Londoni pénzügyi elemzők várakozása szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa sem a keddi kamatdöntő ülésen, sem a belátható előrejelzési távlatban nem módosítja 0,90 százalékos alapkamatát. A City elemzői közösségében vannak olyan vélemények, hogy a magyar jegybank legközelebb két év múlva kezdhet kamatemelési ciklusba.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői hétfői prognózisukban azt valószínűsítették, hogy a monetáris testület a keddi ülésen fenntartja a célzott, nem konvencionális eszközökkel folytatandó enyhítés politikáját, és megerősíti azt a piaci üzenetet, hogy hosszabb ideig alacsonyan kívánja tartani az alapkamatot.
A ház várakozása szerint az MNB egészen addig fenntartja enyhe monetáris politikáját, amíg meg nem győződik arról, hogy a magyar gazdaság növekedése az idén és a jövő év első felében egyaránt átlépi a 3 százalékos éves ütemet, és eközben a tizenkét havi infláció nem haladja meg a jegybanki tűrési sáv 4 százalékos felső határát.
A JP Morgan elemzői szerint az MNB az infláció jelenlegi gyorsulását a magasabb nyersolajáraknak tulajdonítja, és azzal számol, hogy az olajárak stabilizálódása már tavasszal enyhítheti az inflációs nyomást, a 2-4 százalékos célsávon belül tartva az éves inflációs ütemet.
A cég szerint a feszes munkapiaci helyzet és a gyorsuló gazdasági növekedés egyelőre nem szűrődött át az alapszintű inflációba, és a háztartások, valamint a kiskereskedelmi szektor inflációs várakozásai történelmi mélységekben járnak, azonban a keresleti oldalról jelentkező nyomás az idei év közepétől várhatóan már emelni kezdi a maginflációt.
A JP Morgan elemzői ebben a környezetben 2018 első felétől számítanak a monetáris szigorítás kezdetére, de akkor is csak a kamatfolyosó emelését várják. A ház az MNB alapkamatának emelését 2019 első negyedéve előtt nem tartja valószínűnek. A JP Morgan távlati előrejelzésében arra a negyedévre 0,20 százalékpontos MNB-kamatemelés szerepel.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) elemzői arra számítanak, hogy az MNB alapkamata az idei év végéig mindenképpen a jelenlegi szinten marad, mivel az infláció továbbra is a 3 százalékos központi célszint alatt jár.
A ház szerint a BUBOR-ráta ténylegesen az MNB monetáris politikájának elsődleges eszköze a jegybank likviditás-kezelési gyakorlata révén, de az erős forint is fontos tényezője a monetáris döntéshozatalnak.
A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői szerint a forinterősödés sem az infláció, sem az export szempontjából nem kívánatos a jegybank számára, és ha a forint a 300 forint/eurós szint felé kezdene erősödni, az valószínűleg újbóli likviditás-injekcióra késztetné az MNB-t.
A ház szerint ebben a környezetben az MNB várhatóan ügyelni fog arra, hogy a térségi jegybankok közül ne elsőként adjon szigorítási jelzéseket a piacnak. Ilyen jelzésekre a cég londoni elemzői szerint valószínűleg a jövő év késői szakaszáig nem kell számítani.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői azzal számolnak, hogy az MNB a jövő hónapban felemeli inflációs előrejelzését, különös tekintettel arra, hogy a cég becslése szerint a magyarországi infláció már jelenleg is 0,5 százalékpont körüli mértékben meghaladja a decemberi MNB-előrejelzésben szereplő ütemet.
A ház elemzői hangsúlyozzak ugyanakkor azt is, hogy a jegybank egyelőre nem mutat különösebb aggodalmat az infláció miatt, sőt a háromhónapos BUBOR-rátát – amely valójában “az új alapkamat” – hagyta jóval a tényleges irányadó kamatszint alá süllyedni.
A Morgan Stanley londoni elemzői is úgy vélekednek, hogy amíg a tizenkét havi inflációs ütem a tűrési sáv 4 százalékos felső határa alatt marad, az MNB hitelesen tudja bemutatni a piacnak, hogy képes az inflációs cél tartására, és így nincs szükség kamatemelésre. A ház szerint az azonban meglepő lenne, ha az MNB akkor is fenntartaná jelenlegi enyhe alapállását, ha az infláció egyértelműen túlszalad a jegybanki előrejelzésen.
A Morgan Stanley londoni elemzői emiatt – jóllehet a kamatemelést továbbra is távoli kilátásnak tartják – arra számítanak, hogy a magyar jegybank fokozatosan eltávolodik az enyhe alapállást tükröző jelenlegi hangvételtől.
A cég szerint ennek időpontját nehéz megjósolni, de ha az MNB márciusban például nem csökkentené tovább a három hónapos betéti eszközben elhelyezhető banki likviditás felső korlátját, azt már a monetáris ciklus fordulópontjának lehetne tekinteni, mivel ez azt jelezné, hogy az MNB elégséges mértékben enyhének tekinti a monetáris politikát.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői hangsúlyozták előrejelzésükben, hogy 2017 egészében az MNB 3 százalékos központi célszintje alatti inflációt várnak Magyarországon. A cég várakozása szerint az idei egész évi átlagos infláció 2,1 százalék lesz.
Tekintettel erre, és az euróövezeti jegybank szintén laza monetáris politikájára, a GS londoni elemzői 2018 első feléig változatlan MNB-alapkamattal számolnak.
Londoni elemzők szerint az MNB kamattartásra rendezkedett be
Londoni pénzügyi elemzők várakozása szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa sem a keddi kamatdöntő ülésen, sem a belátható előrejelzési távlatban nem módosítja 0,90 százalékos alapkamatát. A City elemzői közösségében vannak olyan vélemények, hogy a magyar jegybank legközelebb két év múlva kezdhet kamatemelési ciklusba.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői hétfői prognózisukban azt valószínűsítették, hogy a monetáris testület a keddi ülésen fenntartja a célzott, nem konvencionális eszközökkel folytatandó enyhítés politikáját, és megerősíti azt a piaci üzenetet, hogy hosszabb ideig alacsonyan kívánja tartani az alapkamatot.
A ház várakozása szerint az MNB egészen addig fenntartja enyhe monetáris politikáját, amíg meg nem győződik arról, hogy a magyar gazdaság növekedése az idén és a jövő év első felében egyaránt átlépi a 3 százalékos éves ütemet, és eközben a tizenkét havi infláció nem haladja meg a jegybanki tűrési sáv 4 százalékos felső határát.
A JP Morgan elemzői szerint az MNB az infláció jelenlegi gyorsulását a magasabb nyersolajáraknak tulajdonítja, és azzal számol, hogy az olajárak stabilizálódása már tavasszal enyhítheti az inflációs nyomást, a 2-4 százalékos célsávon belül tartva az éves inflációs ütemet.
A cég szerint a feszes munkapiaci helyzet és a gyorsuló gazdasági növekedés egyelőre nem szűrődött át az alapszintű inflációba, és a háztartások, valamint a kiskereskedelmi szektor inflációs várakozásai történelmi mélységekben járnak, azonban a keresleti oldalról jelentkező nyomás az idei év közepétől várhatóan már emelni kezdi a maginflációt.
A JP Morgan elemzői ebben a környezetben 2018 első felétől számítanak a monetáris szigorítás kezdetére, de akkor is csak a kamatfolyosó emelését várják. A ház az MNB alapkamatának emelését 2019 első negyedéve előtt nem tartja valószínűnek. A JP Morgan távlati előrejelzésében arra a negyedévre 0,20 százalékpontos MNB-kamatemelés szerepel.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) elemzői arra számítanak, hogy az MNB alapkamata az idei év végéig mindenképpen a jelenlegi szinten marad, mivel az infláció továbbra is a 3 százalékos központi célszint alatt jár.
A ház szerint a BUBOR-ráta ténylegesen az MNB monetáris politikájának elsődleges eszköze a jegybank likviditás-kezelési gyakorlata révén, de az erős forint is fontos tényezője a monetáris döntéshozatalnak.
A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői szerint a forinterősödés sem az infláció, sem az export szempontjából nem kívánatos a jegybank számára, és ha a forint a 300 forint/eurós szint felé kezdene erősödni, az valószínűleg újbóli likviditás-injekcióra késztetné az MNB-t.
A ház szerint ebben a környezetben az MNB várhatóan ügyelni fog arra, hogy a térségi jegybankok közül ne elsőként adjon szigorítási jelzéseket a piacnak. Ilyen jelzésekre a cég londoni elemzői szerint valószínűleg a jövő év késői szakaszáig nem kell számítani.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői azzal számolnak, hogy az MNB a jövő hónapban felemeli inflációs előrejelzését, különös tekintettel arra, hogy a cég becslése szerint a magyarországi infláció már jelenleg is 0,5 százalékpont körüli mértékben meghaladja a decemberi MNB-előrejelzésben szereplő ütemet.
A ház elemzői hangsúlyozzak ugyanakkor azt is, hogy a jegybank egyelőre nem mutat különösebb aggodalmat az infláció miatt, sőt a háromhónapos BUBOR-rátát – amely valójában “az új alapkamat” – hagyta jóval a tényleges irányadó kamatszint alá süllyedni.
A Morgan Stanley londoni elemzői is úgy vélekednek, hogy amíg a tizenkét havi inflációs ütem a tűrési sáv 4 százalékos felső határa alatt marad, az MNB hitelesen tudja bemutatni a piacnak, hogy képes az inflációs cél tartására, és így nincs szükség kamatemelésre. A ház szerint az azonban meglepő lenne, ha az MNB akkor is fenntartaná jelenlegi enyhe alapállását, ha az infláció egyértelműen túlszalad a jegybanki előrejelzésen.
A Morgan Stanley londoni elemzői emiatt – jóllehet a kamatemelést továbbra is távoli kilátásnak tartják – arra számítanak, hogy a magyar jegybank fokozatosan eltávolodik az enyhe alapállást tükröző jelenlegi hangvételtől.
A cég szerint ennek időpontját nehéz megjósolni, de ha az MNB márciusban például nem csökkentené tovább a három hónapos betéti eszközben elhelyezhető banki likviditás felső korlátját, azt már a monetáris ciklus fordulópontjának lehetne tekinteni, mivel ez azt jelezné, hogy az MNB elégséges mértékben enyhének tekinti a monetáris politikát.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői hangsúlyozták előrejelzésükben, hogy 2017 egészében az MNB 3 százalékos központi célszintje alatti inflációt várnak Magyarországon. A cég várakozása szerint az idei egész évi átlagos infláció 2,1 százalék lesz.
Tekintettel erre, és az euróövezeti jegybank szintén laza monetáris politikájára, a GS londoni elemzői 2018 első feléig változatlan MNB-alapkamattal számolnak.
