Ne beszĂŠljĂźnk olajĂĄrsokkrĂłl, hiszen a sokkhatĂĄson jĂł ideje ĂĄtestĂźnk. TĂşlzott izgalmat mĂĄr az sem vĂĄltott ki, hogy januĂĄr elejĂŠn – jĂłllehet kereskedői virtusbĂłl – 100 dollĂĄr fĂślĂŠ szaladt a hordĂłnkĂŠnti nyersolajĂĄr. A jelek szerint tartĂłsan be kell rendezkednĂźnk a korĂĄbban nehezen hihető ĂĄrszintre. De szĂśrnyĂźlkĂśdĂŠs helyett inkĂĄbb prĂłbĂĄljuk vĂŠgiggondolni, hogy a tartĂłsnak ĂgĂŠrkező nyersolajĂĄrszint milyen globĂĄlis hatĂĄsokat eredmĂŠnyezhet.
Mindenek előtt lĂĄssuk a tĂŠnyeket. A vilĂĄg teljes nyersolaj fogyasztĂĄsa az előzetes adatok szerint tavaly egymilliĂł hordĂłval nĂśvekedett naponta a megelőző esztendőhĂśz kĂŠpest, elĂŠrve a nagyjĂĄbĂłl 85,5 milliĂł hordĂł napi mennyisĂŠget. Az ĂŠves ĂĄtlagĂĄr 72,34 dollĂĄr/hordĂł volt az oklahomai WTI termĂŠkre, illetve egy hajszĂĄlnyival magasabb, 72,44 dollĂĄr a Brent nyersolajra. Ez kĂśzel 6 dollĂĄrral, illetve a Brent esetĂŠben tĂśbb mint 7 dollĂĄrral magasabb a 2006-os ĂŠves ĂĄtlagĂĄrnĂĄl. Az USA Energia InformĂĄciĂłs ĂgynĂśksĂŠgĂŠnek (EIA) rĂśvidtĂĄvĂş előrejelzĂŠse szerint idĂŠn 87 dollĂĄr kĂśrĂźli hordĂłnkĂŠnti ĂĄrral szĂĄmolhatunk a fogyasztĂĄs 1,6 milliĂł hordĂł/nap nĂśvekedĂŠse mellett. A NemzetkĂśzi Energia ĂgynĂśksĂŠg (IEA) valamivel tĂśbbet is prognosztizĂĄl, 87,7 milliĂł hordĂłs napi vĂĄrakozĂĄssal.
2009-re az OPEC-orszĂĄgok remĂŠlt termelĂŠsbővĂźlĂŠse nyomĂĄn mĂĄr csĂśkkenő ĂĄrakkal szĂĄmol az EIA, ugyanakkor a DIW nĂŠmet gazdasĂĄgkutatĂł intĂŠzet szerint Ăśt ĂŠven belĂźl 150 dollĂĄrba, illetve tĂz ĂŠven belĂźl 200 dollĂĄrba is kerĂźlhet egy hordĂł nyersolaj. ZĂĄrĂłjelben emlĂtjĂźk, hogy mĂĄr az elmĂşlt kĂŠt hĂłnapban tĂzszeresĂŠre emelkedett a 200 dollĂĄros ĂĄron kĂśtĂśtt opciĂłs hatĂĄridős kontraktusok ĂĄllomĂĄnya a NYMEX-en, vagyis jelentősen nő a fogadĂłkedv arra, hogy mĂĄr ĂŠv vĂŠgĂŠn beteljesedik a DIW prognĂłzisa.
HozzĂĄtehetjĂźk, hogy a pesszimista szcenĂĄriĂłkat erősĂti a dollĂĄr esetleg tartĂłs gyengĂŠlkedĂŠse. Ennek hatĂĄsa kĂŠppen nĂśvekednek a kitermelĂŠs kĂśltsĂŠgei, csĂśkkennek a megtĂŠrĂźlĂŠsek, viszont tovĂĄbb erősĂśdik a kereslet a relatĂve felĂŠrtĂŠkelődő devizĂĄjĂş orszĂĄgokban.
De mi tĂśrtĂŠnik a vilĂĄgban, amikor gazdĂĄt cserĂŠl a tavalyi 2 259 milliĂĄrd dollĂĄr, illetve az idĂŠn vĂĄrhatĂł 2 786 milliĂĄrd dollĂĄr? NagyjĂĄbĂłl 400 billiĂł forint: ennyi pĂŠnz vĂĄndorol az olajtermelők ĂŠs a fogyasztĂłk kĂśzĂśtt vilĂĄgszerte.
Az vilĂĄgos, hiszen bőrĂźnkĂśn ĂŠrezzĂźk, hogy az olajimportőrĂśk gazdasĂĄga nem ĂśrĂźl a felszĂśkő energiaĂĄraknak. Nemcsak a motorikus ĂźzemanyagrĂłl van szĂł, hanem a globĂĄlisan ĂŠvi 4 szĂĄzalĂŠkkal bővĂźlő fĂśldgĂĄzfogyasztĂĄs szĂĄmlĂĄjĂĄt is egyelőre olajĂĄrindexhez kĂśtve kalkulĂĄljĂĄk, ĂŠs ennek a gĂĄzfogyasztĂĄsnak egyre nĂśvekvő hĂĄnyada jelenik meg az ĂĄramtermelĂŠs tĂźzelőanyagakĂŠnt. TermĂŠszetesen az energiakĂśltsĂŠgek rĂŠszarĂĄnyĂĄnak fĂźggvĂŠnyĂŠben minden termĂŠkben ĂŠs szolgĂĄltatĂĄsban megjelenik az ĂĄrnyomĂĄs, az ĂŠlelmiszerektől a kozmetikumokig. Az ENSZ legfrissebb jelentĂŠse mĂĄris a vilĂĄggazdasĂĄgi recessziĂł nĂśvekvő valĂłszĂnűsĂŠgĂŠt jĂłsolja idĂŠn, mondvĂĄn, hogy a vilĂĄgkereskedelmi termĂŠkek ĂĄra plafonjukhoz kĂśzelĂt.
AprĂł kĂśzbevető megjegyzĂŠs, hogy a bioĂźzemanyagok ĂŠs biomassza előĂĄllĂtĂĄsĂĄnak szorgalmazĂĄsa a nyersolajigĂŠny csĂśkkentĂŠse cĂŠljĂĄbĂłl tovĂĄbb erősĂti a fenti hatĂĄsok nĂŠmelyikĂŠt. A kukorica vilĂĄgpiaci ĂĄrĂĄn mĂĄris ĂŠrezhető az etanolgyĂĄrtĂĄs tĂĄmogatĂĄsa, ĂŠs az Economist kĂśzelmĂşltbeli cĂmlapja – mĂĄsfĂŠl ĂŠvvel az olcsĂł olaj korszakĂĄnak vĂŠgĂŠt jelző borĂtĂł utĂĄn – az olcsĂł ĂŠlelem vĂŠgĂŠt vetĂti előre.
Nem kevĂŠsbĂŠ izgalmas, hogy mi tĂśrtĂŠnik az eladĂłknĂĄl. A nagy olajcĂŠgek horribilis ĂĄrbevĂŠtelei mindenkinek megmozgatjĂĄk a fantĂĄziĂĄjĂĄt, ideĂŠrtve a kormĂĄnyokat ĂŠs parlamenteket, amelyek időnkĂŠnt extra adĂłkkal prĂłbĂĄljĂĄk megsarcolni a cĂŠgeket. Ăgy tĂśrtĂŠnt az USA-ban is, ahol azonban az olajlobbi – Bush elnĂśkkel az ĂŠlen – sikeresen ellenĂĄllt a kĂsĂŠrletnek, hogy megnyirbĂĄljĂĄk az adĂłkedvezmĂŠnyeket.
Az olajcĂŠgek nem győzik hangsĂşlyozni, hogy a kitermelő ĂŠs finomĂtĂł kapacitĂĄsok bővĂtĂŠse irdatlan beruhĂĄzĂĄsi Ăśsszegeket emĂŠszt fel. Ugyanakkor bĂĄrmilyen furcsĂĄn hangzik, a cĂŠgek jĂł rĂŠsze ĂŠlet-halĂĄl kĂźzdelmet vĂv az iparĂĄgi konszolidĂĄciĂł folyamĂĄn. A valamikori hĂŠt nővĂŠr immĂĄr csak nĂŠgy (ExxonMobil, Chevron, BP, Royal Dutch Shell), ĂŠs kĂśzĂśttĂźk is időről időre felreppennek a lehetsĂŠges fĂşziĂłrĂłl szĂłlĂł hĂrek. Ami azonban lĂŠnyegesebb, gyorsulĂł Ăźtemben szorĂtjĂĄk maguk alĂĄ a nemzetkĂśzi olajvĂĄllalatokat a nemzeti szĂŠnhidrogĂŠn cĂŠgek. UtĂłbbiak – legjelentősebb vĂĄllalatai – a Saudi Aramco, a Gazprom, a venezuelai PDVSA, az irĂĄni NIOC, a brazil Petrobras, a malĂĄj Petronas ĂŠs a kĂnai CNPC – az Ăşj hĂŠt nővĂŠr, akik a vilĂĄg kőolaj ĂŠs fĂśldgĂĄz termelĂŠsĂŠnek harmadĂĄt adjĂĄk, illetve a kĂŠszletek tĂśbb mint harmadĂĄt ellenőrzik.
A kĂnai nemzeti olajcĂŠg leĂĄnyvĂĄllalata, a PetroChina minden idők legnagyobb ĂŠrtĂŠkű IPO-jĂĄt (kĂśzel 9 milliĂĄrd dollĂĄr) produkĂĄlta tavaly novemberben, ĂŠs ezzel letaszĂtotta trĂłnjĂĄrĂłl az ExxonMobilt, a vilĂĄg addig legĂŠrtĂŠkesebb vĂĄllalatĂĄt. Igaz, a tĂşlfűtĂśtt kĂnai pĂŠnzpiacok hajtottĂĄk az ĂĄrfolyamot, de miutĂĄn elvesztette ĂŠrtĂŠkĂŠnek harmadĂĄt, mĂŠg mindig a PetroChina az első a vilĂĄgranglistĂĄn, amelyen mellette mĂĄsik hĂĄrom kĂnai cĂŠg is talĂĄlhatĂł az első tĂzben.
Ătrendeződik tehĂĄt a vilĂĄggazdasĂĄg, ĂŠs ez geopolitikai vĂĄltozĂĄsokhoz is vezet. A nemzeti energiaexportőrĂśk tetemes bevĂŠtelei nyomĂĄn nekilendĂźlt ĂŠs konszolidĂĄlĂłdni lĂĄtszik OroszorszĂĄg gazdasĂĄga. KĂna robusztus fejlődĂŠse ĂŠppensĂŠggel nĂśvekvő energiaimportja ellenĂŠre szĂĄguld ĂŠs fűti a globĂĄlis energiaigĂŠnyt. Mindenesetre e kĂŠt orszĂĄg egyre nĂśvekvő fejfĂĄjĂĄst okoz az USA-nak, amely az energiabiztonsĂĄg ĂŠgisze alatt prĂłbĂĄlja mĂŠrsĂŠkelni befolyĂĄsĂĄnak visszaszorulĂĄsĂĄt. Venezuela ĂŠs IrĂĄn hasonlĂł cipőben jĂĄr, amikor szocialista, illetve iszlĂĄm forradalmat finanszĂroz az olajbevĂŠtelekből. Az Arab-ĂśbĂśl orszĂĄgai viszont nemcsak mestersĂŠges szigeteket, felhőkarcolĂłkat ĂŠs limuzin-flottĂĄkat lĂŠtesĂtenek, hanem komoly ipari beruhĂĄzĂĄsaikkal dinamizĂĄljĂĄk tovĂĄbb a globĂĄlis energiaigĂŠnyt, illetve a gĂŠpi berendezĂŠsek exportőreinek (pl. NĂŠmetorszĂĄg) gazdasĂĄgĂĄt, mely utĂłbbiak Ăgy szerencsĂŠs esetben pozitĂvan kerĂźlhetnek ki az ĂĄrspirĂĄlbĂłl.
BĂĄrmilyen meglepő is, ugyanakkor szĂĄmos orszĂĄg csapĂĄskĂŠnt ĂŠli meg a nyersanyag ĂŠs energiahordozĂł konjunktĂşrĂĄt. Afrika orszĂĄgai szinte kivĂŠtel nĂŠlkĂźl sĂşlyos problĂŠmĂĄkkal szembesĂźlnek, mikĂśzben a nyersolajkĂŠszletek kĂśzel tĂz szĂĄzalĂŠkĂĄt tudhatjĂĄk magukĂŠnak, ĂŠs a folyĂł vilĂĄgtermelĂŠs tĂśbb mint 12 szĂĄzalĂŠkĂĄt adjĂĄk.
A kĂśltsĂŠgvetĂŠs tervszerűtlensĂŠge, a hagyomĂĄnyos iparĂĄgak elhanyagolĂĄsa mellett az olajjĂśvedelmek egy rĂŠszĂŠnek elsikkasztĂĄsa csak rĂĄadĂĄs a tĂĄrsadalmi feszĂźltsĂŠgek lĂĄtvĂĄnyos kiĂŠleződĂŠsĂŠnek okakĂŠnt. NigĂŠria kĂśzel 2,5 milliĂł hordĂłs napi termelĂŠse, vagy AlgĂŠria ĂŠs Angola 2 milliĂł, illetve kĂśzel mĂĄsfĂŠl milliĂł hordĂł teljesĂtmĂŠnye nem igazĂĄn lĂĄtszik meg az ĂŠletszĂnvonalon. Nem beszĂŠlve SzudĂĄnrĂłl, amelynek napi 400 ezer hordĂłnyi kitermelĂŠsĂŠből is tetemes jĂśvedĂŠk fakadhat, de a polgĂĄrhĂĄborĂş romba dĂśntĂśtte az orszĂĄgot. IndonĂŠzia ĂŠs NigĂŠria ĂśsszevetĂŠse jĂł pĂŠlda lehet, hiszen 30 ĂŠve nagyjĂĄbĂłl azonos helyzetben voltak, ĂŠs dacĂĄra annak, hogy időkĂśzben az indonĂŠziainak kĂśzel duplĂĄja a nigĂŠriai olajtermelĂŠs (hasonlĂł ĂĄrszint mellett, a Brent felett nagyjĂĄbĂłl 5 szĂĄzalĂŠkkal), utĂłbbi orszĂĄg egy főre eső GDP-je tĂśredĂŠke az elsőnek.
A Guineai-ĂśbĂśl rĂŠgiĂłjĂĄnak olajtermelői ĂĄllamai 2006-ban Ăśsszesen 22 milliĂĄrd dollĂĄrt kasszĂroztak. Figyelmeztető jel lehet azonban az ĂśbĂślbeli Sao Tome ĂŠs Principe, a parĂĄnyi sziget histĂłriĂĄja, amelynek kĂśrnyĂŠkĂŠn ĂgĂŠretes offshore lelőhelyet gyanĂtanak. 10 ĂŠve mĂŠg a lopĂĄs is ismeretlen volt, ĂŠs bĂĄr a kitermelĂŠs mĂŠg el sem kezdődĂśtt, rohamosan nő az erőszakos cselekmĂŠnyek szĂĄma.
RemĂŠljĂźk azonban, hogy a fenti trendekkel szemben, amelyek folytatĂłdni ĂŠs erősĂśdni lĂĄtszanak a globĂĄlis szĂntĂŠren, az utĂłbbi tendenciĂĄk megfordulnak, ĂŠs az olajboom ezĂşttal nem nyomort erősĂti a fejlődő, illetve elmaradott orszĂĄgok kĂśrĂŠben.
Mennyi lesz az olajár – mi lesz a világgal?
Ne beszĂŠljĂźnk olajĂĄrsokkrĂłl, hiszen a sokkhatĂĄson jĂł ideje ĂĄtestĂźnk. TĂşlzott izgalmat mĂĄr az sem vĂĄltott ki, hogy januĂĄr elejĂŠn – jĂłllehet kereskedői virtusbĂłl – 100 dollĂĄr fĂślĂŠ szaladt a hordĂłnkĂŠnti nyersolajĂĄr. A jelek szerint tartĂłsan be kell rendezkednĂźnk a korĂĄbban nehezen hihető ĂĄrszintre. De szĂśrnyĂźlkĂśdĂŠs helyett inkĂĄbb prĂłbĂĄljuk vĂŠgiggondolni, hogy a tartĂłsnak ĂgĂŠrkező nyersolajĂĄrszint milyen globĂĄlis hatĂĄsokat eredmĂŠnyezhet.
Mindenek előtt lĂĄssuk a tĂŠnyeket. A vilĂĄg teljes nyersolaj fogyasztĂĄsa az előzetes adatok szerint tavaly egymilliĂł hordĂłval nĂśvekedett naponta a megelőző esztendőhĂśz kĂŠpest, elĂŠrve a nagyjĂĄbĂłl 85,5 milliĂł hordĂł napi mennyisĂŠget. Az ĂŠves ĂĄtlagĂĄr 72,34 dollĂĄr/hordĂł volt az oklahomai WTI termĂŠkre, illetve egy hajszĂĄlnyival magasabb, 72,44 dollĂĄr a Brent nyersolajra. Ez kĂśzel 6 dollĂĄrral, illetve a Brent esetĂŠben tĂśbb mint 7 dollĂĄrral magasabb a 2006-os ĂŠves ĂĄtlagĂĄrnĂĄl. Az USA Energia InformĂĄciĂłs ĂgynĂśksĂŠgĂŠnek (EIA) rĂśvidtĂĄvĂş előrejelzĂŠse szerint idĂŠn 87 dollĂĄr kĂśrĂźli hordĂłnkĂŠnti ĂĄrral szĂĄmolhatunk a fogyasztĂĄs 1,6 milliĂł hordĂł/nap nĂśvekedĂŠse mellett. A NemzetkĂśzi Energia ĂgynĂśksĂŠg (IEA) valamivel tĂśbbet is prognosztizĂĄl, 87,7 milliĂł hordĂłs napi vĂĄrakozĂĄssal.
2009-re az OPEC-orszĂĄgok remĂŠlt termelĂŠsbővĂźlĂŠse nyomĂĄn mĂĄr csĂśkkenő ĂĄrakkal szĂĄmol az EIA, ugyanakkor a DIW nĂŠmet gazdasĂĄgkutatĂł intĂŠzet szerint Ăśt ĂŠven belĂźl 150 dollĂĄrba, illetve tĂz ĂŠven belĂźl 200 dollĂĄrba is kerĂźlhet egy hordĂł nyersolaj. ZĂĄrĂłjelben emlĂtjĂźk, hogy mĂĄr az elmĂşlt kĂŠt hĂłnapban tĂzszeresĂŠre emelkedett a 200 dollĂĄros ĂĄron kĂśtĂśtt opciĂłs hatĂĄridős kontraktusok ĂĄllomĂĄnya a NYMEX-en, vagyis jelentősen nő a fogadĂłkedv arra, hogy mĂĄr ĂŠv vĂŠgĂŠn beteljesedik a DIW prognĂłzisa.
HozzĂĄtehetjĂźk, hogy a pesszimista szcenĂĄriĂłkat erősĂti a dollĂĄr esetleg tartĂłs gyengĂŠlkedĂŠse. Ennek hatĂĄsa kĂŠppen nĂśvekednek a kitermelĂŠs kĂśltsĂŠgei, csĂśkkennek a megtĂŠrĂźlĂŠsek, viszont tovĂĄbb erősĂśdik a kereslet a relatĂve felĂŠrtĂŠkelődő devizĂĄjĂş orszĂĄgokban.
De mi tĂśrtĂŠnik a vilĂĄgban, amikor gazdĂĄt cserĂŠl a tavalyi 2 259 milliĂĄrd dollĂĄr, illetve az idĂŠn vĂĄrhatĂł 2 786 milliĂĄrd dollĂĄr? NagyjĂĄbĂłl 400 billiĂł forint: ennyi pĂŠnz vĂĄndorol az olajtermelők ĂŠs a fogyasztĂłk kĂśzĂśtt vilĂĄgszerte.
Az vilĂĄgos, hiszen bőrĂźnkĂśn ĂŠrezzĂźk, hogy az olajimportőrĂśk gazdasĂĄga nem ĂśrĂźl a felszĂśkő energiaĂĄraknak. Nemcsak a motorikus ĂźzemanyagrĂłl van szĂł, hanem a globĂĄlisan ĂŠvi 4 szĂĄzalĂŠkkal bővĂźlő fĂśldgĂĄzfogyasztĂĄs szĂĄmlĂĄjĂĄt is egyelőre olajĂĄrindexhez kĂśtve kalkulĂĄljĂĄk, ĂŠs ennek a gĂĄzfogyasztĂĄsnak egyre nĂśvekvő hĂĄnyada jelenik meg az ĂĄramtermelĂŠs tĂźzelőanyagakĂŠnt. TermĂŠszetesen az energiakĂśltsĂŠgek rĂŠszarĂĄnyĂĄnak fĂźggvĂŠnyĂŠben minden termĂŠkben ĂŠs szolgĂĄltatĂĄsban megjelenik az ĂĄrnyomĂĄs, az ĂŠlelmiszerektől a kozmetikumokig. Az ENSZ legfrissebb jelentĂŠse mĂĄris a vilĂĄggazdasĂĄgi recessziĂł nĂśvekvő valĂłszĂnűsĂŠgĂŠt jĂłsolja idĂŠn, mondvĂĄn, hogy a vilĂĄgkereskedelmi termĂŠkek ĂĄra plafonjukhoz kĂśzelĂt.
AprĂł kĂśzbevető megjegyzĂŠs, hogy a bioĂźzemanyagok ĂŠs biomassza előĂĄllĂtĂĄsĂĄnak szorgalmazĂĄsa a nyersolajigĂŠny csĂśkkentĂŠse cĂŠljĂĄbĂłl tovĂĄbb erősĂti a fenti hatĂĄsok nĂŠmelyikĂŠt. A kukorica vilĂĄgpiaci ĂĄrĂĄn mĂĄris ĂŠrezhető az etanolgyĂĄrtĂĄs tĂĄmogatĂĄsa, ĂŠs az Economist kĂśzelmĂşltbeli cĂmlapja – mĂĄsfĂŠl ĂŠvvel az olcsĂł olaj korszakĂĄnak vĂŠgĂŠt jelző borĂtĂł utĂĄn – az olcsĂł ĂŠlelem vĂŠgĂŠt vetĂti előre.
Nem kevĂŠsbĂŠ izgalmas, hogy mi tĂśrtĂŠnik az eladĂłknĂĄl. A nagy olajcĂŠgek horribilis ĂĄrbevĂŠtelei mindenkinek megmozgatjĂĄk a fantĂĄziĂĄjĂĄt, ideĂŠrtve a kormĂĄnyokat ĂŠs parlamenteket, amelyek időnkĂŠnt extra adĂłkkal prĂłbĂĄljĂĄk megsarcolni a cĂŠgeket. Ăgy tĂśrtĂŠnt az USA-ban is, ahol azonban az olajlobbi – Bush elnĂśkkel az ĂŠlen – sikeresen ellenĂĄllt a kĂsĂŠrletnek, hogy megnyirbĂĄljĂĄk az adĂłkedvezmĂŠnyeket.
Az olajcĂŠgek nem győzik hangsĂşlyozni, hogy a kitermelő ĂŠs finomĂtĂł kapacitĂĄsok bővĂtĂŠse irdatlan beruhĂĄzĂĄsi Ăśsszegeket emĂŠszt fel. Ugyanakkor bĂĄrmilyen furcsĂĄn hangzik, a cĂŠgek jĂł rĂŠsze ĂŠlet-halĂĄl kĂźzdelmet vĂv az iparĂĄgi konszolidĂĄciĂł folyamĂĄn. A valamikori hĂŠt nővĂŠr immĂĄr csak nĂŠgy (ExxonMobil, Chevron, BP, Royal Dutch Shell), ĂŠs kĂśzĂśttĂźk is időről időre felreppennek a lehetsĂŠges fĂşziĂłrĂłl szĂłlĂł hĂrek. Ami azonban lĂŠnyegesebb, gyorsulĂł Ăźtemben szorĂtjĂĄk maguk alĂĄ a nemzetkĂśzi olajvĂĄllalatokat a nemzeti szĂŠnhidrogĂŠn cĂŠgek. UtĂłbbiak – legjelentősebb vĂĄllalatai – a Saudi Aramco, a Gazprom, a venezuelai PDVSA, az irĂĄni NIOC, a brazil Petrobras, a malĂĄj Petronas ĂŠs a kĂnai CNPC – az Ăşj hĂŠt nővĂŠr, akik a vilĂĄg kőolaj ĂŠs fĂśldgĂĄz termelĂŠsĂŠnek harmadĂĄt adjĂĄk, illetve a kĂŠszletek tĂśbb mint harmadĂĄt ellenőrzik.
A kĂnai nemzeti olajcĂŠg leĂĄnyvĂĄllalata, a PetroChina minden idők legnagyobb ĂŠrtĂŠkű IPO-jĂĄt (kĂśzel 9 milliĂĄrd dollĂĄr) produkĂĄlta tavaly novemberben, ĂŠs ezzel letaszĂtotta trĂłnjĂĄrĂłl az ExxonMobilt, a vilĂĄg addig legĂŠrtĂŠkesebb vĂĄllalatĂĄt. Igaz, a tĂşlfűtĂśtt kĂnai pĂŠnzpiacok hajtottĂĄk az ĂĄrfolyamot, de miutĂĄn elvesztette ĂŠrtĂŠkĂŠnek harmadĂĄt, mĂŠg mindig a PetroChina az első a vilĂĄgranglistĂĄn, amelyen mellette mĂĄsik hĂĄrom kĂnai cĂŠg is talĂĄlhatĂł az első tĂzben.
Ătrendeződik tehĂĄt a vilĂĄggazdasĂĄg, ĂŠs ez geopolitikai vĂĄltozĂĄsokhoz is vezet. A nemzeti energiaexportőrĂśk tetemes bevĂŠtelei nyomĂĄn nekilendĂźlt ĂŠs konszolidĂĄlĂłdni lĂĄtszik OroszorszĂĄg gazdasĂĄga. KĂna robusztus fejlődĂŠse ĂŠppensĂŠggel nĂśvekvő energiaimportja ellenĂŠre szĂĄguld ĂŠs fűti a globĂĄlis energiaigĂŠnyt. Mindenesetre e kĂŠt orszĂĄg egyre nĂśvekvő fejfĂĄjĂĄst okoz az USA-nak, amely az energiabiztonsĂĄg ĂŠgisze alatt prĂłbĂĄlja mĂŠrsĂŠkelni befolyĂĄsĂĄnak visszaszorulĂĄsĂĄt. Venezuela ĂŠs IrĂĄn hasonlĂł cipőben jĂĄr, amikor szocialista, illetve iszlĂĄm forradalmat finanszĂroz az olajbevĂŠtelekből. Az Arab-ĂśbĂśl orszĂĄgai viszont nemcsak mestersĂŠges szigeteket, felhőkarcolĂłkat ĂŠs limuzin-flottĂĄkat lĂŠtesĂtenek, hanem komoly ipari beruhĂĄzĂĄsaikkal dinamizĂĄljĂĄk tovĂĄbb a globĂĄlis energiaigĂŠnyt, illetve a gĂŠpi berendezĂŠsek exportőreinek (pl. NĂŠmetorszĂĄg) gazdasĂĄgĂĄt, mely utĂłbbiak Ăgy szerencsĂŠs esetben pozitĂvan kerĂźlhetnek ki az ĂĄrspirĂĄlbĂłl.
BĂĄrmilyen meglepő is, ugyanakkor szĂĄmos orszĂĄg csapĂĄskĂŠnt ĂŠli meg a nyersanyag ĂŠs energiahordozĂł konjunktĂşrĂĄt. Afrika orszĂĄgai szinte kivĂŠtel nĂŠlkĂźl sĂşlyos problĂŠmĂĄkkal szembesĂźlnek, mikĂśzben a nyersolajkĂŠszletek kĂśzel tĂz szĂĄzalĂŠkĂĄt tudhatjĂĄk magukĂŠnak, ĂŠs a folyĂł vilĂĄgtermelĂŠs tĂśbb mint 12 szĂĄzalĂŠkĂĄt adjĂĄk.
A kĂśltsĂŠgvetĂŠs tervszerűtlensĂŠge, a hagyomĂĄnyos iparĂĄgak elhanyagolĂĄsa mellett az olajjĂśvedelmek egy rĂŠszĂŠnek elsikkasztĂĄsa csak rĂĄadĂĄs a tĂĄrsadalmi feszĂźltsĂŠgek lĂĄtvĂĄnyos kiĂŠleződĂŠsĂŠnek okakĂŠnt. NigĂŠria kĂśzel 2,5 milliĂł hordĂłs napi termelĂŠse, vagy AlgĂŠria ĂŠs Angola 2 milliĂł, illetve kĂśzel mĂĄsfĂŠl milliĂł hordĂł teljesĂtmĂŠnye nem igazĂĄn lĂĄtszik meg az ĂŠletszĂnvonalon. Nem beszĂŠlve SzudĂĄnrĂłl, amelynek napi 400 ezer hordĂłnyi kitermelĂŠsĂŠből is tetemes jĂśvedĂŠk fakadhat, de a polgĂĄrhĂĄborĂş romba dĂśntĂśtte az orszĂĄgot. IndonĂŠzia ĂŠs NigĂŠria ĂśsszevetĂŠse jĂł pĂŠlda lehet, hiszen 30 ĂŠve nagyjĂĄbĂłl azonos helyzetben voltak, ĂŠs dacĂĄra annak, hogy időkĂśzben az indonĂŠziainak kĂśzel duplĂĄja a nigĂŠriai olajtermelĂŠs (hasonlĂł ĂĄrszint mellett, a Brent felett nagyjĂĄbĂłl 5 szĂĄzalĂŠkkal), utĂłbbi orszĂĄg egy főre eső GDP-je tĂśredĂŠke az elsőnek.
A Guineai-ĂśbĂśl rĂŠgiĂłjĂĄnak olajtermelői ĂĄllamai 2006-ban Ăśsszesen 22 milliĂĄrd dollĂĄrt kasszĂroztak. Figyelmeztető jel lehet azonban az ĂśbĂślbeli Sao Tome ĂŠs Principe, a parĂĄnyi sziget histĂłriĂĄja, amelynek kĂśrnyĂŠkĂŠn ĂgĂŠretes offshore lelőhelyet gyanĂtanak. 10 ĂŠve mĂŠg a lopĂĄs is ismeretlen volt, ĂŠs bĂĄr a kitermelĂŠs mĂŠg el sem kezdődĂśtt, rohamosan nő az erőszakos cselekmĂŠnyek szĂĄma.
RemĂŠljĂźk azonban, hogy a fenti trendekkel szemben, amelyek folytatĂłdni ĂŠs erősĂśdni lĂĄtszanak a globĂĄlis szĂntĂŠren, az utĂłbbi tendenciĂĄk megfordulnak, ĂŠs az olajboom ezĂşttal nem nyomort erősĂti a fejlődő, illetve elmaradott orszĂĄgok kĂśrĂŠben.
