Londoni pénzügyi elemzők várakozása szerint Donald Trump, a januárban hivatalba lépő új amerikai elnök erőteljes költségvetési gazdaságélénkítő programot hirdet, és mivel ennek keresletnövelő hatása jelentős lendületet ad majd az inflációnak a már most is csaknem teljes kapacitással működő amerikai gazdaságban, a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve a jelenleg árazottnál valószínűleg sokkal meredekebb monetáris szigorítást hajt végre a következő két évben.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics 2017-re szóló előrejelzési összeállítása szerint a Trump-kormány gazdaságösztönző intézkedései nyomán erősödő kereslet 3 százalék fölé hajtja jövőre az amerikai maginflációt. Ennek egyik következménye az lesz, hogy az Egyesült Államok és a többi magasan fejlett gazdaság monetáris politikája között sokkal szélesebb ívű lesz a széttartás, mint ahogy azt a legtöbb piaci szereplő várja.
A Capital Economics prognózisa szerint a Fed 2017-ben és 2018-ban is négy-négy kamatemelést hajt végre, sokkal többet, mint amennyit a piac jelenleg áraz. Ezzel éles ellentétben áll, hogy az euróövezeti jegybank (EKB) és a Bank of Japan a belátható előrejelzési távlatban valószínűleg egyaránt folytatja mennyiségi enyhítési ciklusát.
A gazdasági erőcentrumok e meredeken széttartó monetáris politikájának következményeként a Capital Economics előrejelzése szerint a dollár 2017 végére az 1:1-es árfolyamparitás alá, 0,95 dollárra drágul az euróhoz képest a jelenlegi 1,04 dollár/euró körüli szintekről.
A ház eddig 1:1-es dollár/euró-árfolyamot várt a jövő év végére.
A cég londoni elemzői hasonló dollárerősödést várnak a japán jennel szemben is: új előrejelzésük szerint a dollár 2017 végéig 130 jenre drágul a jelenlegi 118 jenről, míg korábban 120 jen/dolláros árfolyamot valószínűsített 2017 végére.
Más nagy londoni házak is hasonló előrejelzési forgatókönyveket vázoltak fel a Trump-kormány gazdaságpolitikájának várható piaci hatásairól szóló tanulmányaikban.
Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági elemzőrészlege, az Oxford Economics a jövő évi globális kilátásokról összeállított prognóziscsokrában alapeseti előrejelzéséként azt jósolja, hogy Trump kormánya a személyi jövedelemadót és a társasági adót ezermilliárd dollárral csökkenti, és 200 milliárd dollárt fordít költségvetési forrásokból infrastrukturális fejlesztésekre.
A ház ebben a környezetben szintén a dollár további erősödését valószínűsíti a Federal Reserve várható további monetáris szigorítási ciklusa miatt.
A cég hangsúlyozza, hogy az euró és a dollár egymáshoz mért árfolyama az elmúlt években nagyon érzékeny volt a kamatpályák közötti eltérésekre. Az Oxford Economics londoni elemzői is azzal számolnak, hogy 2017-ben ez a kamatpálya-széttartás még szélesebbé válik, különös tekintettel a Trump-kormánytól várható költségvetési ösztönzésre, amelyet az amerikai monetáris politika még további szigorítása követhet.
A ház mindezt egybevetve azt valószínűsíti, hogy a dollár 2017 végére 1:1-es árfolyamparitásra drágul az euróhoz képest, 2002 óta először.
A FED szigorítással reagált Trump gazdaságpolitikájára
Londoni pénzügyi elemzők várakozása szerint Donald Trump, a januárban hivatalba lépő új amerikai elnök erőteljes költségvetési gazdaságélénkítő programot hirdet, és mivel ennek keresletnövelő hatása jelentős lendületet ad majd az inflációnak a már most is csaknem teljes kapacitással működő amerikai gazdaságban, a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve a jelenleg árazottnál valószínűleg sokkal meredekebb monetáris szigorítást hajt végre a következő két évben.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics 2017-re szóló előrejelzési összeállítása szerint a Trump-kormány gazdaságösztönző intézkedései nyomán erősödő kereslet 3 százalék fölé hajtja jövőre az amerikai maginflációt. Ennek egyik következménye az lesz, hogy az Egyesült Államok és a többi magasan fejlett gazdaság monetáris politikája között sokkal szélesebb ívű lesz a széttartás, mint ahogy azt a legtöbb piaci szereplő várja.
A Capital Economics prognózisa szerint a Fed 2017-ben és 2018-ban is négy-négy kamatemelést hajt végre, sokkal többet, mint amennyit a piac jelenleg áraz. Ezzel éles ellentétben áll, hogy az euróövezeti jegybank (EKB) és a Bank of Japan a belátható előrejelzési távlatban valószínűleg egyaránt folytatja mennyiségi enyhítési ciklusát.
A gazdasági erőcentrumok e meredeken széttartó monetáris politikájának következményeként a Capital Economics előrejelzése szerint a dollár 2017 végére az 1:1-es árfolyamparitás alá, 0,95 dollárra drágul az euróhoz képest a jelenlegi 1,04 dollár/euró körüli szintekről.
A ház eddig 1:1-es dollár/euró-árfolyamot várt a jövő év végére.
A cég londoni elemzői hasonló dollárerősödést várnak a japán jennel szemben is: új előrejelzésük szerint a dollár 2017 végéig 130 jenre drágul a jelenlegi 118 jenről, míg korábban 120 jen/dolláros árfolyamot valószínűsített 2017 végére.
Más nagy londoni házak is hasonló előrejelzési forgatókönyveket vázoltak fel a Trump-kormány gazdaságpolitikájának várható piaci hatásairól szóló tanulmányaikban.
Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági elemzőrészlege, az Oxford Economics a jövő évi globális kilátásokról összeállított prognóziscsokrában alapeseti előrejelzéséként azt jósolja, hogy Trump kormánya a személyi jövedelemadót és a társasági adót ezermilliárd dollárral csökkenti, és 200 milliárd dollárt fordít költségvetési forrásokból infrastrukturális fejlesztésekre.
A ház ebben a környezetben szintén a dollár további erősödését valószínűsíti a Federal Reserve várható további monetáris szigorítási ciklusa miatt.
A cég hangsúlyozza, hogy az euró és a dollár egymáshoz mért árfolyama az elmúlt években nagyon érzékeny volt a kamatpályák közötti eltérésekre. Az Oxford Economics londoni elemzői is azzal számolnak, hogy 2017-ben ez a kamatpálya-széttartás még szélesebbé válik, különös tekintettel a Trump-kormánytól várható költségvetési ösztönzésre, amelyet az amerikai monetáris politika még további szigorítása követhet.
A ház mindezt egybevetve azt valószínűsíti, hogy a dollár 2017 végére 1:1-es árfolyamparitásra drágul az euróhoz képest, 2002 óta először.