A gabonából nyert bioüzemanyagok termesztésének korlátozását és alternatív energiaforrások felhasználásának fokozását előíró szabályokat fogadott el a Európai Parlament kedden.
A szabályzás célja, hogy a bioüzemanyagként használható gabonafélék egyre elterjedtebb termesztésének visszafogásával kevesebb üvegházhatású gáz jusson a levegőbe. âSikerült lépnünk egy kifejezetten technikai, technológiai és ideológiai ügybenËŽ – mondta a témáért felelős finn liberális képviselő, Nils Torvalds azt követően, hogy a Parlament elfogadta a jogszabályt. A jogszabály tervezetéről előtte már informális megállapodás született a Parlament és az uniós szakminiszterek között.
A jelentéstevő ugyanakkor kétségesnek tartotta, hogy a jogszabály elég szigorú: âSokkal többet szerettünk volna, a káros anyagok kibocsátásának csökkentése és a technológiai fejlődés terén egyaránt. Ha Európa nem mozdul, lemarad. A Tanácsban pedig rendszeresen a jövőtől félő blokkoló kisebbségbe ütközünk, amely időnként a kisebbség diktatúrájába fajulËŽ – jegyezte meg.
Első generációs bioüzemanyagok
A jelenlegi szabályok értelében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy 2020-ra a közlekedésben felhasznált energiaforrások legalább 10 százaléka megújuló forrásból érkezik. Az új tervezet szerint
⢠az első generációs bioüzemanyagok (azaz a termőföldön termesztett gabonanövényekből nyert energiaforrások) 2020-ra a közlekedésben használt energiahordozóknak legfeljebb 7 százalékát alkothatják;
⢠a bioüzemanyagot előállító vállalatok kötelesek meghatározni, hogy becslésük szerint mekkora mennyiségű káros anyag kerül a levegőbe azért, mert a bioüzemanyagok termesztése miatt új földterületeket kell művelés alá vonni;
⢠a Bizottságnak nyilvánosságra kell hozni az ilyen földhasználat miatt keletkező üvegházhatásúgáz-kibocsátás értékét;
⢠a Bizottságnak be kell majd számolnia a Parlament és a Tanács előtt arról, hogy a meglévő fenntarthatósági kritériumok közé felvehetőnek tartja-e ezeket a kibocsátásokat.
A fejlett bioüzemanyagok népszerűsítése
Az uniós tagállamoknak az irányelv életbe lépését követően másfél éven belül meg kell határozniuk, hogy a közlekedésben felhasznált energiaforrások mekkora hányada legyen fejlett bioüzemanyag, amelyet például hulladékból vagy tengeri algából állítanak elő. A tagállamoknak 2017-ig kell átvenniük a jogszabályt.
Az energianövények termesztése az élelmiszernövények termesztésére rendelkezésre álló terület nagyságát. Ennek következtében új területeket, például erdőket vagy tőzegterületeket kell művelés alá vonni, ezt nevezi az uniós szakirodalom a földhasználat közvetett megváltozásának (angol rövidítése: ILUC). Azonban az erdők kiirtása növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását, így csökken vagy éppen teljesen megszűnik a bioüzemanyagok használatának kibocsátáscsökkentő hatása.
A Parlament már 2008 óta szerette volna elérni, hogy az Unió bioüzemanyag-politikájában vegyék figyelembe az ILUC-hatást. A bioüzemanyagok termelését évente 10 milliárd euróval támogatta az Unió.
Szigorítja a bioüzemanyagok előállítását Brüsszel
A gabonából nyert bioüzemanyagok termesztésének korlátozását és alternatív energiaforrások felhasználásának fokozását előíró szabályokat fogadott el a Európai Parlament kedden.
A szabályzás célja, hogy a bioüzemanyagként használható gabonafélék egyre elterjedtebb termesztésének visszafogásával kevesebb üvegházhatású gáz jusson a levegőbe. âSikerült lépnünk egy kifejezetten technikai, technológiai és ideológiai ügybenËŽ – mondta a témáért felelős finn liberális képviselő, Nils Torvalds azt követően, hogy a Parlament elfogadta a jogszabályt. A jogszabály tervezetéről előtte már informális megállapodás született a Parlament és az uniós szakminiszterek között.
A jelentéstevő ugyanakkor kétségesnek tartotta, hogy a jogszabály elég szigorú: âSokkal többet szerettünk volna, a káros anyagok kibocsátásának csökkentése és a technológiai fejlődés terén egyaránt. Ha Európa nem mozdul, lemarad. A Tanácsban pedig rendszeresen a jövőtől félő blokkoló kisebbségbe ütközünk, amely időnként a kisebbség diktatúrájába fajulËŽ – jegyezte meg.
Első generációs bioüzemanyagok
A jelenlegi szabályok értelében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy 2020-ra a közlekedésben felhasznált energiaforrások legalább 10 százaléka megújuló forrásból érkezik. Az új tervezet szerint
⢠az első generációs bioüzemanyagok (azaz a termőföldön termesztett gabonanövényekből nyert energiaforrások) 2020-ra a közlekedésben használt energiahordozóknak legfeljebb 7 százalékát alkothatják;
⢠a bioüzemanyagot előállító vállalatok kötelesek meghatározni, hogy becslésük szerint mekkora mennyiségű káros anyag kerül a levegőbe azért, mert a bioüzemanyagok termesztése miatt új földterületeket kell művelés alá vonni;
⢠a Bizottságnak nyilvánosságra kell hozni az ilyen földhasználat miatt keletkező üvegházhatásúgáz-kibocsátás értékét;
⢠a Bizottságnak be kell majd számolnia a Parlament és a Tanács előtt arról, hogy a meglévő fenntarthatósági kritériumok közé felvehetőnek tartja-e ezeket a kibocsátásokat.
A fejlett bioüzemanyagok népszerűsítése
Az uniós tagállamoknak az irányelv életbe lépését követően másfél éven belül meg kell határozniuk, hogy a közlekedésben felhasznált energiaforrások mekkora hányada legyen fejlett bioüzemanyag, amelyet például hulladékból vagy tengeri algából állítanak elő. A tagállamoknak 2017-ig kell átvenniük a jogszabályt.
Az energianövények termesztése az élelmiszernövények termesztésére rendelkezésre álló terület nagyságát. Ennek következtében új területeket, például erdőket vagy tőzegterületeket kell művelés alá vonni, ezt nevezi az uniós szakirodalom a földhasználat közvetett megváltozásának (angol rövidítése: ILUC). Azonban az erdők kiirtása növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását, így csökken vagy éppen teljesen megszűnik a bioüzemanyagok használatának kibocsátáscsökkentő hatása.
A Parlament már 2008 óta szerette volna elérni, hogy az Unió bioüzemanyag-politikájában vegyék figyelembe az ILUC-hatást. A bioüzemanyagok termelését évente 10 milliárd euróval támogatta az Unió.
