Két olyan bejelentés is született, amely alapján nem kell feltétlenül temetni a Nabucco gázvezetéket: az iraki olajminisztérium szóvivje szerint az arab állam 2015-2017 között kész gázt juttatni a vezetékbe, a török energiaminiszter pedig valószínűsítette, hogy a projekt egyesülne a Tanap vezetékprojekttel, ezen kereszül pedig életképessé válhat.
Irak szerepet kíván vállalni a Nabucco gázvezeték beruházásban, mert a lépésnek közvetlenül kedvező hatása lenne az ország gazdaságára, közölte tegnap az iraki olajminisztérium szóvivője, Aszim Dzsihád a Trend hírügynökséggel. “Az iraki tisztviselők már többször hangsúlyozták, hogy Iraknak gazdasági előnyei származhatnak abból, hogy beszállna a projektbe” – erősítette meg.
Jelen állás szerint a Nabucco vezeték öt különálló szakaszból állna, amelyek az azeri Sah Deniz gázmező gázát juttatnák el Európába. Ha tehát Irak csatlakozna a vállalkozáshoz, akkor ezen ország gáza is eljutna Európába, de meg kellene oldani az iraki gázmezőknek a Nabuccóra való rácsatlakozását is. Ez a többletgáz többletkapacitásokat igényelne az évi 31 milliárd köbméteresre tervezett Nabuccótól a hír szerint, ebben azonban a cikk szerzője tévedhet. Nem számol ugyanis azzal, hogy a Nabucco fő problémája éppen az, hogy még az sem látszik, ki töltené fel ezt a bizonyos 31 milliárd köbmétert. Éppen ezért – mint arról az EnergiaInfó már részletesen beszámolt – a vezeték konzorcium megkezdte az eredetileg tervezettnél kisebb kapacitású, egyúttal olcsóbb vezetéktervek elkészítését. Igen valószínű a kapacitás megfelezése.
A szóvivő szerint 2015-2017 között juthat iraki gáz a Nabuccóba vagyis később, minthogy a csövet üzembe helyeznék. Ez utóbbi információ megint nem pontos, ugyanis a cikk szerzője (vagy a szóvivő) 2013-as átadásról vél tudni, holott a határidőt már kitolták 2017-re. Aszim Dzsihád hangsúlyozta, hogy a gázszállítás nem fog elakadni az iraki központi kormány és a kurdisztáni régió közötti politikai viszály, mert az ügyet mindkét fél megoldja akkorra, amikorra elindulhat a gázexport.
A Nabucco vezetékprojektnek jelenleg hat európai részvényese van, mindegyik 16,67 százalékkal részesedik a vállalkozásban. E cégek a törökországi Botas, a bulgáriai EAD energiaholding, a magyarországi FGSZ – ez szintén rosszul szerepel a cikkben, mert nem az FGSZ, hanem annak anyacége, a Mol lenne a partner a konzorciumban, bár a csövet nyilván az FGSZ építené -, az ausztriai OMV, a németországi RWE (amely kilépni készül) és a romániai Transgaz. (Szigorúan véve egyébként a Nabucco Magyarország Kft. közvetlen tulajdonosa a bécsi Nabucco Gas Pipeline International GmbH, a Molnak pedig ebben a cégben van 16,67 százaléka.)
A másik érdekes bejelentés, hogy Taner Yildiz török energiaminiszter szerint egyesülhet a Nabucco és a Transz-Anatólia Vezeték ((Tanap) A miniszter erről a CNBC-nek nyilatkozott kedden Isztambulban, s azt is közölte, hogy erről az érintett tárgyalni fognak. Taner Yildiz már korábban is felvetette annak a lehetőségét, hogy a Nabuccónak össze kellene állnia valamely más projekttel annak érdekében, hogy valóban megépülhessen. A Trend hírügynökségnek Reinhard Mitschek, a Nabucco konzorcium ügyvezető igazgatója is megerősítette a tervezett tárgyalások hírét, de részleteket nem közölt. Ez az elképzelés mindazonáltal egybeeshet azzal a fent említett elképzeléssel, hogy szerényebbre veszik a Nabucco terveit. A költségekből ugyanis jelentős tételt lehetne lefaragni azzal, ha a Törökországot átszelő szakaszt nem önállóan, hanem valamely más vezetékvállalkozással közösen építenék meg.
A Tanap is az azeri gáz európai szállítására jönne létre. A Sah Deniz gázmező gázkincsének nagyságát 1,5-3 milliárd hordó olajegyenértékre becsülik a szakértők.
Mégis életképes a Nabucco?
Két olyan bejelentés is született, amely alapján nem kell feltétlenül temetni a Nabucco gázvezetéket: az iraki olajminisztérium szóvivje szerint az arab állam 2015-2017 között kész gázt juttatni a vezetékbe, a török energiaminiszter pedig valószínűsítette, hogy a projekt egyesülne a Tanap vezetékprojekttel, ezen kereszül pedig életképessé válhat.
Irak szerepet kíván vállalni a Nabucco gázvezeték beruházásban, mert a lépésnek közvetlenül kedvező hatása lenne az ország gazdaságára, közölte tegnap az iraki olajminisztérium szóvivője, Aszim Dzsihád a Trend hírügynökséggel. “Az iraki tisztviselők már többször hangsúlyozták, hogy Iraknak gazdasági előnyei származhatnak abból, hogy beszállna a projektbe” – erősítette meg.
Jelen állás szerint a Nabucco vezeték öt különálló szakaszból állna, amelyek az azeri Sah Deniz gázmező gázát juttatnák el Európába. Ha tehát Irak csatlakozna a vállalkozáshoz, akkor ezen ország gáza is eljutna Európába, de meg kellene oldani az iraki gázmezőknek a Nabuccóra való rácsatlakozását is. Ez a többletgáz többletkapacitásokat igényelne az évi 31 milliárd köbméteresre tervezett Nabuccótól a hír szerint, ebben azonban a cikk szerzője tévedhet. Nem számol ugyanis azzal, hogy a Nabucco fő problémája éppen az, hogy még az sem látszik, ki töltené fel ezt a bizonyos 31 milliárd köbmétert. Éppen ezért – mint arról az EnergiaInfó már részletesen beszámolt – a vezeték konzorcium megkezdte az eredetileg tervezettnél kisebb kapacitású, egyúttal olcsóbb vezetéktervek elkészítését. Igen valószínű a kapacitás megfelezése.
A szóvivő szerint 2015-2017 között juthat iraki gáz a Nabuccóba vagyis később, minthogy a csövet üzembe helyeznék. Ez utóbbi információ megint nem pontos, ugyanis a cikk szerzője (vagy a szóvivő) 2013-as átadásról vél tudni, holott a határidőt már kitolták 2017-re. Aszim Dzsihád hangsúlyozta, hogy a gázszállítás nem fog elakadni az iraki központi kormány és a kurdisztáni régió közötti politikai viszály, mert az ügyet mindkét fél megoldja akkorra, amikorra elindulhat a gázexport.
A Nabucco vezetékprojektnek jelenleg hat európai részvényese van, mindegyik 16,67 százalékkal részesedik a vállalkozásban. E cégek a törökországi Botas, a bulgáriai EAD energiaholding, a magyarországi FGSZ – ez szintén rosszul szerepel a cikkben, mert nem az FGSZ, hanem annak anyacége, a Mol lenne a partner a konzorciumban, bár a csövet nyilván az FGSZ építené -, az ausztriai OMV, a németországi RWE (amely kilépni készül) és a romániai Transgaz. (Szigorúan véve egyébként a Nabucco Magyarország Kft. közvetlen tulajdonosa a bécsi Nabucco Gas Pipeline International GmbH, a Molnak pedig ebben a cégben van 16,67 százaléka.)
A másik érdekes bejelentés, hogy Taner Yildiz török energiaminiszter szerint egyesülhet a Nabucco és a Transz-Anatólia Vezeték ((Tanap) A miniszter erről a CNBC-nek nyilatkozott kedden Isztambulban, s azt is közölte, hogy erről az érintett tárgyalni fognak. Taner Yildiz már korábban is felvetette annak a lehetőségét, hogy a Nabuccónak össze kellene állnia valamely más projekttel annak érdekében, hogy valóban megépülhessen. A Trend hírügynökségnek Reinhard Mitschek, a Nabucco konzorcium ügyvezető igazgatója is megerősítette a tervezett tárgyalások hírét, de részleteket nem közölt. Ez az elképzelés mindazonáltal egybeeshet azzal a fent említett elképzeléssel, hogy szerényebbre veszik a Nabucco terveit. A költségekből ugyanis jelentős tételt lehetne lefaragni azzal, ha a Törökországot átszelő szakaszt nem önállóan, hanem valamely más vezetékvállalkozással közösen építenék meg.
A Tanap is az azeri gáz európai szállítására jönne létre. A Sah Deniz gázmező gázkincsének nagyságát 1,5-3 milliárd hordó olajegyenértékre becsülik a szakértők.
