A Krím-félszigetet összeköthetik a Déli Áramlat földgázvezetékkel – közölte a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap hétfői számában.
Az orosz energiaügyi minisztériumnak péntekre kell kidolgoznia a javaslatokat a Krím félsziget Ukrajnától való energiafüggőségének megszüntetésére. Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter szerint a márciusban Oroszországhoz csatolt Krím-félsziget áramigényét kielégítő új gázerőművek építése 90-100 milliárd rubelbe kerül(558-620 milliárd forint). A fejlesztésbe magántőkét is szeretnének bevonni – írta a független orosz újság.
Moszkvában három elképzeléssel foglalkoznak. Az első szerint 3, mintegy 1320 megawatt összteljesítményű elektromos áramot termelő erőművet építenének és ahhoz a földgázt a dél-oroszországi Krasznodari területről a Fekete-tenger alatt húzódó gázvezetéken szállítanák. Ez a vezeték a Déli Áramlat egyik elágazása lenne, amelynek költségét 5-6 milliárd rubelre (30-37 milliárd forint) teszik.
A Nyezaviszimaja Gazetának nyilatkozó orosz szakértők szerint évekbe telik, amíg megoldják a Krím-félsziget energiaellátását. Vaszilij Nyesztyerov, a Szberbank-CIB elemzője úgy gondolja, hogy a tenger alatti gázvezeték építése legalább két évet vesz igénybe, és itt nem feltétlenül a Déli Áramlat elágazásáról lehet szó, a dél-oroszországi Kubany vidékről is külön vezetéket lehet építeni. A Gazprom orosz állami energetikai cég igazgatótanácsának múlt csütörtöki ülésén megerősítették, hogy az orosz gázt a tervek szerint 2015 végétől Európába, így Magyarországra is szállító Déli Áramlat gázvezeték építése szigorúan az előre elhatározott menetrend szerint halad. Magyarországon folytatódnak a tervezési és felmérési munkálatok, valamint a környezetvédelmi vizsgálatok.
A bulgáriai és a szerbiai szakaszok alapvető építési munkálatai nyáron kezdődnek. Teljes ütemben folyik a Fekete-tenger alatt futó szakasz lefektetésének előkészítése. Májusban megkezdik a csövek szállítását Bulgáriába, júniusban az orosz fekete-tengeri partszakaszon, júliusban a bolgár tengerparton indítják a munkálatokat. Ősszel pedig megkezdik a tenger-alatti szakasz első ágának lefektetését.
A Déli Áramlat tenger-alatti szakasza a dél-oroszországi Anapától a bulgáriai Várnáig vezető 930 kilométer hosszú, egymás mellett futó négy külön ágból áll majd. A gázvezeték rendszer 1455 kilométeres szakasza Bulgáriától Szerbián, Magyarországon, Szlovénián és Olaszországon vezet át, valamint a múlt keddi bejelentés szerint osztrák kérésre Ausztriában is épülhet egy szakasza. A Déli Áramlat elágazik Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Macedónia felé is.
A Krímre is eljuthat a Déli Áramlat
A Krím-félszigetet összeköthetik a Déli Áramlat földgázvezetékkel – közölte a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap hétfői számában.
Az orosz energiaügyi minisztériumnak péntekre kell kidolgoznia a javaslatokat a Krím félsziget Ukrajnától való energiafüggőségének megszüntetésére. Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter szerint a márciusban Oroszországhoz csatolt Krím-félsziget áramigényét kielégítő új gázerőművek építése 90-100 milliárd rubelbe kerül(558-620 milliárd forint). A fejlesztésbe magántőkét is szeretnének bevonni – írta a független orosz újság.
Moszkvában három elképzeléssel foglalkoznak. Az első szerint 3, mintegy 1320 megawatt összteljesítményű elektromos áramot termelő erőművet építenének és ahhoz a földgázt a dél-oroszországi Krasznodari területről a Fekete-tenger alatt húzódó gázvezetéken szállítanák. Ez a vezeték a Déli Áramlat egyik elágazása lenne, amelynek költségét 5-6 milliárd rubelre (30-37 milliárd forint) teszik.
A Nyezaviszimaja Gazetának nyilatkozó orosz szakértők szerint évekbe telik, amíg megoldják a Krím-félsziget energiaellátását. Vaszilij Nyesztyerov, a Szberbank-CIB elemzője úgy gondolja, hogy a tenger alatti gázvezeték építése legalább két évet vesz igénybe, és itt nem feltétlenül a Déli Áramlat elágazásáról lehet szó, a dél-oroszországi Kubany vidékről is külön vezetéket lehet építeni. A Gazprom orosz állami energetikai cég igazgatótanácsának múlt csütörtöki ülésén megerősítették, hogy az orosz gázt a tervek szerint 2015 végétől Európába, így Magyarországra is szállító Déli Áramlat gázvezeték építése szigorúan az előre elhatározott menetrend szerint halad. Magyarországon folytatódnak a tervezési és felmérési munkálatok, valamint a környezetvédelmi vizsgálatok.
A bulgáriai és a szerbiai szakaszok alapvető építési munkálatai nyáron kezdődnek. Teljes ütemben folyik a Fekete-tenger alatt futó szakasz lefektetésének előkészítése. Májusban megkezdik a csövek szállítását Bulgáriába, júniusban az orosz fekete-tengeri partszakaszon, júliusban a bolgár tengerparton indítják a munkálatokat. Ősszel pedig megkezdik a tenger-alatti szakasz első ágának lefektetését.
A Déli Áramlat tenger-alatti szakasza a dél-oroszországi Anapától a bulgáriai Várnáig vezető 930 kilométer hosszú, egymás mellett futó négy külön ágból áll majd. A gázvezeték rendszer 1455 kilométeres szakasza Bulgáriától Szerbián, Magyarországon, Szlovénián és Olaszországon vezet át, valamint a múlt keddi bejelentés szerint osztrák kérésre Ausztriában is épülhet egy szakasza. A Déli Áramlat elágazik Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Macedónia felé is.
