A Mol ötéves előkészítés után tavaly decemberben kezdte el az első fúrást Ománban, a 43/B blokkban, ahol akár a százmillió hordót is meghaladhatja az olajkészlet. A vállalat dolgoznik azon, hogy a tavaly decemberben elnyert 66-os blokkra kiírják a geológiai és szeizmikus méréseket, kutatásokat megalapozó tendert.
Fetter Zoltán, a Mol ománi leányvállalata, a Hawasina LLC Oman Branch ügyvezető igazgatója elmondta, az Ománi öbölhöz közeli több mint 11 ezer négyzetkilométeres 43/B blokk mellett a másik kutatási terület északon, Szaúd-Arábiához közel van, és 4900 négyzetkilométeres. E blokk kutatási ideje 6 év. A közel négy évig tartó első fázisban szeizmikus és geológiai méréseket végeznek és több kutatófúrást is mélyít a vállalat. Az ügyvezető 66-os blokkot ígéretesebb területnek tartja, mert a területtől keletre, a közelben már két felfedezés történt és egy termelő olajmező is van. A 66-os blokkban a feltételezett készlet több mint 200 millió hordó olajegyenértékű szénhidrogén.
Fetter Zoltán a 43/B kutatási blokkal kapcsolatos nehézségekről elmondta, hogy a kutatófúrás tervezett 4100 méteres mélységnek mintegy 15 százalékát érték el február közepére, a kockázatokat pedig jelzi, hogy a szakemberek szerint 10-12 százalék esély van szén-hidrogén találatra. A fúrás napi 25-70 ezer dollár közötti összegbe kerül, attól függően, hogy a Mol mennyi szolgáltatást vesz igénybe a helyi és a nagy nemzetközi cégektől. A nemzetközi tapasztalatok szerint egy fúrás például a mélységtől, a kőzettől és természeti körülményektől függően 10-40 millió dollárba kerül, s átlagban körülbelül minden hetedik sikeres. A 15 százalékos sikerességi arány már jónak számít.
Az ország fővárosához, a Maszkathoz mintegy 200 kilométerre, Omán legmagasabb hegysége közelében lévő mezőn a nehézségeket mutatja, hogy a Hawasina-1 jelű fúrás megkezdése előtt mintegy 500 ezer köbméter követ bányásztak ki a berendezés helyének kialakításához, amit azért kellett a hegy oldalába telepíteni, mert esőzéskor a víz és a sár órák alatt 5-6 méter magasságban is elöntheti a közeli völgyet. A Mol Ománban 2008 óta évente 2-10 millió dollárt fektetett be a 43/B blokkba, eddig összesen 60 millió dollárt költött. Az idén további 20 millió dollárra lesz szükség a munkák finanszírozásához.
A 43/B területen a szakemberek körülbelül 3000 méteres mélységben várják az első szénhidrogén-telepet, főként gázt. A területen 2006-2012 között geofizikai mérések, geológiai térképezési munkálatok folytak. Ebben a térségben még nem fúrtak Ománban. A Mol szakemberei a fúrást nagy kockázatúnak tartják, nagy lehetőségekkel. Az ügyvezető az MTI érdeklődésére hozzátette, ha nem lesz sikeres a fúrás, akkor a Mol az ománi partnerekkel dönt a következő lépésekről.
Fetter Zoltán elmondta, a feltételezések szerint mintegy 100 millió hordó olajegyenértékű készlet várható a mezőn, aminek a számítások szerint körülbelül 60 százaléka kitermelhető. A projekt jelenlegi fázisában azonban ezek az adatok meglehetősen bizonytalanok. A kutatófúrással a nyár közepére, kora őszre végeznek, s ekkor lesznek pontosabb adatok a kutatás sikerességéről. Siker esetén a kitermelés 2016-18-ban kezdődhet meg.
A 43/B területen a Molnak kutatási és kitermelési joga van, az erre vonatkozó termelés-megosztási szerződést 2006-ban kötötték. Ha a Mol találatot ér el a mezőn, akkor a szerződés alapján, a költségeinek megtérítése után, megosztja a termelés hasznát egy ománi állami céggel, az Oman Oil Company-vel. A megosztás aránya nem publikus, de a Mol a nemzetközi gyakorlat szerint a kitermelt mennyiségtől és az eladási ártól függően részesedhet a kitermelésből.
A Mol mindkét ománi területen operátor, ami azt jelenti, hogy a vállalat irányítja a munkálatokat. A Mol ománi tevékenységén kívül a kétoldalú kapcsolatok része az is, hogy egy állami cégen keresztül a szultánság 2008-ban 7 százalékos részt vásárolt a Molban, és az arab államé a fővárosi Gresham-palota.
Az ománi állam minisztériumainak képviselői a Mol befektetését nagyra értékelik, részben azért is, mert a magyar cég új, fejlett technológiákat hoz ide. A Mol az ománi leányvállalatán keresztül irányítja a munkát. Ennek a vállalatnak 27 alkalmazottja van, ebből öt magyar, illetve a fúrást elnyerő cégen keresztül még több mint száz embernek ad munkát közvetetten.
Omán napi olajkitermelése mintegy 900 ezer hordó, a világszintű mintegy 85 millió hordós termelésen belül. A cél az 1 millió hordós kitermelés elérése. A magyar-ománi külkereskedelmi forgalom értéke mintegy 24 millió dollár volt 2011-ben, amiből a magyar export 18 millió dollárt tett ki. A teljes forgalom 2010-hez képest jelentősen, 179 százalékkal nőtt, de nagymértékben elmarad a gazdasági világválság előtti 43,5 milliós forgalomtól. Magyarország főleg gépeket és gépipari termékeket szállít a 3 millió lakosú Ománba, illetve ugyanebbe a kategóriába tartozó berendezéseket importál.
Jelentős szénhidrogén készletek lehetnek a Mol területein Ománban
A Mol ötéves előkészítés után tavaly decemberben kezdte el az első fúrást Ománban, a 43/B blokkban, ahol akár a százmillió hordót is meghaladhatja az olajkészlet. A vállalat dolgoznik azon, hogy a tavaly decemberben elnyert 66-os blokkra kiírják a geológiai és szeizmikus méréseket, kutatásokat megalapozó tendert.
Fetter Zoltán, a Mol ománi leányvállalata, a Hawasina LLC Oman Branch ügyvezető igazgatója elmondta, az Ománi öbölhöz közeli több mint 11 ezer négyzetkilométeres 43/B blokk mellett a másik kutatási terület északon, Szaúd-Arábiához közel van, és 4900 négyzetkilométeres. E blokk kutatási ideje 6 év. A közel négy évig tartó első fázisban szeizmikus és geológiai méréseket végeznek és több kutatófúrást is mélyít a vállalat. Az ügyvezető 66-os blokkot ígéretesebb területnek tartja, mert a területtől keletre, a közelben már két felfedezés történt és egy termelő olajmező is van. A 66-os blokkban a feltételezett készlet több mint 200 millió hordó olajegyenértékű szénhidrogén.
Fetter Zoltán a 43/B kutatási blokkal kapcsolatos nehézségekről elmondta, hogy a kutatófúrás tervezett 4100 méteres mélységnek mintegy 15 százalékát érték el február közepére, a kockázatokat pedig jelzi, hogy a szakemberek szerint 10-12 százalék esély van szén-hidrogén találatra. A fúrás napi 25-70 ezer dollár közötti összegbe kerül, attól függően, hogy a Mol mennyi szolgáltatást vesz igénybe a helyi és a nagy nemzetközi cégektől. A nemzetközi tapasztalatok szerint egy fúrás például a mélységtől, a kőzettől és természeti körülményektől függően 10-40 millió dollárba kerül, s átlagban körülbelül minden hetedik sikeres. A 15 százalékos sikerességi arány már jónak számít.
Az ország fővárosához, a Maszkathoz mintegy 200 kilométerre, Omán legmagasabb hegysége közelében lévő mezőn a nehézségeket mutatja, hogy a Hawasina-1 jelű fúrás megkezdése előtt mintegy 500 ezer köbméter követ bányásztak ki a berendezés helyének kialakításához, amit azért kellett a hegy oldalába telepíteni, mert esőzéskor a víz és a sár órák alatt 5-6 méter magasságban is elöntheti a közeli völgyet. A Mol Ománban 2008 óta évente 2-10 millió dollárt fektetett be a 43/B blokkba, eddig összesen 60 millió dollárt költött. Az idén további 20 millió dollárra lesz szükség a munkák finanszírozásához.
A 43/B területen a szakemberek körülbelül 3000 méteres mélységben várják az első szénhidrogén-telepet, főként gázt. A területen 2006-2012 között geofizikai mérések, geológiai térképezési munkálatok folytak. Ebben a térségben még nem fúrtak Ománban. A Mol szakemberei a fúrást nagy kockázatúnak tartják, nagy lehetőségekkel. Az ügyvezető az MTI érdeklődésére hozzátette, ha nem lesz sikeres a fúrás, akkor a Mol az ománi partnerekkel dönt a következő lépésekről.
Fetter Zoltán elmondta, a feltételezések szerint mintegy 100 millió hordó olajegyenértékű készlet várható a mezőn, aminek a számítások szerint körülbelül 60 százaléka kitermelhető. A projekt jelenlegi fázisában azonban ezek az adatok meglehetősen bizonytalanok. A kutatófúrással a nyár közepére, kora őszre végeznek, s ekkor lesznek pontosabb adatok a kutatás sikerességéről. Siker esetén a kitermelés 2016-18-ban kezdődhet meg.
A 43/B területen a Molnak kutatási és kitermelési joga van, az erre vonatkozó termelés-megosztási szerződést 2006-ban kötötték. Ha a Mol találatot ér el a mezőn, akkor a szerződés alapján, a költségeinek megtérítése után, megosztja a termelés hasznát egy ománi állami céggel, az Oman Oil Company-vel. A megosztás aránya nem publikus, de a Mol a nemzetközi gyakorlat szerint a kitermelt mennyiségtől és az eladási ártól függően részesedhet a kitermelésből.
A Mol mindkét ománi területen operátor, ami azt jelenti, hogy a vállalat irányítja a munkálatokat. A Mol ománi tevékenységén kívül a kétoldalú kapcsolatok része az is, hogy egy állami cégen keresztül a szultánság 2008-ban 7 százalékos részt vásárolt a Molban, és az arab államé a fővárosi Gresham-palota.
Az ománi állam minisztériumainak képviselői a Mol befektetését nagyra értékelik, részben azért is, mert a magyar cég új, fejlett technológiákat hoz ide. A Mol az ománi leányvállalatán keresztül irányítja a munkát. Ennek a vállalatnak 27 alkalmazottja van, ebből öt magyar, illetve a fúrást elnyerő cégen keresztül még több mint száz embernek ad munkát közvetetten.
Omán napi olajkitermelése mintegy 900 ezer hordó, a világszintű mintegy 85 millió hordós termelésen belül. A cél az 1 millió hordós kitermelés elérése. A magyar-ománi külkereskedelmi forgalom értéke mintegy 24 millió dollár volt 2011-ben, amiből a magyar export 18 millió dollárt tett ki. A teljes forgalom 2010-hez képest jelentősen, 179 százalékkal nőtt, de nagymértékben elmarad a gazdasági világválság előtti 43,5 milliós forgalomtól. Magyarország főleg gépeket és gépipari termékeket szállít a 3 millió lakosú Ománba, illetve ugyanebbe a kategóriába tartozó berendezéseket importál.
