close
Nem feltétlenül a saját a jobb
Egyéb - Távhő

Nem feltétlenül a saját a jobb

Nem mindig a saját a jobb: az idén 100 éves Győri Erőmű példája is bizonyítja, hogy a termelő vállalatok találhatnak minőségi energiaszolgáltatást portájukon kívül is

A magas hőigényű vállalkozásoknak nem feltétlenül éri meg megawattonként 30-60 millió forintért kiépíteni saját energiatermelő rendszerüket, sok esetben érdemesebb körülnézniük a már működő helyi lehetőségek között – vallják az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. szakértői. Az idén 100 éves Győri Erőmű jó példája annak, hogy a megfelelően karbantartott és fejlesztett erőművek is képesek költséghatékonyan kielégíteni a modern kor ipari energiaigényeit. Ugyanakkor a húsz év alatt tizedére visszaeső ipari hőigény az erőműveket is kihívás elé állítja.

„Egy megawattnyi saját hőtermelő kapacitás kiépítése konstrukciótól és a választott technológiától függően 30-60 millió forintba is kerülhet a vállalatoknak. Ennél jelentősen gazdaságosabb a külső erőművek bevonása az ellátásba ott, ahol a feltételek adottak” – mutat rá Ifj. Chikán Attila, a Győri Erőmű tulajdonosa, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója. A költségek mellett a szükséges engedélyek beszerzése, valamint az üzemeltetés és karbantartás későbbi költségei is egyre inkább abba az irányba terelik a vállalkozásokat, hogy a környezetükben gazdaságosan elérhető, már működő megoldásokat is felmérjék.

Az ipari üzemeket – amellett, hogy sok esetben profiljukba is nehezen illeszthető be az energiatermelési tevékenység – az ellátásbiztonság generálta túlbiztosítási igény is egyre inkább a már üzemelő egységek felé tereli. „Ahhoz, hogy egy esetleges üzemzavar ne okozza a termelés teljes leállását, legalább két külön berendezésre van szükség. Emellett biztosítani kell azt is, hogy az eredeti igényeket 40-60 százalékban kielégíteni képes tartalék rendszer folyamatosan rendelkezésre álljon. Ez jelentős költségnövekedést okoz” – mutat rá a vezérigazgató az ellátásbiztonsági igényekből adódó következményekre.

Ugyanakkor az erőműveknek is egyre jobban meg kell küzdeniük a partnerekért. Az energiahatékony termelési és üzemeltetési technológiák térnyerésével egyre csökken az ipari üzemek hőigénye, ami a meglévő kapacitások teljes kihasználására való törekvés miatt több partner bevonását teszi szükségessé. Az 1990-ben regisztrált ipari hőenergiaértékesítés – 42.670 terrajoule – húsz év alatt a tizedére – 4540 terrajoule – esett vissza. Eközben a hőoldali ipari csúcskapacitási igények 3961 megawattról 1261 megawattra csökkentek.

Győrött sikeresen talált egymásra az ipari termelés évszázados hagyománya és egy folyamatosan karban tartott, modernizált erőmű. Ifj. Chikán Attila szerint a győri egység tökéletes példája annak, hogy milyen sikeres együttműködések születhetnek az energiatermelő vállalkozások és ipari üzemek között. „Mára a Győri Erőmű nem csupán a helyi vállalkozások és energiatermelés létjogosultságának szimbóluma, de azt is jól reprezentálja, hogy egy kis magyar cég partnere lehet mind a helyi vállalkozásoknak és intézményeknek, mind a nemzetközi nagyvállalatoknak” – teszi hozzá.