Az Európai Bizottság tavaly októberben meghozott, de csak múlt héten közzétett határozatában jóváhagyta az Egyesült Királyság állami támogatását, melyet az EDF nemzetközi energiakonszern által tervezett âHinkley Point Câ atomerőmű-beruházás megvalósításához kíván nyújtani. A Bizottság indokolása egyes pontokon fontos változásokat jelent a testület korábbi, az atomerőmű-beruházásokhoz nyújtott állami támogatásokat alapvetően elutasító álláspontjához képest.
Dr. Tóth Máté, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda energetikai csoportjának ügyvédje szerint a döntés a tervezett paksi atomerőmű-bővítés kapcsán is relevanciával bírhat, ráadásul érdekes kérdéseket vet fel más energetikai támogatások vonatkozásában is. A döntés által jóváhagyott, állami támogatásnak minősülő finanszírozási csomag 3 fő elemből épül fel: Az Egyesült Királyság egyrészt biztosítja a létesítendő erőműblokkokban megtermelt villamos energia garantált áron való átvételét egy úgynevezett CfD (‘Contract for Difference’) nevű szerződéses struktúra keretében. Másrészt állami garanciát nyújt a beruházás finanszírozására a beruházó által kibocsátott kötvényekhez, harmadrészt pedig vállalja, hogy az atomerőmű-beruházás politikai okok miatti meghiúsulása esetén megtéríti a beruházók által elszenvedett károkat. Az elsőként említett CfD szerint egy hosszútávú magánjogi szerződésben az állam arra vállal kötelezettséget, hogy ha a meghatározott piaci értékesítési adatokból számolt referenciaár egy adott fix ár (a strike price) alá esik, úgy a strike price és a referenciár közötti különbséget megtéríti az erőműnek. Ugyanakkor, ha ez a nagykereskedelmi értékesítési referenciaár a strike price fölött van, úgy az erőmű köteles a különbözetet befizetni az államnak.
A Bizottság határozata kifejti, hogy a nagyléptékű (atom)energetikai beruházások esetén felmerülő körülmények, mint például a különösen nagy tőkeigény és hosszú megtérülési idő, a technikai valamint politikai kockázatok vagy az adekvát piaci finanszírozási eszközök hiánya mind olyan problémák, amelyekre a piaci mechanizmusok nem nyújtanak megfelelő megoldást, így az ilyen problémák kiküszöbölése érdekében igenis nyújtható állami támogatás.
Hazai viszonylatban is jelentős körülmény lehet, hogy a határozat az állami támogatás megengedhetőségének egyik kulcselemét jelentő, a támogatás nyújtását megalapozó közösségi célkitűzésként nem valamely konkrét, hasonló esetekben korábban is elfogadott célkitűzést jelöl meg, hanem elvont prioritásokat tartalmaz, mint például az EURATOM-szerződés általános bevezető rendelkezéseiben fellelhető célok.
“Majdnem bizonyos, hogy a Paks II projekt finanszírozásának esetleges bizottsági vizsgálatakor jelentős szerepet kapnak majd a âHinkley Point Câ határozatban foglalt megállapítások, hiszen a Bizottság több ponton is eltérni látszik korábbi álláspontjától. Brüsszel sokáig következetesen a piaci alapú, az állam pénzügyi beavatkozásaitól mentes energiapiac mellett kardoskodott, a nukleáris projektek esetén pedig korábbi dokumentumában kifejezetten nemkívánatosnak minősítette az állami támogatást. A Hinkley Point C ügyében hozott határozat így most fordulatot jelezhet a Bizottságnak a villamosenergia-termeléshez és az atomerőmű-beruházásokhoz nyújtott állami támogatásokhoz való hozzáállásában is, emiatt pedig e határozat a Paks II projekt számára is elsődleges jelentőséggel bírhat” â mondta el Dr. Tóth Máté.
A nyilvánosságra hozott adatok alapján az már most látható, hogy lehetnek különbségek az angol és a magyar projekt között: eltérő például az állami szerepvállalás mértéke és módja, így önmagában a Bizottság most közzétett határozatából még nem lehet általános következtetéseket levonni arra nézve, hogy Brüsszelben milyen megítélés alá esik majd a paksi beruházás. Egészen bizonyos ugyanakkor, hogy a múlt héten közzétett bizottsági határozat részletei a paksi beruházás kapcsán is relevanciával bírhatnak, nem beszélve további, akár nem az atomenergiához kapcsolódó egyéb energetikai nagyberuházásokról, így mindenképpen érdemes figyelemmel kísérni az angliai eseményeket ebből a szempontból is.
Paks is érintett lehet: fordulat a brüsszeli szempontrendszerben
Az Európai Bizottság tavaly októberben meghozott, de csak múlt héten közzétett határozatában jóváhagyta az Egyesült Királyság állami támogatását, melyet az EDF nemzetközi energiakonszern által tervezett âHinkley Point Câ atomerőmű-beruházás megvalósításához kíván nyújtani. A Bizottság indokolása egyes pontokon fontos változásokat jelent a testület korábbi, az atomerőmű-beruházásokhoz nyújtott állami támogatásokat alapvetően elutasító álláspontjához képest.
Dr. Tóth Máté, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda energetikai csoportjának ügyvédje szerint a döntés a tervezett paksi atomerőmű-bővítés kapcsán is relevanciával bírhat, ráadásul érdekes kérdéseket vet fel más energetikai támogatások vonatkozásában is. A döntés által jóváhagyott, állami támogatásnak minősülő finanszírozási csomag 3 fő elemből épül fel: Az Egyesült Királyság egyrészt biztosítja a létesítendő erőműblokkokban megtermelt villamos energia garantált áron való átvételét egy úgynevezett CfD (‘Contract for Difference’) nevű szerződéses struktúra keretében. Másrészt állami garanciát nyújt a beruházás finanszírozására a beruházó által kibocsátott kötvényekhez, harmadrészt pedig vállalja, hogy az atomerőmű-beruházás politikai okok miatti meghiúsulása esetén megtéríti a beruházók által elszenvedett károkat. Az elsőként említett CfD szerint egy hosszútávú magánjogi szerződésben az állam arra vállal kötelezettséget, hogy ha a meghatározott piaci értékesítési adatokból számolt referenciaár egy adott fix ár (a strike price) alá esik, úgy a strike price és a referenciár közötti különbséget megtéríti az erőműnek. Ugyanakkor, ha ez a nagykereskedelmi értékesítési referenciaár a strike price fölött van, úgy az erőmű köteles a különbözetet befizetni az államnak.
A Bizottság határozata kifejti, hogy a nagyléptékű (atom)energetikai beruházások esetén felmerülő körülmények, mint például a különösen nagy tőkeigény és hosszú megtérülési idő, a technikai valamint politikai kockázatok vagy az adekvát piaci finanszírozási eszközök hiánya mind olyan problémák, amelyekre a piaci mechanizmusok nem nyújtanak megfelelő megoldást, így az ilyen problémák kiküszöbölése érdekében igenis nyújtható állami támogatás.
Hazai viszonylatban is jelentős körülmény lehet, hogy a határozat az állami támogatás megengedhetőségének egyik kulcselemét jelentő, a támogatás nyújtását megalapozó közösségi célkitűzésként nem valamely konkrét, hasonló esetekben korábban is elfogadott célkitűzést jelöl meg, hanem elvont prioritásokat tartalmaz, mint például az EURATOM-szerződés általános bevezető rendelkezéseiben fellelhető célok.
“Majdnem bizonyos, hogy a Paks II projekt finanszírozásának esetleges bizottsági vizsgálatakor jelentős szerepet kapnak majd a âHinkley Point Câ határozatban foglalt megállapítások, hiszen a Bizottság több ponton is eltérni látszik korábbi álláspontjától. Brüsszel sokáig következetesen a piaci alapú, az állam pénzügyi beavatkozásaitól mentes energiapiac mellett kardoskodott, a nukleáris projektek esetén pedig korábbi dokumentumában kifejezetten nemkívánatosnak minősítette az állami támogatást. A Hinkley Point C ügyében hozott határozat így most fordulatot jelezhet a Bizottságnak a villamosenergia-termeléshez és az atomerőmű-beruházásokhoz nyújtott állami támogatásokhoz való hozzáállásában is, emiatt pedig e határozat a Paks II projekt számára is elsődleges jelentőséggel bírhat” â mondta el Dr. Tóth Máté.
A nyilvánosságra hozott adatok alapján az már most látható, hogy lehetnek különbségek az angol és a magyar projekt között: eltérő például az állami szerepvállalás mértéke és módja, így önmagában a Bizottság most közzétett határozatából még nem lehet általános következtetéseket levonni arra nézve, hogy Brüsszelben milyen megítélés alá esik majd a paksi beruházás. Egészen bizonyos ugyanakkor, hogy a múlt héten közzétett bizottsági határozat részletei a paksi beruházás kapcsán is relevanciával bírhatnak, nem beszélve további, akár nem az atomenergiához kapcsolódó egyéb energetikai nagyberuházásokról, így mindenképpen érdemes figyelemmel kísérni az angliai eseményeket ebből a szempontból is.
