A horvát kormány szerdai ülésén arról döntött, hogy felgyorsítja a csökkentett kapacitású, úszó LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz-terminál) építésének előkészületeit Krk szigetén – közölte a horvát közszolgálati rádió. Korábban beszámoltunk róla, hogy elemzők szerint az orosz-amerikai gázháború felgyorsíthatja a krk-i LNG terminál építését.
Tomislav Panenic gazdasági miniszter a kormányülésen elmondta, hogy nagyon fontos projektről van szó Horvátország és Európa számára is. Az LNG-terminál négy fázisban készül el, most az első fázis előkészületeire kell koncentrálni – hangsúlyozta.
Tihomir Oreskovic kormányfő arról beszélt, hogy reményei szerint a befektetőkkel már 60-90 napon belül aláírhatják a szerződéseket.
Európai tervek szerint 2019-re kellene elkészülnie az adriai cseppfolyósgáz-terminálnak, amely 630 millió eurós beruházással, évi 6 milliárd köbméteres kapacitással épülne meg. Az Európai Unió 5 millió euróval támogatta a cseppfolyósgáz-terminál műszaki dokumentációjának kidolgozását, a másik 5 millió eurót Horvátországnak kellett állnia. Ezzel szemben az úszó cseppfolyósgáz-terminál 2 milliárd köbméter kapacitással épül meg, és 2018-ra lesz működőképes.
Panenic korábban újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy ebben a pillanatban nincs szükség egy nagy kapacitású szárazföldi LNG-terminálra. Először el kell terjednie az LNG használatának, csak azután lehet az úszó terminált átalakítani szárazföldivé – mondta.
A kabinet továbbá felhatalmazta a gazdasági minisztert, hogy aláírja a szerződéseket három vállalattal az olaj- és gázlelőhely feltárására és kitermelésére a szárazföldön. Egy-egy koncessziót az INA, a Mol Nyrt. magyar olajipari vállalat és a horvát állam tulajdonában álló olajipari vállalat, valamint az Oando nevű nigériai székhelyű olajipari vállalat kapott, négyet pedig a kanadai székhelyű energiaipari csoport horvát leányvállalata, a Vermilion.
Paneneic szerint fontos befektetésekről van szó, amelytől 88 millió euró ( 26 milliárd forint) bevételt vár az ország, valamint új munkahelyek teremtését, főleg Szlavóniában.
Az előző horvát kormány még tavaly júniusban döntött úgy, hogy az említett három vállalat koncessziós jogot kap a Dráva folyó mentén és a kelet-szlavóniai térségben lévő hat szárazföldi olaj- és gázlelőhely feltárására és kitermelésére. A 2014 nyarán kiírt tenderre 2015. február 18-ig lehetett jelentkezni. A hat mező kiterjedése 2100 és 2600 négyzetkilométer között mozog.
A szerződések aláírás a novemberi parlamenti választások miatt elhúzódott. Ugyanakkor jelenleg is politikai válság van az országban, és nagy valószínűséggel még az idén előrehozott választásokat tartanak Horvátországban.
A horvát kormány felgyorsítja a krk-i LNG terminál építését
A horvát kormány szerdai ülésén arról döntött, hogy felgyorsítja a csökkentett kapacitású, úszó LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz-terminál) építésének előkészületeit Krk szigetén – közölte a horvát közszolgálati rádió. Korábban beszámoltunk róla, hogy elemzők szerint az orosz-amerikai gázháború felgyorsíthatja a krk-i LNG terminál építését.
Tomislav Panenic gazdasági miniszter a kormányülésen elmondta, hogy nagyon fontos projektről van szó Horvátország és Európa számára is. Az LNG-terminál négy fázisban készül el, most az első fázis előkészületeire kell koncentrálni – hangsúlyozta.
Tihomir Oreskovic kormányfő arról beszélt, hogy reményei szerint a befektetőkkel már 60-90 napon belül aláírhatják a szerződéseket.
Európai tervek szerint 2019-re kellene elkészülnie az adriai cseppfolyósgáz-terminálnak, amely 630 millió eurós beruházással, évi 6 milliárd köbméteres kapacitással épülne meg. Az Európai Unió 5 millió euróval támogatta a cseppfolyósgáz-terminál műszaki dokumentációjának kidolgozását, a másik 5 millió eurót Horvátországnak kellett állnia. Ezzel szemben az úszó cseppfolyósgáz-terminál 2 milliárd köbméter kapacitással épül meg, és 2018-ra lesz működőképes.
Panenic korábban újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy ebben a pillanatban nincs szükség egy nagy kapacitású szárazföldi LNG-terminálra. Először el kell terjednie az LNG használatának, csak azután lehet az úszó terminált átalakítani szárazföldivé – mondta.
A kabinet továbbá felhatalmazta a gazdasági minisztert, hogy aláírja a szerződéseket három vállalattal az olaj- és gázlelőhely feltárására és kitermelésére a szárazföldön. Egy-egy koncessziót az INA, a Mol Nyrt. magyar olajipari vállalat és a horvát állam tulajdonában álló olajipari vállalat, valamint az Oando nevű nigériai székhelyű olajipari vállalat kapott, négyet pedig a kanadai székhelyű energiaipari csoport horvát leányvállalata, a Vermilion.
Paneneic szerint fontos befektetésekről van szó, amelytől 88 millió euró ( 26 milliárd forint) bevételt vár az ország, valamint új munkahelyek teremtését, főleg Szlavóniában.
Az előző horvát kormány még tavaly júniusban döntött úgy, hogy az említett három vállalat koncessziós jogot kap a Dráva folyó mentén és a kelet-szlavóniai térségben lévő hat szárazföldi olaj- és gázlelőhely feltárására és kitermelésére. A 2014 nyarán kiírt tenderre 2015. február 18-ig lehetett jelentkezni. A hat mező kiterjedése 2100 és 2600 négyzetkilométer között mozog.
A szerződések aláírás a novemberi parlamenti választások miatt elhúzódott. Ugyanakkor jelenleg is politikai válság van az országban, és nagy valószínűséggel még az idén előrehozott választásokat tartanak Horvátországban.
