Minden eddiginĂŠl riasztĂłbb
ĂŠghajlatvĂĄltozĂĄsi jĂśvőkĂŠpet rajzolt a vilĂĄg elĂŠ a hĂŠt vĂŠgĂŠn az ENSZ
KlĂmavĂĄltozĂĄsi KormĂĄnykĂśzi BizottsĂĄga (IPCC). A tudĂłsokbĂłl ĂĄllĂł
testĂźlet megĂĄllapĂtja: szokatlan gyakorisĂĄgĂş ĂŠs erőssĂŠgű ĂĄradĂĄsokra,
hőhullĂĄmokra, aszĂĄlyokra kell szĂĄmĂtanunk – Ărja a NĂŠpszabadsĂĄg.
A kĂśvetkezmĂŠnyek (ĂŠhezĂŠs, jĂĄrvĂĄnyok ĂŠs sok
ĂĄldozattal jĂĄrĂł termĂŠszeti katasztrĂłfĂĄk) főkĂŠnt a legszegĂŠnyebb
rĂŠgiĂłkat sĂşjtjĂĄk majd.
A nĂŠgy ĂŠv kutatĂĄsait Ăśsszegző jelentĂŠs legfontosabb megĂĄllapĂtĂĄsa,
hogy a bolygĂł egyre gyorsulĂł Ăźtemben tart egy melegebb időszak felĂŠ,
ami egyĂŠrtelműen az emberi tevĂŠkenysĂŠg kĂśvetkezmĂŠnye. A lĂŠgkĂśrt alkotĂł
rendszerek vitathatatlanul vĂĄltozĂłban vannak, amit a levegő ĂŠs az
ĂłceĂĄnok mĂŠrhető melegedĂŠse, a sarkvidĂŠkek ĂŠs a magas hegyek jĂŠg- ĂŠs
hĂłrĂŠtegĂŠnek az olvadĂĄsa, valamint a tengerszint emelkedĂŠse immĂĄr
egyĂŠrtelműen bizonyĂt. A dokumentum akciĂłtervet javasol annak
ĂŠrdekĂŠben, hogy az emberisĂŠg elkerĂźlhesse a legsĂşlyosabb
katasztrĂłfĂĄkat.
A klĂmatĂĄrgyalĂĄsokon az EgyesĂźlt Ăllamokat kĂŠpviselő Sharon Hayes
ĂźdvĂśzĂślte ĂŠs kiegyensĂşlyozottnak nevezte a jelentĂŠst. HasonlĂłan
nyilatkozott Sztavrosz Dimasz, az EurĂłpai BizottsĂĄg kĂśrnyezetvĂŠdelmi
biztosa is – szerinte a dokumentum legfontosabb Ăźzenete nem a
rĂŠmisztgetĂŠs, hanem annak kimondĂĄsa, hogy a kĂĄrosanyag-kibocsĂĄtĂĄs
jelentős mĂŠrsĂŠklĂŠse műszakilag megvalĂłsĂthatĂł, gazdasĂĄgi szempontbĂłl
pedig nem jelent elviselhetetlen terhet.
KĂśzben kĂśzzĂŠtettĂŠk a legnagyobb ĂźveghĂĄzgĂĄz-kibocsĂĄtĂłk toplistĂĄjĂĄt.
A NemzetkĂśzi EnergiaĂźgynĂśksĂŠg (IEA) adatai szerint az EgyesĂźlt Ăllamok,
KĂna, OroszorszĂĄg a pillanatnyilag legtĂśbb ĂźveghĂĄzgĂĄzt kibocsĂĄtĂł ĂĄllam.
A szervezet előrejelzĂŠse alapjĂĄn hĂĄrom ĂŠv mĂşlva mĂĄr KĂnĂĄĂŠ lesz az első
hely, annak ellenĂŠre, hogy az ĂĄzsiai orszĂĄg a kĂśrnyezetvĂŠdelemben is
megkezdte a felzĂĄrkĂłzĂĄst.
Az abszolĂşt szĂĄmokat tekintve az USA, az egy főre jutĂł szennyezĂŠs
alapjĂĄn AusztrĂĄlia a legnagyobb szĂŠn-dioxid-kibocsĂĄtĂł a vilĂĄgon. A
toplistĂĄsok kĂśzĂźl az USA elsősorban a pazarlĂł kőolajhasznĂĄlat miatt,
AusztrĂĄlia ĂŠs KĂna pedig a nagyarĂĄnyĂş szĂŠnfelhasznĂĄlĂĄs kĂśvetkeztĂŠben
kerĂźlt az ĂŠlmezőnybe. KĂna, India ĂŠs OroszorszĂĄg “előkelő” helyezĂŠse a
meglehetősen szerĂŠny kĂśrnyezetvĂŠdelmi erőfeszĂtĂŠsekkel is ĂśsszefĂźgg.
Az IEA World Energy Outlook cĂmű ĂŠves kiadvĂĄnya szerint KĂnĂĄban nő
a leggyorsabban a kibocsĂĄtĂĄs. Az ĂĄzsiai orszĂĄg energiaigĂŠnye hĂşszĂŠvente
megduplĂĄzĂłdik, ĂŠs az idei ĂŠv első felĂŠben volt mĂĄr olyan időszak,
amikor ĂĄtmenetileg ĂĄtvette a vezetĂŠst az USA-tĂłl, 2010-re pedig
tartĂłsan az ĂŠlre kerĂźl, annak ellenĂŠre, hogy időkĂśzben kĂśrnyezetvĂŠdelmi
tĂŠren is lĂĄtvĂĄnyos felzĂĄrkĂłzĂĄsba kezdett (a hatĂłsĂĄgok csupĂĄn az idĂŠn
novemberben 885 nagyobb levegőtisztasĂĄg-vĂŠdelmi beruhĂĄzĂĄst hagytak
jĂłvĂĄ, ezek ĂŠvente 1,5 milliĂĄrd tonnĂĄval csĂśkkentik majd az orszĂĄg
szĂŠn-dioxid-kibocsĂĄtĂĄsĂĄt). KĂźlĂśnĂśsen aggasztĂł, hogy a vilĂĄg legnĂŠpesebb
ĂĄllama mĂĄr a fejenkĂŠnti kibocsĂĄtĂĄst tekintve is a kĂŠpzeletbeli dobogĂł
kĂśzelĂŠbe kerĂźlt.
Az egy főre jutĂł szennyezĂŠsek alapjĂĄn a Carma (Carbon Monitoring
for Action) nevű amerikai szervezet kĂŠszĂtett vilĂĄgrangsort mintegy 50
ezer erőmű ĂŠs ipari Ăźzem kibocsĂĄtĂĄsi adatait felhasznĂĄlva. Ezen a
listĂĄn AusztrĂĄlia foglalja el az első helyet az USA, Nagy-Britannia ĂŠs
KĂna előtt. Az ĂŠlbolyon belĂźl egyelőre hatalmasak a kĂźlĂśnbsĂŠgek: egy
ausztrĂĄl ĂĄllampolgĂĄr ĂŠletvitele ĂĄtlagosan Ăśt ĂŠs fĂŠlszer annyi
szennyezĂŠssel jĂĄr, mint egy kĂnaiĂŠ. Ami MagyarorszĂĄgot illeti, itt 1,7
tonna az egy főre jutĂł szĂŠn-dioxid-szennyezĂŠs. Ezzel megkĂśzelĂtjĂźk a
kĂnai szintet, ugyanakkor a magyar tendencia biztatĂłbb, hazĂĄnkban
ugyanis az utĂłbbi tĂz ĂŠvben alig nőtt a kibocsĂĄtĂĄs.