Részletesebb lakossági energiafelhasználási adatokat publikál a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. A most közzétett adatok alapján nyomon követhető a háztartások fűtésre, hűtésre, melegvíz előállításra, főzésre, világításra és elektromos gépek üzemeltetésére felhasznált energiamennyisége a felhasznált energiahordozók szerinti bontásban – áll a hivatal közleményében.
A Hivatal 2015-re vonatkozóan már az új módszertan szerinti eljárással állította elő az országos energiamérleg lakossági szilárd biomassza felhasználási adatát, felhasználva a háztartási adatfelvételből és az épületenergetikai számításokon alapuló, egymással összhangban álló eredményeket. Az új módszertan alapján a háztartások szilárd biomassza felhasználását az energiamérlegben 2010-ig visszavezette – olvasható a sajtóanyagban.
A felmérés adataiból megállapítható, hogy a lakossági biomassza felhasználást az eddig alkalmazott módszertan alulbecsülte. Az új adatfelvételből származó eredményeket a Magyar Mérnöki Kamara által a hazai lakóépület-állományra végzett épületenergetikai számítások is alátámasztották. Az új, részletesebb adatgyűjtésből származó statisztikák a korábbi években közzétett energiastatisztikai indikátorokra is hatással vannak.
A legjelentősebb változás Magyarország megújuló energia felhasználási részarányát érinti, mivel az Európai Unió vonatkozó irányelve értelmében a közvetlen fűtési célú biomassza felhasználás is részét képezi a megújuló energia részaránynak.
A 2015. tárgyévtől az Európai Bizottság 431/2014/EU rendelete új statisztikai jelentéstételi kötelezettségként előírja a háztartások energiafelhasználásának felhasználási célok szerinti megbontását. Az adatigény teljesítése érdekében a Hivatal megállapodást kötött a Központi Statisztikai Hivatallal (KSH). A megállapodás értelmében a KSH a rendszeresen végrehajtott Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételét egészítette ki az energiafelhasználásra vonatkozó kérdésekkel. Ez a háztartások közvetlen megkérdezésén alapuló felmérés adott lehetőséget az új előírás szerinti részletesebb lakossági energiafelhasználási adatok előállítására.
Lakossági energiafelhasználási adatokat publikált az energiahivatal
Részletesebb lakossági energiafelhasználási adatokat publikál a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. A most közzétett adatok alapján nyomon követhető a háztartások fűtésre, hűtésre, melegvíz előállításra, főzésre, világításra és elektromos gépek üzemeltetésére felhasznált energiamennyisége a felhasznált energiahordozók szerinti bontásban – áll a hivatal közleményében.
A Hivatal 2015-re vonatkozóan már az új módszertan szerinti eljárással állította elő az országos energiamérleg lakossági szilárd biomassza felhasználási adatát, felhasználva a háztartási adatfelvételből és az épületenergetikai számításokon alapuló, egymással összhangban álló eredményeket. Az új módszertan alapján a háztartások szilárd biomassza felhasználását az energiamérlegben 2010-ig visszavezette – olvasható a sajtóanyagban.
A felmérés adataiból megállapítható, hogy a lakossági biomassza felhasználást az eddig alkalmazott módszertan alulbecsülte. Az új adatfelvételből származó eredményeket a Magyar Mérnöki Kamara által a hazai lakóépület-állományra végzett épületenergetikai számítások is alátámasztották. Az új, részletesebb adatgyűjtésből származó statisztikák a korábbi években közzétett energiastatisztikai indikátorokra is hatással vannak.
A legjelentősebb változás Magyarország megújuló energia felhasználási részarányát érinti, mivel az Európai Unió vonatkozó irányelve értelmében a közvetlen fűtési célú biomassza felhasználás is részét képezi a megújuló energia részaránynak.
A 2015. tárgyévtől az Európai Bizottság 431/2014/EU rendelete új statisztikai jelentéstételi kötelezettségként előírja a háztartások energiafelhasználásának felhasználási célok szerinti megbontását. Az adatigény teljesítése érdekében a Hivatal megállapodást kötött a Központi Statisztikai Hivatallal (KSH). A megállapodás értelmében a KSH a rendszeresen végrehajtott Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételét egészítette ki az energiafelhasználásra vonatkozó kérdésekkel. Ez a háztartások közvetlen megkérdezésén alapuló felmérés adott lehetőséget az új előírás szerinti részletesebb lakossági energiafelhasználási adatok előállítására.
