A fenntartható fejlődés és az ehhez kapcsolódó ellátásbiztonság az energetikai ipar mindennapjainak egyik legfontosabb, megoldásra váró kérdése. Az elsők között merülnek fel alternatívaként a megújuló energiaforrások, amelyekben hazánkban komoly potenciál rejtőzik.
A sikerhez, vagyis a megújuló rendszerek integrációjához elengedhetetlen a villamosenergiához kötődő műszaki és pénzügyi rendszerek megtervezése, vizsgálata és támogatása, különösen Magyarországon, amely a szükséges (energia- és pénzügyi) forrásokban nem bővelkedik â írta elemzésében a Hungarian Young Professionals in Energy (HYPE).
Tervezés
Az iparágak közül az energetikai az egyik legnagyobb tőkeigényű, ezért különösen fontos, hogy a beruházásokra szánt pénzt optimálisan költsék el. A tőke jelentős része jelenleg a magánszektorból érkezik, ami megköveteli a stabil környezetet, a hosszú távú, megalapozott energiapolitikát. Mindemellett elengedhetetlen az irányelvek időszakos felülvizsgálata, és szükség esetén alakítása olyan módon, hogy ez a piac szereplőit ne hozza hátrányos helyzetbe. Az előbbi gondolatok mentén kritikus jelentőséggel bírnak a következők:
A befektetési hajlandóság kulcsfontosságú, így meg kell találni azokat a lehetőségeket, melyek segítségével a potenciális befektetők ösztönözhetőek.
Az energiapolitika kialakításának egyik kiindulási lépése kell hogy legyen a jövőbeni állami szerepvállalás kereteinek meghatározása, kerülve mind a túlzott szerepvállalást, mind a teljes liberalizációt.
A lakossággal folytatott konzultációval, a társadalom egészére kiterjedő oktatási és tájékoztatási tevékenység biztosításával a megfelelő társadalmi támogatottság megteremthető.
Egy új, sikeres energiapolitika megalkotásához elengedhetetlen a szakmai képviselők (így a WEC Magyar Nemzeti Bizottság) bevonása, az ismert jó példák átültetése a hazai gyakorlatba
Integráció
Azt, hogy az egyes megújuló energiaforrások mennyire illeszkednek az ország villamosenergia-rendszerébe, a rendszer tulajdonságai, a termelés és a fogyasztás helyzete befolyásolják. A villamosenergia-fogyasztás változása szoros összefüggésben van a gazdaság teljesítőképességével. A magyarországi rendszerirányító, a MAVIR az igények bővülésével számol, ugyanakkor a tények â az elhúzódó gazdasági nehézségek, és energiatakarékossági törekvések miatt â eddig ezt nem igazolják.
A magyarországi villamosenergia-termelési portfolió azonban jelentős átalakulás előtt áll. A beépített kapacitások meghatározó része az elkövetkezendő évtizedekben le fog állni. Az igények kielégítésére, a kieső teljesítmények pótlására nincs ideális erőműtípus, minden technológiát jellemez valamilyen kedvezőtlen, vagy vitatott tulajdonság. Ezért egy fenntartható erőművi portfólió létrehozása során az elérhető technológiák közötti egyensúlyt, illetve optimumot kell megteremteni. A modern villamosenergia-rendszerek szempontjából az erőművi technológiák legfontosabb jellemzői a teljesítmény és aâ¨szabályozhatóság.
A megújulók körében minimális határköltséggel termelnek a szél, víz, illetve naperőművek és a leggyakoribb támogatási rendszerek keretében aktuális termelésüket a tényleges költségektől függetlenül rögzített áron veszik át. A modern villamosenergia-piacok ilyen jellegű felépítése a megújulós beruházók számára igen kedvező.
A megújuló bázisú kapacitások nagymértékű részaránya a teljes erőművi portfólió hatékony működését, a különböző erőműtípusok életképességét, illetve a további erőművi beruházások megvalósíthatóságát kedvezőtlenül befolyásolhatja. Ezért az időjárásfüggő megújuló bázisú erőművek túlzottan magas részaránya az erőművi portfólióban hosszútávon veszélyeztetheti a villamosenergia-ellátás hatékonyságát, biztonságát és gazdaságosságát.
Támogatás
A megújuló energiaforrások piaci alapon â némely példától eltekintve â ma még nem életképesek, ezért fontos a beruházások támogatása. A megfelelő támogatási rendszer kiválasztásához először a célokat kell pontosan meghatározni. Az Európai Uniós tagországok a vállalt megújuló részarány eléréséhez különböző támogatási rendszereket vezettek be. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a megújuló energiák támogatásának korai szakaszában az ártámogatás alapú rendszerek (például feed-in tariff) hasznosabbak, mivel nagyfokú stabilitást és átláthatóságot biztosítanak a befektetőknek hosszú távon. A későbbiekben viszont mennyiségi szabályozást nyújtó (green certificate) támogatási rendszerek bevezetése célszerű.
A legfontosabb szempont egy beruházási döntésnél az átlátható, hosszú távú, transzparens szabályozás megléte. A támogatás mértéke és a penetráció nem korrelál egymással, sőt a túlzott mértékű támogatás kifejezetten visszatartó erejű lehet. A gyakori módosítás szintén rombolja a befektetői bizalmat, amely nélkül a beruházások nem jöhetnek létre. További rendkívül fontos szempont az engedélyeztetés egyszerűsége és átláthatósága, ami nagyban hozzájárulhat a beruházási kedv növekedéséhez.
Fejlesztés
Az Európai Unió hosszú távú energiapolitikájának célja, hogy biztosítsa állampolgárainak jólétét és a gazdaság megfelelő működését, az energiatermékekhez való zavartalan hozzájutást a piacon valamennyi (magán- és ipari) fogyasztó számára, megfizethető árakon, mindeközben figyelembe véve a környezetvédelmi szempontokat, valamint a fenntartható növekedés felé történő elmozdulást. A fentiek miatt, az EU elkötelezte magát az Európa 2020 stratégia (a 20-20-20 kezdeményezés) mellett, azaz a stratégia részeként vállalta, hogy 2020-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenti, az energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányát (a jelenlegi 8,5%-ról) 20%-ra növeli, és az energiahatékonyságot 20%-kal javítja. A 2020-as tervek teljesülésének érdekében az Unió több intézkedést hajtott végre az elmúlt években. Folyamatban van a villamosenergia-piacok egységesítése, a hálózatok fejlesztése és a beruházásokhoz szükséges pénzügyi eszközök előteremtése is.
Az Uniós tervekkel összhangban a hazai energiapolitika is elkötelezett a megújulók hasznosítása mellett. Magyarország 2020-ig a jelenlegi 8%-ról 14,65%-ra tervezi növelni a megújuló energiaforrások részarányát a primerenergia felhasználásban. Ezért készült el a Megújuló energia hasznosítási Cselekvési Terv is. A WEC HYPE a közelmúltban elkészült beszámolójában értékelte, és véleményezte a cselekvési tervet is, melyet a döntéshozók figyelmébe ajánl.
Milyen lehetőségei vannak a megújulóknak itthon?
A fenntartható fejlődés és az ehhez kapcsolódó ellátásbiztonság az energetikai ipar mindennapjainak egyik legfontosabb, megoldásra váró kérdése. Az elsők között merülnek fel alternatívaként a megújuló energiaforrások, amelyekben hazánkban komoly potenciál rejtőzik.
A sikerhez, vagyis a megújuló rendszerek integrációjához elengedhetetlen a villamosenergiához kötődő műszaki és pénzügyi rendszerek megtervezése, vizsgálata és támogatása, különösen Magyarországon, amely a szükséges (energia- és pénzügyi) forrásokban nem bővelkedik â írta elemzésében a Hungarian Young Professionals in Energy (HYPE).
Tervezés
Az iparágak közül az energetikai az egyik legnagyobb tőkeigényű, ezért különösen fontos, hogy a beruházásokra szánt pénzt optimálisan költsék el. A tőke jelentős része jelenleg a magánszektorból érkezik, ami megköveteli a stabil környezetet, a hosszú távú, megalapozott energiapolitikát. Mindemellett elengedhetetlen az irányelvek időszakos felülvizsgálata, és szükség esetén alakítása olyan módon, hogy ez a piac szereplőit ne hozza hátrányos helyzetbe. Az előbbi gondolatok mentén kritikus jelentőséggel bírnak a következők:
A befektetési hajlandóság kulcsfontosságú, így meg kell találni azokat a lehetőségeket, melyek segítségével a potenciális befektetők ösztönözhetőek.
Az energiapolitika kialakításának egyik kiindulási lépése kell hogy legyen a jövőbeni állami szerepvállalás kereteinek meghatározása, kerülve mind a túlzott szerepvállalást, mind a teljes liberalizációt.
A lakossággal folytatott konzultációval, a társadalom egészére kiterjedő oktatási és tájékoztatási tevékenység biztosításával a megfelelő társadalmi támogatottság megteremthető.
Egy új, sikeres energiapolitika megalkotásához elengedhetetlen a szakmai képviselők (így a WEC Magyar Nemzeti Bizottság) bevonása, az ismert jó példák átültetése a hazai gyakorlatba
Integráció
Azt, hogy az egyes megújuló energiaforrások mennyire illeszkednek az ország villamosenergia-rendszerébe, a rendszer tulajdonságai, a termelés és a fogyasztás helyzete befolyásolják. A villamosenergia-fogyasztás változása szoros összefüggésben van a gazdaság teljesítőképességével. A magyarországi rendszerirányító, a MAVIR az igények bővülésével számol, ugyanakkor a tények â az elhúzódó gazdasági nehézségek, és energiatakarékossági törekvések miatt â eddig ezt nem igazolják.
A magyarországi villamosenergia-termelési portfolió azonban jelentős átalakulás előtt áll. A beépített kapacitások meghatározó része az elkövetkezendő évtizedekben le fog állni. Az igények kielégítésére, a kieső teljesítmények pótlására nincs ideális erőműtípus, minden technológiát jellemez valamilyen kedvezőtlen, vagy vitatott tulajdonság. Ezért egy fenntartható erőművi portfólió létrehozása során az elérhető technológiák közötti egyensúlyt, illetve optimumot kell megteremteni. A modern villamosenergia-rendszerek szempontjából az erőművi technológiák legfontosabb jellemzői a teljesítmény és aâ¨szabályozhatóság.
A megújulók körében minimális határköltséggel termelnek a szél, víz, illetve naperőművek és a leggyakoribb támogatási rendszerek keretében aktuális termelésüket a tényleges költségektől függetlenül rögzített áron veszik át. A modern villamosenergia-piacok ilyen jellegű felépítése a megújulós beruházók számára igen kedvező.
A megújuló bázisú kapacitások nagymértékű részaránya a teljes erőművi portfólió hatékony működését, a különböző erőműtípusok életképességét, illetve a további erőművi beruházások megvalósíthatóságát kedvezőtlenül befolyásolhatja. Ezért az időjárásfüggő megújuló bázisú erőművek túlzottan magas részaránya az erőművi portfólióban hosszútávon veszélyeztetheti a villamosenergia-ellátás hatékonyságát, biztonságát és gazdaságosságát.
Támogatás
A megújuló energiaforrások piaci alapon â némely példától eltekintve â ma még nem életképesek, ezért fontos a beruházások támogatása. A megfelelő támogatási rendszer kiválasztásához először a célokat kell pontosan meghatározni. Az Európai Uniós tagországok a vállalt megújuló részarány eléréséhez különböző támogatási rendszereket vezettek be. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a megújuló energiák támogatásának korai szakaszában az ártámogatás alapú rendszerek (például feed-in tariff) hasznosabbak, mivel nagyfokú stabilitást és átláthatóságot biztosítanak a befektetőknek hosszú távon. A későbbiekben viszont mennyiségi szabályozást nyújtó (green certificate) támogatási rendszerek bevezetése célszerű.
A legfontosabb szempont egy beruházási döntésnél az átlátható, hosszú távú, transzparens szabályozás megléte. A támogatás mértéke és a penetráció nem korrelál egymással, sőt a túlzott mértékű támogatás kifejezetten visszatartó erejű lehet. A gyakori módosítás szintén rombolja a befektetői bizalmat, amely nélkül a beruházások nem jöhetnek létre. További rendkívül fontos szempont az engedélyeztetés egyszerűsége és átláthatósága, ami nagyban hozzájárulhat a beruházási kedv növekedéséhez.
Fejlesztés
Az Európai Unió hosszú távú energiapolitikájának célja, hogy biztosítsa állampolgárainak jólétét és a gazdaság megfelelő működését, az energiatermékekhez való zavartalan hozzájutást a piacon valamennyi (magán- és ipari) fogyasztó számára, megfizethető árakon, mindeközben figyelembe véve a környezetvédelmi szempontokat, valamint a fenntartható növekedés felé történő elmozdulást. A fentiek miatt, az EU elkötelezte magát az Európa 2020 stratégia (a 20-20-20 kezdeményezés) mellett, azaz a stratégia részeként vállalta, hogy 2020-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenti, az energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányát (a jelenlegi 8,5%-ról) 20%-ra növeli, és az energiahatékonyságot 20%-kal javítja. A 2020-as tervek teljesülésének érdekében az Unió több intézkedést hajtott végre az elmúlt években. Folyamatban van a villamosenergia-piacok egységesítése, a hálózatok fejlesztése és a beruházásokhoz szükséges pénzügyi eszközök előteremtése is.
Az Uniós tervekkel összhangban a hazai energiapolitika is elkötelezett a megújulók hasznosítása mellett. Magyarország 2020-ig a jelenlegi 8%-ról 14,65%-ra tervezi növelni a megújuló energiaforrások részarányát a primerenergia felhasználásban. Ezért készült el a Megújuló energia hasznosítási Cselekvési Terv is. A WEC HYPE a közelmúltban elkészült beszámolójában értékelte, és véleményezte a cselekvési tervet is, melyet a döntéshozók figyelmébe ajánl.
