Egy uniós irányelv értelmében tavaly ősz óta csak kondenzációs elven működő kazánt lehet üzembe helyezni. A modern eszközöket azonban csak speciális kéményekkel lehet használni, amelyek kiépítése egy családi háznál közel milliós tételt jelenthet, de egy társasháznál akár 2-3 millió forintos beruházást is igényel.
Bár az új típusú kazánokkal valóban nagyarányú energia- és költségmegtakarítás érhető el, a beszerzésük jóval drágább, mint a korábbi nyílt lángú vagy turbós berendezéseké. Ráadásul beszerelésükhöz gyakran nem elegendő egyedül a kazánt kicserélni, számos egyéb változtatást is végre kell hajtani a rendszeren. Főleg abban az esetben, ha az új eszközt a régebbi kiépítéshez kell illeszteni. Az egyik legnagyobb ilyen tétel a kifejezetten a kondenzációs kazánokhoz tervezett kémény kiépítése.
Ki állja a költségeket?
Egy társasház esetében, ha akár csak egy lakó cseréli ki modernebbre kazánját, az egész épület közös kéményét is fel kell újítani, újra kell bélelni. Ez komoly konfliktus forrása lehet a lakóközösségben, ha a felújítás költségeit nem egyedül a korszerűsítő lakónak, hanem a társasháznak kell a közös kasszából állnia. Jellemző módon további előre nem látható költség lehet a tetőjárda felújítása, ami nélkül a kéményépítő szakemberek és a kéményseprők nem tudják ellátni feladataikat. Az engedélyeztetés szintén pluszkiadásokat hozhat. A jövőben várhatóan egyre több ilyen típusú átalakításra lesz szükség, ezért érdemes a társasházaknak jó előre felkészülnie ezekre a kiadásokra.
A teljes kémény felújítása egy belvárosi, közel 100 éves házban 20-30 méteres szakaszt is jelenthet. „Az évszázados fűtési rendszerek miatt nem ritka, hogy épületenként akár 5-6 darab külön kéménnyel is találkozunk, amelyeket külön-külön is bélelni kell. A beruházás önmagában 2-3 millió forintba kerülhet, de ez az ár a kémények mennyiségével és a különböző kiegészítő munkákkal akár többszörösére is nőhet.” – osztotta meg tapasztalatait Domokos Adrián, a kémények felújításában jártas Domokos Mérnök Iroda ügyvezetője.
Milliós állami támogatással
Nem csak a társasházakat érinti a probléma, a hazai lakásállomány többségét kitevő családi házak esetében is hasonló munkafolyamatokkal kell számolni. A régi épületeknél jellemző, hogy a kéményt csak téglából rakták ki, amely alkalmatlan egy modernebb rendszer kiszolgálására. Domokos tapasztalata szerint számos esetben előfordul, hogy az épületek tervezésekor az építészek – a konkrét fűtésrendszer ismeretének hiányában – csak egy általános kéményvázlatot vetettek papírra. Ez bizonyos esetekben, főleg a költségbecslésnél félrevezető lehet, hiszen a legmodernebb kémények kialakítása milliós tétel is lehet a későbbiekben. Nem árt idejében felkészülni az ilyen kiadásokra. „Nem csak egy tervezett felújításkor jöhet szóba a kéménybélelés, de egy hirtelen meghibásodás is azonnali beavatkozást kíván” – mondta el Köntös Péter, az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese. „Az ilyen típusú költségek finanszírozására azért jó megoldás a lakástakarék, mert a magánszemélyek megtakarításához az állam is hozzájárul. Például egy hatéves konstrukció esetén akár 432 ezer forint is lehet a támogatás, amiből a legnagyobb tétel, a kéménybélelés önmagában finanszírozható. A társasházak esetében pedig a lakástakarék ennek többszörösével, tíz év alatt akár hárommillió forinttal segíti a megtakarítást és így a korszerűsítést”.
Hiába a korszerű kazán, ha nem megfelelő a kémény
Egy uniós irányelv értelmében tavaly ősz óta csak kondenzációs elven működő kazánt lehet üzembe helyezni. A modern eszközöket azonban csak speciális kéményekkel lehet használni, amelyek kiépítése egy családi háznál közel milliós tételt jelenthet, de egy társasháznál akár 2-3 millió forintos beruházást is igényel.
Bár az új típusú kazánokkal valóban nagyarányú energia- és költségmegtakarítás érhető el, a beszerzésük jóval drágább, mint a korábbi nyílt lángú vagy turbós berendezéseké. Ráadásul beszerelésükhöz gyakran nem elegendő egyedül a kazánt kicserélni, számos egyéb változtatást is végre kell hajtani a rendszeren. Főleg abban az esetben, ha az új eszközt a régebbi kiépítéshez kell illeszteni. Az egyik legnagyobb ilyen tétel a kifejezetten a kondenzációs kazánokhoz tervezett kémény kiépítése.
Ki állja a költségeket?
Egy társasház esetében, ha akár csak egy lakó cseréli ki modernebbre kazánját, az egész épület közös kéményét is fel kell újítani, újra kell bélelni. Ez komoly konfliktus forrása lehet a lakóközösségben, ha a felújítás költségeit nem egyedül a korszerűsítő lakónak, hanem a társasháznak kell a közös kasszából állnia. Jellemző módon további előre nem látható költség lehet a tetőjárda felújítása, ami nélkül a kéményépítő szakemberek és a kéményseprők nem tudják ellátni feladataikat. Az engedélyeztetés szintén pluszkiadásokat hozhat. A jövőben várhatóan egyre több ilyen típusú átalakításra lesz szükség, ezért érdemes a társasházaknak jó előre felkészülnie ezekre a kiadásokra.
A teljes kémény felújítása egy belvárosi, közel 100 éves házban 20-30 méteres szakaszt is jelenthet. „Az évszázados fűtési rendszerek miatt nem ritka, hogy épületenként akár 5-6 darab külön kéménnyel is találkozunk, amelyeket külön-külön is bélelni kell. A beruházás önmagában 2-3 millió forintba kerülhet, de ez az ár a kémények mennyiségével és a különböző kiegészítő munkákkal akár többszörösére is nőhet.” – osztotta meg tapasztalatait Domokos Adrián, a kémények felújításában jártas Domokos Mérnök Iroda ügyvezetője.
Milliós állami támogatással
Nem csak a társasházakat érinti a probléma, a hazai lakásállomány többségét kitevő családi házak esetében is hasonló munkafolyamatokkal kell számolni. A régi épületeknél jellemző, hogy a kéményt csak téglából rakták ki, amely alkalmatlan egy modernebb rendszer kiszolgálására. Domokos tapasztalata szerint számos esetben előfordul, hogy az épületek tervezésekor az építészek – a konkrét fűtésrendszer ismeretének hiányában – csak egy általános kéményvázlatot vetettek papírra. Ez bizonyos esetekben, főleg a költségbecslésnél félrevezető lehet, hiszen a legmodernebb kémények kialakítása milliós tétel is lehet a későbbiekben. Nem árt idejében felkészülni az ilyen kiadásokra. „Nem csak egy tervezett felújításkor jöhet szóba a kéménybélelés, de egy hirtelen meghibásodás is azonnali beavatkozást kíván” – mondta el Köntös Péter, az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese. „Az ilyen típusú költségek finanszírozására azért jó megoldás a lakástakarék, mert a magánszemélyek megtakarításához az állam is hozzájárul. Például egy hatéves konstrukció esetén akár 432 ezer forint is lehet a támogatás, amiből a legnagyobb tétel, a kéménybélelés önmagában finanszírozható. A társasházak esetében pedig a lakástakarék ennek többszörösével, tíz év alatt akár hárommillió forinttal segíti a megtakarítást és így a korszerűsítést”.
