Akár 10 évig is elhúzódhat az Egyesült Királyság és az Európai Unió végső megállapodásának megkötése a Brexit után – mondta a Corvinus Egyetem szakértője az M1 aktuális csatorna műsorában pénteken.
A kilépést szabályozó 50. cikkely életre hívását követő kétéves időtartam a végső megegyezésre kevés, vagyis valószínűleg ez alatt az idő alatt csak egy átmeneti megállapodás születik majd – közölte Gálik Zoltán.
Az egyetemi docens szerint ugyanis nem csupán az EU és Egyesült királyság kapcsolatrendszerét kell újrafogalmazni, hanem a helyzet megkívánja Nagy-Britannia globális szerepvállalásának átalakítását is.
Közlése szerint, ha Nagy-Britannia komolyan gondolja cselekvési szabadságát, akkor nem csak az EU-ból, hanem a vámunióból is ki kell lépnie és az országnak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai szerint kell kialakítania gazdasági kapcsolatait. Ugyanis az Egyesült Királyság ma az EU-n keresztül része a WTO-nak és nincsenek önálló vámtarifa kedvezményekről szóló megállapodásai.
Ezeket, a kilépés esetén 160 országgal kell újratárgyalnia, ami egy hosszú folyamat – fűzte hozzá.
Arról is szólt, hogy a skót függetlenségnek akkor volna gazdasági realitása, ha pótlólagos forrásokat tudna bevonzani a közösségtől, mert a skót jóléti állam nagyban függ az Egyesült Királyságtól.
Ehhez azonban először önálló országgá kellene válnia, miközben jelenleg gazdaságilag és alkotmányosan is természetes része Nagy-Britanniának – mondta Gálik Zoltán.
Tíz évig is tarthat a Brexit
Akár 10 évig is elhúzódhat az Egyesült Királyság és az Európai Unió végső megállapodásának megkötése a Brexit után – mondta a Corvinus Egyetem szakértője az M1 aktuális csatorna műsorában pénteken.
A kilépést szabályozó 50. cikkely életre hívását követő kétéves időtartam a végső megegyezésre kevés, vagyis valószínűleg ez alatt az idő alatt csak egy átmeneti megállapodás születik majd – közölte Gálik Zoltán.
Az egyetemi docens szerint ugyanis nem csupán az EU és Egyesült királyság kapcsolatrendszerét kell újrafogalmazni, hanem a helyzet megkívánja Nagy-Britannia globális szerepvállalásának átalakítását is.
Közlése szerint, ha Nagy-Britannia komolyan gondolja cselekvési szabadságát, akkor nem csak az EU-ból, hanem a vámunióból is ki kell lépnie és az országnak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai szerint kell kialakítania gazdasági kapcsolatait. Ugyanis az Egyesült Királyság ma az EU-n keresztül része a WTO-nak és nincsenek önálló vámtarifa kedvezményekről szóló megállapodásai.
Ezeket, a kilépés esetén 160 országgal kell újratárgyalnia, ami egy hosszú folyamat – fűzte hozzá.
Arról is szólt, hogy a skót függetlenségnek akkor volna gazdasági realitása, ha pótlólagos forrásokat tudna bevonzani a közösségtől, mert a skót jóléti állam nagyban függ az Egyesült Királyságtól.
Ehhez azonban először önálló országgá kellene válnia, miközben jelenleg gazdaságilag és alkotmányosan is természetes része Nagy-Britanniának – mondta Gálik Zoltán.
