Irakban készülnek az új gáztenderekre, de az ország azt is elvárja a külföldiektĂľl, hogy vegyenek részt olajtermelése növelésében, olaj- és gáz infrastruktúrája fejlesztésében. Úgynevezett “buliding, operating, transporting” projektek indulnak, ezekben akár résztvevĂľként, akár finanszírozóként erĂľsen számít a nagy nemzetközi társaságokra.
Tizenhárom külföldi társaság, köztük az olasz ENI és a japán Mitsubishi regisztrált az Irakban a jövĂľ hónapban kiírandó gáztenderre, közölte tegnap az iraki parlamantben Abdul Hadi Hassani, a parlament olaj- és gázbizottságának elnök-helyettese. A múlt évben már kiosztott, tucatnyi olajlicenccel együtt és az október 20-ra tervezett gáztenderrel Irak jelentĂľs lépést tesz afelé, hogy nĂľjön az ország értékes energiahordozójának termelése. Irakban található a világ negyedik legnagyobb olajkészlete. Az ország napi 2,4 millió hordó olajat hoz a felszínre, de ezt meg szeretné kétszerezni. Hat év múlva napi 12 millió hordós felhozatal a cél. Ehhez azonban fejleszteni kell olajmezĂľit, olaj infrasrtuktúráját, amelyekre az elmúlt tíz évben a szükségesnél sokkal kevesebbet költött.
A fejlesztéssel kapcsolatos, eddigi eredmények terítékre kerültek egy isztambuli konferencián is. Ott elhangzott a Bloomberg tudósítása szerint, hogy például a kínai CNPC a múlt hónapban napi egymillió hordónál kevesebbrĂľl napi 1,09 millió hordóra növelte a dél-iraki Rumaila olajmezĂľn folyó termelését. A Shell hozzálátott a háborúból visszamaradt eszközök, így a fel nem robbant lĂľszerek eltávolításához a Majnoon olajmezĂľn. Tervei között az iraki olajtárolás fejlesztése és napi termelésének 175 ezer hordóra való emelése szerepel. A mostani felhozatal napi 45 ezer hordó. A cég arra vár, hogy az iraki vezetés jóváhagyja új fúrási szerzĂľdését és olajlétesítményeit. Az ExxonMobil elsĂľsorban az októberi gáztenderre vár. Mint beszámoltunk, az Akkas, a Mansouriya és a Siba gázmezĂľk kincsére lehet majd pályázni.
Irak a gáztermelés növelése mellett elvárja a gázexport növelését és a gáztárolókapacitások bĂľvítését is. Pillanatnyilag két “megavezeték” és három tároló kialakítása van napirenden. A terveket két héten belül hagyja jóvá az iraki kormány az isztambuli rendezvényen elhangzottak szerint.
Irak azonban, a látványos tervek ellenére elhalasztotta egy olajszerzĂľdés aláírását, amelyet a Shell-Mitsubishi vegyesvállalattal készített elĂľ. A 12 milliárd dolláros terv az olajmezĂľkön felhozott gáz befogására és hasznosítására vonatkozik, de jogi problémák merültek fel a holland-japán páros cégével. Az elképzelések szerint a munkát egy olyan társaság kezdené meg, amelyben az iraki államnak 51 százaléka van, s a kisebbségi rész lenne a külföldieké, jelenti a Reuters. A probléma valójában az, hogy az új kormány is át szeretné tekinteni az elĂľdje által elĂľkészített szerzĂľdés tervezetét, és módosítana is rajta. Irakban egyébként napi egymillió köbláb gázt égetnek el, hasznosítás nélkül.
Az óvatosság egyébként nem jelent Irak részérĂľl visszalépést, sĂľt: megkérdezte azokat a külföldi cégeket, amelyeknek már szerzĂľdésük van Irakban, hogy részt kívánnak-e venni az ország olajtermelése további növelésében, és infrastruktúrája fejlesztésének finanszírozásában. Úgynevezett építési, üzemeltetési és szállítási (az angol rövidítésbĂľl BOT) projektek indítására készül. Abdul Kareem Luaibi helyettes olajminiszter szerint ezen BOT projektek sokmilliárd dolláros beruházáskoat igényelnek. A külföldiek beszállhatnak ezekbe is közvetlenül, de arra is mód van, hogy csak finanszírozással vegyenek részt a munkában.
Irak szénhidrogén boomra készül
Irakban készülnek az új gáztenderekre, de az ország azt is elvárja a külföldiektĂľl, hogy vegyenek részt olajtermelése növelésében, olaj- és gáz infrastruktúrája fejlesztésében. Úgynevezett “buliding, operating, transporting” projektek indulnak, ezekben akár résztvevĂľként, akár finanszírozóként erĂľsen számít a nagy nemzetközi társaságokra.
Tizenhárom külföldi társaság, köztük az olasz ENI és a japán Mitsubishi regisztrált az Irakban a jövĂľ hónapban kiírandó gáztenderre, közölte tegnap az iraki parlamantben Abdul Hadi Hassani, a parlament olaj- és gázbizottságának elnök-helyettese. A múlt évben már kiosztott, tucatnyi olajlicenccel együtt és az október 20-ra tervezett gáztenderrel Irak jelentĂľs lépést tesz afelé, hogy nĂľjön az ország értékes energiahordozójának termelése. Irakban található a világ negyedik legnagyobb olajkészlete. Az ország napi 2,4 millió hordó olajat hoz a felszínre, de ezt meg szeretné kétszerezni. Hat év múlva napi 12 millió hordós felhozatal a cél. Ehhez azonban fejleszteni kell olajmezĂľit, olaj infrasrtuktúráját, amelyekre az elmúlt tíz évben a szükségesnél sokkal kevesebbet költött.
A fejlesztéssel kapcsolatos, eddigi eredmények terítékre kerültek egy isztambuli konferencián is. Ott elhangzott a Bloomberg tudósítása szerint, hogy például a kínai CNPC a múlt hónapban napi egymillió hordónál kevesebbrĂľl napi 1,09 millió hordóra növelte a dél-iraki Rumaila olajmezĂľn folyó termelését. A Shell hozzálátott a háborúból visszamaradt eszközök, így a fel nem robbant lĂľszerek eltávolításához a Majnoon olajmezĂľn. Tervei között az iraki olajtárolás fejlesztése és napi termelésének 175 ezer hordóra való emelése szerepel. A mostani felhozatal napi 45 ezer hordó. A cég arra vár, hogy az iraki vezetés jóváhagyja új fúrási szerzĂľdését és olajlétesítményeit. Az ExxonMobil elsĂľsorban az októberi gáztenderre vár. Mint beszámoltunk, az Akkas, a Mansouriya és a Siba gázmezĂľk kincsére lehet majd pályázni.
Irak a gáztermelés növelése mellett elvárja a gázexport növelését és a gáztárolókapacitások bĂľvítését is. Pillanatnyilag két “megavezeték” és három tároló kialakítása van napirenden. A terveket két héten belül hagyja jóvá az iraki kormány az isztambuli rendezvényen elhangzottak szerint.
Irak azonban, a látványos tervek ellenére elhalasztotta egy olajszerzĂľdés aláírását, amelyet a Shell-Mitsubishi vegyesvállalattal készített elĂľ. A 12 milliárd dolláros terv az olajmezĂľkön felhozott gáz befogására és hasznosítására vonatkozik, de jogi problémák merültek fel a holland-japán páros cégével. Az elképzelések szerint a munkát egy olyan társaság kezdené meg, amelyben az iraki államnak 51 százaléka van, s a kisebbségi rész lenne a külföldieké, jelenti a Reuters. A probléma valójában az, hogy az új kormány is át szeretné tekinteni az elĂľdje által elĂľkészített szerzĂľdés tervezetét, és módosítana is rajta. Irakban egyébként napi egymillió köbláb gázt égetnek el, hasznosítás nélkül.
Az óvatosság egyébként nem jelent Irak részérĂľl visszalépést, sĂľt: megkérdezte azokat a külföldi cégeket, amelyeknek már szerzĂľdésük van Irakban, hogy részt kívánnak-e venni az ország olajtermelése további növelésében, és infrastruktúrája fejlesztésének finanszírozásában. Úgynevezett építési, üzemeltetési és szállítási (az angol rövidítésbĂľl BOT) projektek indítására készül. Abdul Kareem Luaibi helyettes olajminiszter szerint ezen BOT projektek sokmilliárd dolláros beruházáskoat igényelnek. A külföldiek beszállhatnak ezekbe is közvetlenül, de arra is mód van, hogy csak finanszírozással vegyenek részt a munkában.
