close
Peking-Moszkva: még folyik a gázárvita
Egyéb - Gáz

Peking-Moszkva: még folyik a gázárvita

Az évek óta formálódó kínai-orosz energiaipari együttműködést megerősítették az orosz elnök mostani pekingi látogatásán, de az importgáz áráról a felek ezúttal sem állapodtak meg – számoltak be róla orosz lapok. Szakértők szerint Peking a gázt ezer köbméterenként 200 dollár alatti áron akarja venni, míg a Gazprom Európában több mint 300 dollárt kap érte. Kínának nem sürgős a megállapodás, jelentős mennyiségű LNG-t vásárol ugyanis, 200 dollár alatti áron a világpiacról, és a hírek szerint saját etrmelése is növekedhet belátható időn belül.

Igor Szecsin miniszterelnök-helyettes Pekingben a gázmegállapodásokról
szólva újságírók előtt azt mondta: folytatódik az egyes paraméterek
egyeztetése, és hozzátette, hogy Oroszország kész teljes egészében
fedezni a kínai gázszükségletet. Szergej Smatko energiaügyi miniszter
viszont kijelentette: az árat kivéve a gázszállítás minden részletében
megállapodtak már. 


Kína érthető módon nem akar drága gázt importálni, a Gazprom azonban egyelőre nem enged. Mihail Korcsemkin, az East European Gas Analysis amerikai tanácsadó vég vezetője szerint az orosz monopóliumnak nehéz elfogadni a kínai ajánlatot. Kína viszont kitarthat ajánlata mellett, mert egyelőre nincs égető szüksége újabb gázforrásra. Nagy mennyiségű cseppfolyósított gázt vásárol ugyanis ezer köbméterenként 145 dolláros áron Ausztráliából és Katarból, és nemrég a közép-ázsiai országok is megkezdték a gázszállítást: 2009-ben átadták a Türkmenisztán-Kína vezetéket, amelyen 2013-tól Turkmenisztán, Kazahsztán és Üzbegisztán szállít majd évi mintegy 40 milliárd köbmétert, és ez a mennyiség még növelhető. Emellett Peking hamarosan növelheti a rendelkezésre álló mennyiséget hazai kitermelésből is. A BP adatai szerint a kínai lelőhelyek készletei elérik a 2500 milliárd köbmétert – derül ki a BBC jelentéséből. 

Hétfőn egyébként megnyitották a kelet-szibériai Szkovorogyinót  Dacsinggal összekötő kőolajvezetéket, amelyről a tárgyalások 15 éve kezdődtek, de amelynek megépítéséről tavaly írt alá megállapodást a Rosneft és a Transneft a Petrochinával. A vezeték a Japánba, Dél-Koreába és az Egyesült Államokba olajat szállító Kelet-Szibéria – Csendes-óceán (VSZTO) vezeték leágazása, s a VSZTO-n szállított kőolaj mintegy fele megy majd át rajta. A szállítások várhatóan 2011. január 1-én kezdődnek meg,  évi 15 millió tonna mennyiségben, s az ág tervezett élettartama 2030-ig szól. Kína a húszéves gázszállítási garancia fejében 25 milliárd dollárnyi hitelt adott orosz cégeknek. 

Peking több kőolajat szeretne vásárolni, de az orosz lapok szerint erre egyelőre nincs mód, bár Nyikolaj Tokarjev, a Transznyeft elnöke azt hangsúlyozta, hogy a vezeték kapacitása akár 30 millió tonnára emelhető. Hozzátette azonban, hogy a kőolajat meg kell találni és ki kell építeni kitermelését, ami mintegy 10 évet szokott igénybe venni, de tekintettel az igényre talán valamivel rövidebb idő is elég lesz.