgyűlésen megjelent tulajdonosok előtt. A befektetők elfogadták az igazgatóság jelentését, amelyben megállapították, hogy a Mol Rt. a hazai számviteli szabályok szerint tavaly majdnem 73 milliárd forintos veszteséget ért el, ami a gázüzleten elszenvedett 120 milliárd forintos veszteségnek a következménye.
Ezzel kapcsolatban Hernádi Zsolt a közgyűlést követő sajtótájékoztatón azt mondta: elfogadhatatlan a jelenlegi gázár-szabályozási rendszer, amelynek egyetlen vesztese a Mol Rt. Kijelentette: folytatják az üzletág eladásáról megkezdett tárgyalásokat a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB), a pénzintézetnek azonban kormányhatározatra van szüksége ahhoz, hogy meghozza a végső döntést. Hernádi Zsolt mindemellett jelezte, hogy továbbra is érvényesnek tekinthető annak a két külföldi szakmai befektetőnek az ajánlata, amelyek a gázüzlet kisebbségi hányadát kívánják megvenni a Moltól. A részvényeseknek viszont nagyobb értéktöbbletet jelent az MFB ajánlata, amely a teljes üzletágat meg kívánja vásárolni.
A befektetők a közgyűlésen tegnap jóváhagyták az igazgatóságnak az osztalékkifizetésre vonatkozó, bruttó 55 forintos ajánlatát. Nem szavaztak viszont arról a napirendről, amely lehetővé tette volna az igazgatóságnak, hogy három éven keresztül saját hatáskörben zárt vagy nyilvános tőkeemelést hajtson végre az alaptőke negyedének erejéig.
Az elnök-vezérigazgató szerint jelentős mértékben növelné az igazgatóság rugalmasságát, ha egy-egy akvizíciós szándék esetén a board saját hatáskörben dönthetne az alaptőke emeléséről. Itt jegyezte meg, hogy a térség átalakuló olajiparában mindenhol potenciális befektetőként tartják számon a Mol Rt.-t, s a társaság minden olyan lehetőséget megragad, amely összhangban áll a cég 1999-ben megfogalmazott növekedési stratégiájával.
Hernádi Zsolt közölte azt is, hogy továbbra is figyelemmel kísérik a déli térség olajpiacának alakulását, s a Mol részt kíván venni a horvát INA és a szerb Beopetrol várható privatizációjában is.
A Mol megőrizte vezető szerepét
Noha a gázüzletág vesztesége a Mol csoport konszolidált mérlegében is negatív eredményt okozott, a magyar olajtársaság továbbra is megőrizte regionális vezető szerepét. S dacára a gázárszabályozás körüli bizonytalanságnak, a társaság továbbra is képes és kész végrehajtani 1999-ben meghatározott növekedési stratégiáját. Mindez tegnap, a cég közgyűlésén hangzott el – írja keddi számában a Magyar Nemzet. Függetlenül a gázüzletág okozta nehézségektől, a Mol Rt. továbbra is megőrizte vezető piaci szerepét a régióban, s ezt jelentős sikernek könyvelhetjük el fogalmazott Hernádi Zsolt, a magyar olajvállalat elnök-vezérigazgatója tegnap az éves rendes közgyűlésen megjelent tulajdonosok előtt. A befektetők elfogadták az igazgatóság jelentését, amelyben megállapították, hogy a Mol Rt. a hazai számviteli szabályok szerint tavaly majdnem 73 milliárd forintos veszteséget ért el, ami a gázüzleten elszenvedett 120 milliárd forintos veszteségnek a következménye.
Ezzel kapcsolatban Hernádi Zsolt a közgyűlést követő sajtótájékoztatón azt mondta: elfogadhatatlan a jelenlegi gázár-szabályozási rendszer, amelynek egyetlen vesztese a Mol Rt. Kijelentette: folytatják az üzletág eladásáról megkezdett tárgyalásokat a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB), a pénzintézetnek azonban kormányhatározatra van szüksége ahhoz, hogy meghozza a végső döntést. Hernádi Zsolt mindemellett jelezte, hogy továbbra is érvényesnek tekinthető annak a két külföldi szakmai befektetőnek az ajánlata, amelyek a gázüzlet kisebbségi hányadát kívánják megvenni a Moltól. A részvényeseknek viszont nagyobb értéktöbbletet jelent az MFB ajánlata, amely a teljes üzletágat meg kívánja vásárolni.
A befektetők a közgyűlésen tegnap jóváhagyták az igazgatóságnak az osztalékkifizetésre vonatkozó, bruttó 55 forintos ajánlatát. Nem szavaztak viszont arról a napirendről, amely lehetővé tette volna az igazgatóságnak, hogy három éven keresztül saját hatáskörben zárt vagy nyilvános tőkeemelést hajtson végre az alaptőke negyedének erejéig.
Az elnök-vezérigazgató szerint jelentős mértékben növelné az igazgatóság rugalmasságát, ha egy-egy akvizíciós szándék esetén a board saját hatáskörben dönthetne az alaptőke emeléséről. Itt jegyezte meg, hogy a térség átalakuló olajiparában mindenhol potenciális befektetőként tartják számon a Mol Rt.-t, s a társaság minden olyan lehetőséget megragad, amely összhangban áll a cég 1999-ben megfogalmazott növekedési stratégiájával.
Hernádi Zsolt közölte azt is, hogy továbbra is figyelemmel kísérik a déli térség olajpiacának alakulását, s a Mol részt kíván venni a horvát INA és a szerb Beopetrol várható privatizációjában is.