Mára már a világ országainak többsége felsorakozott a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása mellett a különböző ösztönző rendszerek alkalmazása, és országonként eltérő szabályozási környezet mentén. Ennek a nagymértékű globális támogatottságnak köszönhető, hogy egyes országokban, mint például Németországban, Japánban, Kínában és az Egyesült Államokban, elsősorban a nap- és szélenergia elterjedésének velejárójaként a villamosenergia-tárolás alkalmazása is előtérbe került.
Az iparág több, már kifejlesztett villamosenergia-tárolási technológiát különböztet meg. A palettán megtalálhatóak például a szivattyús-tározós rendszerek, továbbá olyan technológiák is, amelyek a hőenergia hasznosítással, az elektrokémiai, vagy elektromechanikus folyamatok által, adott esetben kémiailag tárolt energia formájában (hidrogén) biztosítanak megoldást a villamos energia rövid vagy hosszú távú tárolására, és későbbi felhasználására. A felsorolás is mutatja, hogy a lehetőségek széles tárháza áll előttünk. Ezekre a villamosenergia-tárolásban rejlő lehetőségekre világít rá a KPMG budapesti székhelyű energetikai tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó csoportja és a Kinstellar ügyvédi irodájának tanulmánya.
A megújulók térnyerésének hozzájárulása a villamosenergia-tároláshoz
A tanulmány szerint a szél- és napenergia rekord szintű növekedést ért el a beépített kapacitások tekintetében az utóbbi két évben. Arányuk az újgenerációs technológiák 77 százalékát tette ki. Azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy az energiakereslet és – kínálat egyensúlyának biztosítása érdekében megfelelő intézkedéseket kell hozni. Kovács Csaba, a KPMG partnere szerint a villamosenergia-rendszerek megfelelő működésének érdekében szükségesnek tűnik a villamosenergia-tárolási rendszerek használata, hiszen a megújulóenergia-felhasználást lehetővé tevő legelterjedtebb technológiák nem biztosítanak folyamatos ellátást a napsütés nélküli és szélcsendes időszakokban. A kiadvány a villamosenergia-termelés, a villamosenergia-hálózatok és a felhasználók támogatásának szempontjait külön-külön vizsgálja.
„A kereslet-kínálat egyensúlyban tartására alapvetően szükség van, a tárolás ezt a funkciót képes ellátni a kínálati és keresleti magatartás megváltoztatása nélkül,” – fejti ki Kovács Csaba. Hozzáteszi, hogy a villamosenergia-tároló rendszerek hozzájárulnak az átviteli és elosztó hálózatok megbízható és stabil működéséhez, támogató funkciót látnak el a frekvenciaszabályozás követelményeinek való megfelelésben, továbbá egy teljes vagy részleges villamosenergia-átviteli rendszer leállás esetén úgynevezett „black start” kapacitásként is rendelkezésre állhatnak. Emellett rávilágít, hogy a kisebb méretű energiatárolásra alkalmas eszközök gyors fejlődése nagyon pozitív hatást gyakorolt a technológiákra, mivel az akkumulátorral működő fogyasztói készülékek iránti megnövekedett igény jelentős fejlesztéseket, megoldásokat generált az energiatárolás területén. „Hiszen az energiatárolást biztosító eszközök hasonlóak, csak a léptékek különböznek,” – teszi hozzá Kovács Csaba.
Kelet-Közép-Európa vezető szerephez juthat
„Az energiatárolási lehetőségek a kelet-közép-európai országok számára is elérhetőek. A fejlesztési és felhasználási irányok megalapozásának előfeltétele, hogy az országok úgy alakítsák át szabályozási keretrendszereiket, hogy azok az energiatárolási technológiák használatát ösztönző szabályozási környezetet teremtsenek,” – világít rá Dr. Ferenczi Kristóf a Kinstellar energiaszektorért felelős vezetője.
„Egyelőre még hiányzik a vonatkozó egységes európai szabályozási keretrendszer, ezért első lépésként azt szükséges biztosítani, hogy egy adott tagállam kialakítandó szabályozási rendszere megfeleljen az energiaszektor általános uniós szintű szabályozásának,” – magyarázza Ferenczi Kristóf. „Amint ez a lépés megtörtént, a kelet-közép-európai régió országai várhatóan a figyelem középpontjába kerülhetnek a villamosenergia-tárolást célzó befektetéseket, beruházásokat illetően. A kiadványban levont következtetéseink szerint ez a megközelítés jelentős hasznot hozhat a régiónak mind a technológiai fejlesztéseket, mind a befektetéseket illetően.”
További kihívások előtt
„Az átviteli rendszerirányítók és villamosenergia-elosztó társaságok számára a tevékenység-szétválasztásra vonatkozó uniós jogszabályok jelenthetnek korlátot. Számukra az energiatárolás használata nagymértékben függ attól, hogy az energiatárolás hálózati eszközként kerül-e meghatározásra a vonatkozó szabályozásban, vagy sem,” – mondja Kovács Csaba.
Lényeges tényező, hogy a múltban a nagyméretű villamosenergia-tárolási projektek a villamos energia csúcsidőszaki és csúcsidőn kívüli ára közötti eltéréstől függtek, ez a különbség azonban mára leszűkült, így az energiatárolás sikeres előretöréséhez mindenképpen új gazdasági modellek kialakítására is szükség van.
Merre tovább a villamosenergia-tárolásban?
Mára már a világ országainak többsége felsorakozott a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása mellett a különböző ösztönző rendszerek alkalmazása, és országonként eltérő szabályozási környezet mentén. Ennek a nagymértékű globális támogatottságnak köszönhető, hogy egyes országokban, mint például Németországban, Japánban, Kínában és az Egyesült Államokban, elsősorban a nap- és szélenergia elterjedésének velejárójaként a villamosenergia-tárolás alkalmazása is előtérbe került.
Az iparág több, már kifejlesztett villamosenergia-tárolási technológiát különböztet meg. A palettán megtalálhatóak például a szivattyús-tározós rendszerek, továbbá olyan technológiák is, amelyek a hőenergia hasznosítással, az elektrokémiai, vagy elektromechanikus folyamatok által, adott esetben kémiailag tárolt energia formájában (hidrogén) biztosítanak megoldást a villamos energia rövid vagy hosszú távú tárolására, és későbbi felhasználására. A felsorolás is mutatja, hogy a lehetőségek széles tárháza áll előttünk. Ezekre a villamosenergia-tárolásban rejlő lehetőségekre világít rá a KPMG budapesti székhelyű energetikai tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó csoportja és a Kinstellar ügyvédi irodájának tanulmánya.
A megújulók térnyerésének hozzájárulása a villamosenergia-tároláshoz
A tanulmány szerint a szél- és napenergia rekord szintű növekedést ért el a beépített kapacitások tekintetében az utóbbi két évben. Arányuk az újgenerációs technológiák 77 százalékát tette ki. Azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy az energiakereslet és – kínálat egyensúlyának biztosítása érdekében megfelelő intézkedéseket kell hozni. Kovács Csaba, a KPMG partnere szerint a villamosenergia-rendszerek megfelelő működésének érdekében szükségesnek tűnik a villamosenergia-tárolási rendszerek használata, hiszen a megújulóenergia-felhasználást lehetővé tevő legelterjedtebb technológiák nem biztosítanak folyamatos ellátást a napsütés nélküli és szélcsendes időszakokban. A kiadvány a villamosenergia-termelés, a villamosenergia-hálózatok és a felhasználók támogatásának szempontjait külön-külön vizsgálja.
„A kereslet-kínálat egyensúlyban tartására alapvetően szükség van, a tárolás ezt a funkciót képes ellátni a kínálati és keresleti magatartás megváltoztatása nélkül,” – fejti ki Kovács Csaba. Hozzáteszi, hogy a villamosenergia-tároló rendszerek hozzájárulnak az átviteli és elosztó hálózatok megbízható és stabil működéséhez, támogató funkciót látnak el a frekvenciaszabályozás követelményeinek való megfelelésben, továbbá egy teljes vagy részleges villamosenergia-átviteli rendszer leállás esetén úgynevezett „black start” kapacitásként is rendelkezésre állhatnak. Emellett rávilágít, hogy a kisebb méretű energiatárolásra alkalmas eszközök gyors fejlődése nagyon pozitív hatást gyakorolt a technológiákra, mivel az akkumulátorral működő fogyasztói készülékek iránti megnövekedett igény jelentős fejlesztéseket, megoldásokat generált az energiatárolás területén. „Hiszen az energiatárolást biztosító eszközök hasonlóak, csak a léptékek különböznek,” – teszi hozzá Kovács Csaba.
Kelet-Közép-Európa vezető szerephez juthat
„Az energiatárolási lehetőségek a kelet-közép-európai országok számára is elérhetőek. A fejlesztési és felhasználási irányok megalapozásának előfeltétele, hogy az országok úgy alakítsák át szabályozási keretrendszereiket, hogy azok az energiatárolási technológiák használatát ösztönző szabályozási környezetet teremtsenek,” – világít rá Dr. Ferenczi Kristóf a Kinstellar energiaszektorért felelős vezetője.
„Egyelőre még hiányzik a vonatkozó egységes európai szabályozási keretrendszer, ezért első lépésként azt szükséges biztosítani, hogy egy adott tagállam kialakítandó szabályozási rendszere megfeleljen az energiaszektor általános uniós szintű szabályozásának,” – magyarázza Ferenczi Kristóf. „Amint ez a lépés megtörtént, a kelet-közép-európai régió országai várhatóan a figyelem középpontjába kerülhetnek a villamosenergia-tárolást célzó befektetéseket, beruházásokat illetően. A kiadványban levont következtetéseink szerint ez a megközelítés jelentős hasznot hozhat a régiónak mind a technológiai fejlesztéseket, mind a befektetéseket illetően.”
További kihívások előtt
„Az átviteli rendszerirányítók és villamosenergia-elosztó társaságok számára a tevékenység-szétválasztásra vonatkozó uniós jogszabályok jelenthetnek korlátot. Számukra az energiatárolás használata nagymértékben függ attól, hogy az energiatárolás hálózati eszközként kerül-e meghatározásra a vonatkozó szabályozásban, vagy sem,” – mondja Kovács Csaba.
Lényeges tényező, hogy a múltban a nagyméretű villamosenergia-tárolási projektek a villamos energia csúcsidőszaki és csúcsidőn kívüli ára közötti eltéréstől függtek, ez a különbség azonban mára leszűkült, így az energiatárolás sikeres előretöréséhez mindenképpen új gazdasági modellek kialakítására is szükség van.
