TĂśbb mint kĂŠt hĂłnapja tĂśrtĂŠnt JapĂĄn tĂśrtĂŠnetĂŠnek egyik legpusztĂtĂłbb fĂśldrengĂŠse, amely komoly kĂĄrokat okozott a Fukusima Daiichi atomerőműben. Jelen helyzetelemzĂŠs cĂŠlja, hogy Ăśsszefoglalja a fukushimai atomerőmű balesetĂŠnek elmĂşlt egy hĂłnapban bekĂśvetkezett fő fejlemĂŠnyeit ĂŠs azok kĂśvetkezmĂŠnyeit. A sok esemĂŠny miatt az ĂŠrtĂŠkelĂŠs nem azzal az igĂŠnnyel kĂŠszĂźlt, hogy mindenre kitĂŠrjen, de a műszaki szempontbĂłl relevĂĄns kĂŠrdĂŠseket igyekszik tĂĄrgyalni.
A japĂĄn kormĂĄny ĂŠs az Ăźzemeltető cĂŠg (Tepco) legfontosabb cĂŠlja jelen időszakban a helyzet stabilizĂĄlĂĄsa, az ĂŠrintett reaktorok ĂŠs pihentető medencĂŠk megbĂzhatĂł, stabil hűtĂŠsĂŠnek helyreĂĄllĂtĂĄsa. Csak ezt kĂśvetően lehet megkezdeni a helyreĂĄllĂtĂĄsi munkĂĄlatokat. Sok hĂradĂĄsban szerepelt, hogy dolgoznak az Ăşn. biztonsĂĄgos lehűtĂśtt ĂĄllapot elĂŠrĂŠsĂŠn, amihez mĂŠg tĂśbb hĂłnapra lesz szĂźksĂŠgĂźk. Ez azt jelenti, hogy a reaktorokat 100 °C hőmĂŠrsĂŠklet alĂĄ kell hűteniĂźk a lehűtĂśtt leĂĄllĂtott ĂĄllapot deklarĂĄlĂĄsĂĄhoz
A sugĂĄrzĂĄsi helyzetet illetően elmondhatjuk, hogy a kĂśrnyezeti hĂĄttĂŠrsugĂĄrzĂĄs mĂŠrtĂŠkefolyamatosan csĂśkkent az elmĂşlt hetekben. A legfrissebb publikĂĄlt adatok szerint Fukushima prefektĂşrĂĄn kĂvĂźl az Ăśsszes prefektĂşrĂĄban 0,1 ÂľSv/h alatti ĂŠrtĂŠkeket mĂŠrnek, ami megfelel a termĂŠszetes hĂĄttĂŠrsugĂĄrzĂĄsnak. Fukushima prefektĂşrĂĄban a kitelepĂtett terĂźleteken mĂŠrhetőek jelentősebb dĂłzisintenzitĂĄsok, de itt is időben csĂśkkenő ĂŠrtĂŠkekkel. A kitelepĂtĂŠsek indokoltak voltak, ĂŠs vĂĄrhatĂłan mĂŠg hosszabb ideig fenn fognak maradni ezek az intĂŠzkedĂŠsek. A korĂĄbban elrendelt ivĂłvĂz-korlĂĄtozĂĄsokat mĂĄr feloldottĂĄk, jelenleg egyetlen faluban ĂŠl korlĂĄtozĂĄs a gyermekek szĂĄmĂĄra.
A 2. blokknĂĄl kialakult, kĂśzvetlenĂźl a tengerbe vezető kibocsĂĄtĂĄsi Ăştvonal megszĂźntetĂŠsĂŠvel jelentősen csĂśkkent a tengervĂz-mintĂĄk aktivitĂĄsa. A kĂśzvetlenĂźl a telephely mellett (2. blokki vĂzkivĂŠteli szűrőnĂŠl) vett mintĂĄk cĂŠzium aktivitĂĄs-koncentrĂĄciĂłja az elmĂşlt hĂłnapban pĂŠldĂĄul tĂzezred rĂŠszĂŠre csĂśkkent, ĂŠs az 1. ĂĄbra szerint a tĂĄvolabbi mintavĂŠtelipontok nĂŠmelyikĂŠn mĂĄr nem is mutathatĂł ki, ugyanakkor vannak erős szennyezettsĂŠgetmutatĂł pontok. Jelenleg tovĂĄbbi problĂŠmĂĄt okoz, hogy vĂŠlhetően a 3. blokkbĂłl szivĂĄrogerősen szennyezett vĂz az ĂłceĂĄnba. Mivel az 1., 2. ĂŠs 3. reaktor ĂŠpĂźleteiben nagy mennyisĂŠgű, erősen radioaktĂv vĂz halmozĂłdott fel, ennek a vĂznek a kezelĂŠse nehĂŠzsĂŠgeket okoz, fenn ĂĄll a lehetősĂŠge tovĂĄbbi jelentősebb folyĂŠkony kibocsĂĄtĂĄsnak is.
A NemzetkĂśzi Atomenergia ĂgynĂśksĂŠg (NAĂ) jelentĂŠse szerint a lakossĂĄg tĂśbb mint 175 000 tagjĂĄt vizsgĂĄltĂĄk meg eddig sugĂĄrterhelĂŠs szempontjĂĄbĂłl, de hatĂĄrĂŠrtĂŠk-tĂşllĂŠpĂŠsről eddig nem ĂŠrkezett hĂr. A kĂśrnyezeti dĂłzisteljesĂtmĂŠny kedvező alakulĂĄsĂĄval szemben tovĂĄbbra is jelentős problĂŠmĂĄkat okoz a Fukushima Daiichi telephelyen mĂŠrhető sugĂĄrzĂĄs (jelenleg a legnagyobb ĂŠrtĂŠk 391 ÂľSv/h az irodaĂŠpĂźlet dĂŠli oldalĂĄn – forrĂĄs: NISA), amely megnehezĂti az elhĂĄrĂtĂĄsi munkĂĄlatok vĂŠgzĂŠsĂŠt.
Az elhĂĄrĂtĂĄsban rĂŠszt vevő munkĂĄsok kĂśzĂśtt ketten szenvedtek el a dolgozĂłkra vonatkozĂł megemelt hatĂĄrĂŠrtĂŠkhez (250 mSv-hez) kĂśzeli dĂłzist, a munkĂĄlatok sorĂĄn egy munkĂĄs ĂŠletĂŠt vesztette, de a mĂŠrĂŠsek szerint ennek oka nem lehetett a sugĂĄrterhelĂŠs, feltehetően szĂvrohamot kapott.
Az elhĂĄrĂtĂĄsi hőfelszabadulĂĄst a reaktorok ĂźzemanyagĂĄban felhalmozĂłdott hasadĂĄsi termĂŠkek bomlĂĄsa okozza. Ezt a hőt folyamatosan ĂŠs stabilan el kell vonni ahhoz, hogy a reaktorok lehűthetőek legyenek. Mindehhez egy jĂłl műkĂśdő hűtőrendszer szĂźksĂŠges, amellyel a hűtővĂz elforrĂĄsa nĂŠlkĂźl, pusztĂĄn a vĂz nĂŠhĂĄny tĂz fokos felmelegedĂŠsĂŠvel a termelődĂśtt hőt el lehet szĂĄllĂtani.
TovĂĄbbra is folyamatban van a reaktorok ĂŠs pihentető medencĂŠk ĂĄllapotĂĄnak felmĂŠrĂŠse. Az elmĂşlt időszakban kĂśzzĂŠtett informĂĄciĂłk alapjĂĄn az alĂĄbbiak mondhatĂłk el: Az 1. blokk reaktorĂĄnak Ăźzemanyaga feltehetően mĂŠg a fĂśldrengĂŠst kĂśvető 16 ĂłrĂĄn belĂźl teljes egĂŠszĂŠben megolvadt, jelenleg a reaktortartĂĄly aljĂĄn talĂĄlhatĂł. A Tepco szakemberei mĂĄjus elejĂŠn bejutottak az 1. blokk reaktorĂŠpĂźletĂŠbe, ĂŠs tĂśbbek kĂśzĂśtt a reaktortartĂĄly vĂzszint-mĂŠrĂŠsĂŠnek ĂşjrakalibrĂĄlĂĄsĂĄt is elvĂŠgeztĂŠk, amely alapjĂĄn valĂłszĂnű,hogy a tartĂĄlyon belĂźli vĂzszint nem ĂŠri el a reaktorzĂłna alsĂł sĂkjĂĄt sem.
A mĂŠrĂŠsi adatok rekonstrukciĂłja alapjĂĄn valĂłszĂnű, hogy a reaktor vĂzszint az első napoktĂłl kezdve ilyen alacsony volt, ami azt jelenti, hogy az Ăźzemanyag kazettĂĄk hőtermelő rĂŠsze a fĂśldrengĂŠst kĂśvető nĂŠhĂĄny Ăłra elteltĂŠtől kezdődően nem kapott hűtĂŠst. Ez arra vezetett, hogy kb. 4-5ĂłrĂĄval a fĂśldrengĂŠst kĂśvetően az 1. reaktor Ăźzemanyaga olvadni kezdett, az olvadt Ăźzemanyag pedig lefolyt a reaktortartĂĄly aljĂĄra. A mĂŠrt adatok alapjĂĄn valĂłszĂnű, hogy a zĂłnaolvadĂŠk jelenleg hűtĂśtt ĂĄllapotban van a tartĂĄly alsĂł rĂŠszĂŠn. A Tepco feltĂŠtelezi, hogyaz olvadĂŠk kismĂŠretű lyukakat olvasztott a reaktortartĂĄly fenekĂŠn is, amelyen keresztĂźl a hűtőkĂśzeg egy rĂŠsze a kontĂŠnmentbe tĂĄvozik.
ElkĂŠpzelhető,hogy a kontĂŠnment tartĂĄly is sĂŠrĂźlt, ĂŠs a reaktorĂŠpĂźletbe is jut erősen szennyezett vĂz. Ez bizonyosan nehezĂteni fogja a helyzet normalizĂĄlĂĄsĂĄt ĂŠs a blokk kĂŠsőbbi leszerelĂŠsĂŠt. A 2. ĂŠs 3. blokki reaktorok pontos ĂĄllapota tovĂĄbbra sem ismert, de az 1. blokki tapasztalatok fĂŠnyĂŠben a Tepco felĂźlvizsgĂĄlja ezeket a reaktorokat is, mivel elkĂŠpzelhető,hogy azokon is megtĂśrtĂŠnt a teljes zĂłnaolvadĂĄs.
MĂĄjus 8-ĂĄn a Tepco elvĂŠgezte a 4. blokki pihentető medence első vĂz alatti kamerĂĄs vizsgĂĄlatĂĄt, emellett elvĂŠgeztĂŠk az innen szĂĄrmazĂł vĂzminta elemzĂŠsĂŠt is. (Ez a pihentető medence azĂŠrt kĂźlĂśnĂśsen ĂŠrdekes, mivel ide helyeztĂŠk korĂĄbban a 4. blokk Ăśsszes ĂźzemanyagĂĄt, ĂŠs itt tĂśrtĂŠnt hidrogĂŠn-robbanĂĄs mĂĄrcius 15-ĂŠn.) A vizsgĂĄlatok azt mutattĂĄk, hogy a korĂĄbbi feltĂŠtelezĂŠsekkel ellentĂŠtben nem valĂłszĂnű az itt tĂĄrolt Ăźzemanyag jelentőssĂŠrĂźlĂŠse. A jelenleg rendelkezĂŠsre ĂĄllĂł adatok ĂĄltalunk elvĂŠgzett ĂŠrtĂŠkelĂŠse, valamint ajapĂĄn kĂśzlemĂŠnyek alapjĂĄn nagy valĂłszĂnűsĂŠggel ĂĄllĂthatĂł, hogy a 4. blokki robbanĂĄst a 3. blokkrĂłl szĂĄrmazĂł hidrogĂŠn okozta. Ez Ăşgy lehetsĂŠges, hogy a 3-4. blokkok kĂśzĂśs kĂŠmĂŠnnyel rendelkeztek, Ăgy vĂŠlhetően a 3. blokki hermetikus vĂŠdőĂŠpĂźletben felgyĂźlemlett hidrogĂŠnlefĂşvatĂĄsa sorĂĄn – mivel nem volt ĂĄram a telephelyen, Ăgy a szellőző ventilĂĄtorok sem műkĂśdhettek – a hidrogĂŠn egy rĂŠsze a kĂŠmĂŠnyben talĂĄlkozĂł vezetĂŠkeken keresztĂźl ĂĄtĂĄramlott a 4. blokki ĂŠpĂźletbe, ĂŠs ott felrobbant.
MĂĄjus 10-ĂŠn elvĂŠgeztĂŠk a 3. blokki pihentető medence vizuĂĄlis vizsgĂĄlatĂĄt is. Itt sokkal jelentősebb kĂĄrosodĂĄs feltĂŠtelezhető, a Tepco ĂĄltal kĂśzzĂŠtett felvĂŠtelek alapjĂĄn a pihentető medence tele van az ĂŠpĂźlet robbanĂĄsĂĄbĂłl szĂĄrmazĂł tĂśrmelĂŠkkel, Ăgy a kazettĂĄk hűtĂŠse akadĂĄlyozott lehet, de a hűtĂŠs feltehetően nem szűnt meg (a vĂz forrĂĄsa a felvĂŠteleken nem figyelhető meg).
A Tepco ĂĄprilis kĂśzepĂŠn kĂśzzĂŠtette az elhĂĄrĂtĂĄsi munkĂĄlatok vĂĄrhatĂł ĂźtemtervĂŠt, amelyben az 1-3. blokkok kontĂŠnment tartĂĄlyainak vĂzzel valĂł feltĂśltĂŠsĂŠt terveztĂŠk. Az 1. blokki zĂłnaolvadĂĄs ĂŠs a feltĂŠtelezhető kontĂŠnmenttartĂĄly-sĂŠrĂźlĂŠs miatt a Tepco ezt a tervet mĂłdosĂtotta: az Ăşj tervek szerint a kontĂŠnment tartĂĄly aljĂĄbĂłl kiszivattyĂşzzĂĄk a vizet, ĂŠs hőcserĂŠlőkĂśn hűtik le, majd visszakeringetik a reaktorokba. A Tepco tovĂĄbbra is jĂşliusra ĂgĂŠri a stabil hűtĂŠs elĂŠrĂŠsĂŠt, bĂĄr elkĂŠpzelhető, hogy az Ăźtemtervet mĂłdosĂtani fogjĂĄk. Az elhĂĄrĂtĂĄsi munkĂĄk megkĂśnnyĂtĂŠse ĂŠs a kĂśrnyezeti kibocsĂĄtĂĄs csĂśkkentĂŠseĂŠrdekĂŠben megkezdődtek az előkĂŠszĂtő munkĂĄk egy kĂśnnyűszerkezetes vĂŠdőĂŠpĂźlet telepĂtĂŠsĂŠhez az 1. blokk reaktorĂŠpĂźlete fĂślĂŠ. Ez a Tepco szerint csĂśkkenti a telephelyi sugĂĄrzĂĄsi szinteket, hiszen abbĂłl a levegő szűrőkĂśn keresztĂźl vezethető el, ĂŠs gyorsabb helyreĂĄllĂtĂĄst tesz lehetővĂŠ. A tovĂĄbbiakban a tĂśbbi reaktort is el szeretnĂŠk lĂĄtnihasonlĂł vĂŠdőĂŠpĂźlettel.
JapĂĄnban fĂśldrengĂŠsre ĂŠs cunamira mint kĂźlső eredetű Ăźzemzavari kezdeti esemĂŠnyekre mĂŠretezik a nukleĂĄris lĂŠtesĂtmĂŠnyeket, azonban a tervezĂŠs sorĂĄn figyelembevett mĂŠrtĂŠkadĂł terhelĂŠsek eltĂŠrőek A 2011. mĂĄrcius 11-i fĂśldrengĂŠs ĂŠs az azt kĂśvető cunamihĂĄrom atomerőművi telephelyet ĂŠrintett. A Tokai telephelyen egy blokk Ăźzemel (1978 Ăłta). A blokk ĂŠpĂźletei a normĂĄl tengerszint fĂślĂśtt 8,89 m magasan helyezkednek el. A megfigyelt cunami magassĂĄg itt 2011.mĂĄrcius 11-ĂŠn 5,4 m volt, tehĂĄt az ĂŠpĂźleteket a vĂz nem tudta elĂĄrasztani. A kĂźlső villamoshĂĄlĂłzat kiesĂŠse miatt itt is dĂzelgenerĂĄtorok lĂĄttĂĄk el ĂĄrammal a hűtőrendszereket. A hĂĄrom dĂzelgenerĂĄtor kĂśzĂźl kettőn mĂĄr korĂĄbban mĂłdosĂtĂĄsokat hajtottak vĂŠgre egy esetleges cunami elleni felkĂŠszĂźlĂŠskĂŠnt, ĂŠs ez a kĂŠt generĂĄtor valĂłban megőrizte ĂźzemkĂŠpessĂŠgĂŠt, mĂg a harmadik (nem mĂłdosĂtott) generĂĄtor az elĂĄrasztĂĄs kĂśvetkeztĂŠben leĂĄllt.
A mĂŠretezĂŠst itt abban az ĂŠrtelemben kell tekinteni, hogy az atomerőmű tervezĂŠse sorĂĄn szĂĄmos kĂźlső ĂŠs belső eredetű kezdeti esemĂŠny terhelĂŠseit figyelembe veszik, ĂŠs Ăşgy ĂŠpĂtik meg az adott atomerőművet, hogy a mĂŠrtĂŠkadĂł terhelĂŠseket az erőmű biztonsĂĄgi rendszerei le tudjĂĄk kezelni anĂŠlkĂźl, hogy szĂĄmottevő kĂśrnyezeti kibocsĂĄtĂĄs bekĂśvetkezne. A Fukushima Daiichi (Fukushima I) telephelyen hat blokk talĂĄlhatĂł (1971-1979 kĂśzĂśtt lĂŠptek Ăźzembe), a telephely eredeti mĂŠretezĂŠsi cunami magassĂĄga 3,122 m, eztkĂŠsőbb az ismeretek bővĂźlĂŠsĂŠvel 5,7 m-re mĂłdosĂtottĂĄk. Az ĂŠpĂźletek a tengerszint fĂślĂśtt 10 mĂŠterrel talĂĄlhatĂłak, a megfigyelt ĂĄrhullĂĄm magassĂĄga 2011. mĂĄrcius 11-ĂŠn 15 m volt. Itt tehĂĄt a cunami legalĂĄbb 5 mĂŠteres vĂzmagassĂĄggal ĂĄrasztotta el az ĂŠpĂźleteket ĂŠs rendkĂvĂźlsĂşlyos kĂĄrosodĂĄsokat okozott tĂśbbek kĂśzĂśtt a vĂzkivĂŠteli mű szivattyĂşiban ĂŠs az elektromos rendszerekben.
Mivel az Ăźzemzavari dĂzelgenerĂĄtorok ezeken a blokkokon a turbina csarnok aljĂĄban talĂĄlhatĂłak, ĂŠs ezeket, valamint villamos rendszereiket is elĂĄrasztotta az ĂŠpĂźletekbe betĂśrő vĂz, ezĂŠrt a blokkok Ăźzemzavari ĂĄramellĂĄtĂĄsa lehetetlennĂŠ vĂĄlt. A telephelyre ugyan tĂśbb tucat mobil dĂzelgenerĂĄtor ĂŠrkezett a polgĂĄri vĂŠdelemtől, de ezek mozgĂĄsĂĄt akadĂĄlyozta az ĂşthĂĄlĂłzat ĂŠs a telephely mechanikai sĂŠrĂźlĂŠse, majd amikor kb. 24 ĂłrĂĄval a cunami utĂĄnaz egyiket sikerĂźlt rĂĄkĂśtni a 2. blokk villamos rendszereire, a bekĂśtĂŠst rĂśvidesen lerombolta az 1. blokki hidrogĂŠnrobbanĂĄs. A mobil dĂzelgenerĂĄtorokban a 2 nappal kĂŠsőbbi 3. blokki hidrogĂŠnrobbanĂĄs is kĂĄrt okozott.
A stabil ĂĄramellĂĄtĂĄst 10 nappal a fĂśldrengĂŠs ĂŠs cunami utĂĄn, mĂĄrcius 21-ĂŠn tudtĂĄk kiĂŠpĂteni a normĂĄl villamos hĂĄlĂłzaton keresztĂźl. A Fukushima Daini (Fukushima II) telephelyen 4 blokk Ăźzemelt a fĂśldrengĂŠskor (1981-1986 kĂśzĂśtt Ăźzembe helyezett egysĂŠgek), a telephely eredeti mĂŠretezĂŠsi cunamimagassĂĄga 3,122 m, ezt kĂŠsőbb 5,1 m-re mĂłdosĂtottĂĄk. Az ĂŠpĂźletek a tengerszint fĂślĂśtt 12,7mĂŠterrel talĂĄlhatĂłak, a megfigyelt ĂĄrhullĂĄm magassĂĄg 2011. mĂĄrcius 11-ĂŠn kb. 13 m volt. Itt mĂŠrsĂŠkelt vĂzmagassĂĄggal tĂśrtĂŠnt meg a telephely elĂĄrasztĂĄsa, az ĂŠpĂźletekbe jelentős mennyisĂŠgű vĂz nem tudott behatolni.
Itt a dĂzelgenerĂĄtorok a reaktorĂŠpĂźlet aljĂĄban, jobban vĂŠdett helyen talĂĄlhatĂłak, Ăgy ez is csĂśkkentette a cunami kĂĄros kĂśvetkezmĂŠnyeit. Ugyanokozott kĂĄrosodĂĄsokat a cunami, de ezeket a műszaki rendszerek ĂŠs az emberi beavatkozĂĄsok segĂtsĂŠgĂŠvel le tudtĂĄk kezelni. Az Onagawa telephelyen 3 blokk műkĂśdik (1984-2002), a tervezĂŠsi alapban 9,1m-es cunamival szĂĄmoltak, de az ĂŠpĂźletek a tengerszint fĂślĂśtt 14,8 mĂŠterrel talĂĄlhatĂłak,Ăgy a telephelyet 13 m magas ĂĄrhullĂĄmmal elĂŠrő cunami nem tudott az ĂŠpĂźletekben kĂĄrttenni. Szemben a Fukushima I telephellyel – ahol a vĂzkivĂŠteli mű szivattyĂşi gyakorlatilag mechanikai vĂŠdelem nĂŠlkĂźl az ĂłceĂĄn partjĂĄn ĂĄllnak – az Onagawa telephely hűtővĂz szivattyĂşiegy speciĂĄlis, cunamivĂŠdelemmel ellĂĄtott beton ĂŠpĂtmĂŠnyben helyezkednek el, Ăgy itt ezek sem sĂŠrĂźltek meg. ĂsszefoglalĂłan elmondhatĂł, hogy mind a nĂŠgy telephelyen meghaladta a cunami magassĂĄga a tervezĂŠsi alapban rĂśgzĂtett ĂŠrtĂŠkeket, de jelentősen eltĂŠrő hatĂĄst tudott gyakorolniaz ĂŠpĂźletekre ĂŠs az erőművi rendszerekre. A japĂĄn illetĂŠkesek mind a kormĂĄny, mindpedig a Tepco Ăźzemeltető cĂŠg rĂŠszĂŠről ĂĄprilis 30-ĂĄn bejelentettĂŠk, hogy a Fukushima I.atomerőmű telephelyĂŠnek katasztrĂłfĂĄjĂĄban szerepet jĂĄtszottak emberi tĂŠnyezők azĂĄltal, hogy a tervezĂŠsi cunami magassĂĄgĂĄt nem kellően konzervatĂvan ĂĄllapĂtottĂĄk meg, valamintkorĂĄbbi figyelmeztető jeleket a kormĂĄny ĂŠs az atomerőművet Ăźzemeltető Tepco nem vette kellően komolyan, Ăgy nem volt felkĂŠszĂźlve egy ilyen nagy erejű fĂśldrengĂŠs ĂŠs cunami kĂśvetkezmĂŠnyeinek megfelelő lekezelĂŠsĂŠre. Megjegyzendő, hogy a fĂśldrengĂŠs hatĂĄsĂĄra az ĂŠrintett partvidĂŠk ĂŠs a sziget jelentős rĂŠsze geogrĂĄfiailag szĂĄmottevően elmozdult. A Fukushima I atomerőmű telephelyĂŠnek magassĂĄgi koordinĂĄtĂĄja is csaknem egy mĂŠterrel csĂśkkent a fĂśldrengĂŠst megelőző ĂĄllapothoz kĂŠpest, ami tovĂĄbb fokozta a cunami ĂĄrhullĂĄm negatĂvhatĂĄsĂĄt az erőműben.
Az is megĂĄllapĂthatĂł, hogy az ĂŠrintett japĂĄn blokkok hidrogĂŠnkezelĂŠsi stratĂŠgiĂĄja nemvolt megfelelő. Ezeken a blokkokon a baleseti folyamatok sorĂĄn keletkező hidrogĂŠn vĂzzĂŠalakĂtĂĄsĂĄra nem szereltek be Ăşn. katalitikus rekombinĂĄtorokat vagy mĂĄs aktĂv eszkĂśzĂśket,amelyekkel a hidrogĂŠnrobbanĂĄsok elkerĂźlhetőek lettek volna. A fukushimai blokkokon a hermetikus vĂŠdőĂŠpĂźlet nitrogĂŠnnel volt feltĂśltve, amelyben oxigĂŠn hiĂĄnyĂĄban a hidrogĂŠnugyan nem tud berobbanni, ez azonban nem volt elĂŠgsĂŠges ahhoz, hogy a robbanĂĄst a lefĂşvatĂĄs sorĂĄn is el lehessen kerĂźlni. A mostani adatok alapjĂĄn az is valĂłszĂnűsĂthető, hogy a lefĂşvatĂł rendszer műkĂśdĂŠse sem volt hiba nĂŠlkĂźli. SzĂĄmos eurĂłpai atomerőműben – kĂśzĂśttĂźk a paksiban is – rĂŠszint az amerikai TMI-2atomerőmű 1979-es balesete tanulsĂĄgakĂŠnt, rĂŠszint az időszakos biztonsĂĄgi felĂźlvizsgĂĄlatok elemzĂŠsi eredmĂŠnyei nyomĂĄn – hidrogĂŠn rekombinĂĄtorokat alkalmaznak az ĂźzemzavaroksorĂĄn keletkező hidrogĂŠn ĂĄltal jelentett veszĂŠlyek csĂśkkentĂŠsĂŠre, illetve baleset-kezelĂŠsicĂŠlzattal. A telephelyi veszĂŠlyek mĂŠrtĂŠkĂŠnek ĂşjraĂŠrtĂŠkelĂŠse ĂşgyszintĂŠn rĂŠsze az emlĂtetti dőszakos biztonsĂĄgi felĂźlvizsgĂĄlatoknak az orszĂĄgok zĂśmĂŠben, aminek kĂśszĂśnhetően a veszĂŠlyekre vonatkozĂł Ăşj ismeretek alapjĂĄn biztonsĂĄgnĂśvelő intĂŠzkedĂŠseket foganatosĂtottaktĂśbbek kĂśzĂśtt a fĂśldrengĂŠsekkel szembeni vĂŠdelem erősĂtĂŠsĂŠre.
Fukusima helyzetelemzés: még van tennivaló
TĂśbb mint kĂŠt hĂłnapja tĂśrtĂŠnt JapĂĄn tĂśrtĂŠnetĂŠnek egyik legpusztĂtĂłbb fĂśldrengĂŠse, amely komoly kĂĄrokat okozott a Fukusima Daiichi atomerőműben. Jelen helyzetelemzĂŠs cĂŠlja, hogy Ăśsszefoglalja a fukushimai atomerőmű balesetĂŠnek elmĂşlt egy hĂłnapban bekĂśvetkezett fő fejlemĂŠnyeit ĂŠs azok kĂśvetkezmĂŠnyeit. A sok esemĂŠny miatt az ĂŠrtĂŠkelĂŠs nem azzal az igĂŠnnyel kĂŠszĂźlt, hogy mindenre kitĂŠrjen, de a műszaki szempontbĂłl relevĂĄns kĂŠrdĂŠseket igyekszik tĂĄrgyalni.
A japĂĄn kormĂĄny ĂŠs az Ăźzemeltető cĂŠg (Tepco) legfontosabb cĂŠlja jelen időszakban a helyzet stabilizĂĄlĂĄsa, az ĂŠrintett reaktorok ĂŠs pihentető medencĂŠk megbĂzhatĂł, stabil hűtĂŠsĂŠnek helyreĂĄllĂtĂĄsa. Csak ezt kĂśvetően lehet megkezdeni a helyreĂĄllĂtĂĄsi munkĂĄlatokat. Sok hĂradĂĄsban szerepelt, hogy dolgoznak az Ăşn. biztonsĂĄgos lehűtĂśtt ĂĄllapot elĂŠrĂŠsĂŠn, amihez mĂŠg tĂśbb hĂłnapra lesz szĂźksĂŠgĂźk. Ez azt jelenti, hogy a reaktorokat 100 °C hőmĂŠrsĂŠklet alĂĄ kell hűteniĂźk a lehűtĂśtt leĂĄllĂtott ĂĄllapot deklarĂĄlĂĄsĂĄhoz
A sugĂĄrzĂĄsi helyzetet illetően elmondhatjuk, hogy a kĂśrnyezeti hĂĄttĂŠrsugĂĄrzĂĄs mĂŠrtĂŠkefolyamatosan csĂśkkent az elmĂşlt hetekben. A legfrissebb publikĂĄlt adatok szerint Fukushima prefektĂşrĂĄn kĂvĂźl az Ăśsszes prefektĂşrĂĄban 0,1 ÂľSv/h alatti ĂŠrtĂŠkeket mĂŠrnek, ami megfelel a termĂŠszetes hĂĄttĂŠrsugĂĄrzĂĄsnak. Fukushima prefektĂşrĂĄban a kitelepĂtett terĂźleteken mĂŠrhetőek jelentősebb dĂłzisintenzitĂĄsok, de itt is időben csĂśkkenő ĂŠrtĂŠkekkel. A kitelepĂtĂŠsek indokoltak voltak, ĂŠs vĂĄrhatĂłan mĂŠg hosszabb ideig fenn fognak maradni ezek az intĂŠzkedĂŠsek. A korĂĄbban elrendelt ivĂłvĂz-korlĂĄtozĂĄsokat mĂĄr feloldottĂĄk, jelenleg egyetlen faluban ĂŠl korlĂĄtozĂĄs a gyermekek szĂĄmĂĄra.
A 2. blokknĂĄl kialakult, kĂśzvetlenĂźl a tengerbe vezető kibocsĂĄtĂĄsi Ăştvonal megszĂźntetĂŠsĂŠvel jelentősen csĂśkkent a tengervĂz-mintĂĄk aktivitĂĄsa. A kĂśzvetlenĂźl a telephely mellett (2. blokki vĂzkivĂŠteli szűrőnĂŠl) vett mintĂĄk cĂŠzium aktivitĂĄs-koncentrĂĄciĂłja az elmĂşlt hĂłnapban pĂŠldĂĄul tĂzezred rĂŠszĂŠre csĂśkkent, ĂŠs az 1. ĂĄbra szerint a tĂĄvolabbi mintavĂŠtelipontok nĂŠmelyikĂŠn mĂĄr nem is mutathatĂł ki, ugyanakkor vannak erős szennyezettsĂŠgetmutatĂł pontok. Jelenleg tovĂĄbbi problĂŠmĂĄt okoz, hogy vĂŠlhetően a 3. blokkbĂłl szivĂĄrogerősen szennyezett vĂz az ĂłceĂĄnba. Mivel az 1., 2. ĂŠs 3. reaktor ĂŠpĂźleteiben nagy mennyisĂŠgű, erősen radioaktĂv vĂz halmozĂłdott fel, ennek a vĂznek a kezelĂŠse nehĂŠzsĂŠgeket okoz, fenn ĂĄll a lehetősĂŠge tovĂĄbbi jelentősebb folyĂŠkony kibocsĂĄtĂĄsnak is.
A NemzetkĂśzi Atomenergia ĂgynĂśksĂŠg (NAĂ) jelentĂŠse szerint a lakossĂĄg tĂśbb mint 175 000 tagjĂĄt vizsgĂĄltĂĄk meg eddig sugĂĄrterhelĂŠs szempontjĂĄbĂłl, de hatĂĄrĂŠrtĂŠk-tĂşllĂŠpĂŠsről eddig nem ĂŠrkezett hĂr. A kĂśrnyezeti dĂłzisteljesĂtmĂŠny kedvező alakulĂĄsĂĄval szemben tovĂĄbbra is jelentős problĂŠmĂĄkat okoz a Fukushima Daiichi telephelyen mĂŠrhető sugĂĄrzĂĄs (jelenleg a legnagyobb ĂŠrtĂŠk 391 ÂľSv/h az irodaĂŠpĂźlet dĂŠli oldalĂĄn – forrĂĄs: NISA), amely megnehezĂti az elhĂĄrĂtĂĄsi munkĂĄlatok vĂŠgzĂŠsĂŠt.
Az elhĂĄrĂtĂĄsban rĂŠszt vevő munkĂĄsok kĂśzĂśtt ketten szenvedtek el a dolgozĂłkra vonatkozĂł megemelt hatĂĄrĂŠrtĂŠkhez (250 mSv-hez) kĂśzeli dĂłzist, a munkĂĄlatok sorĂĄn egy munkĂĄs ĂŠletĂŠt vesztette, de a mĂŠrĂŠsek szerint ennek oka nem lehetett a sugĂĄrterhelĂŠs, feltehetően szĂvrohamot kapott.
Az elhĂĄrĂtĂĄsi hőfelszabadulĂĄst a reaktorok ĂźzemanyagĂĄban felhalmozĂłdott hasadĂĄsi termĂŠkek bomlĂĄsa okozza. Ezt a hőt folyamatosan ĂŠs stabilan el kell vonni ahhoz, hogy a reaktorok lehűthetőek legyenek. Mindehhez egy jĂłl műkĂśdő hűtőrendszer szĂźksĂŠges, amellyel a hűtővĂz elforrĂĄsa nĂŠlkĂźl, pusztĂĄn a vĂz nĂŠhĂĄny tĂz fokos felmelegedĂŠsĂŠvel a termelődĂśtt hőt el lehet szĂĄllĂtani.
TovĂĄbbra is folyamatban van a reaktorok ĂŠs pihentető medencĂŠk ĂĄllapotĂĄnak felmĂŠrĂŠse. Az elmĂşlt időszakban kĂśzzĂŠtett informĂĄciĂłk alapjĂĄn az alĂĄbbiak mondhatĂłk el: Az 1. blokk reaktorĂĄnak Ăźzemanyaga feltehetően mĂŠg a fĂśldrengĂŠst kĂśvető 16 ĂłrĂĄn belĂźl teljes egĂŠszĂŠben megolvadt, jelenleg a reaktortartĂĄly aljĂĄn talĂĄlhatĂł. A Tepco szakemberei mĂĄjus elejĂŠn bejutottak az 1. blokk reaktorĂŠpĂźletĂŠbe, ĂŠs tĂśbbek kĂśzĂśtt a reaktortartĂĄly vĂzszint-mĂŠrĂŠsĂŠnek ĂşjrakalibrĂĄlĂĄsĂĄt is elvĂŠgeztĂŠk, amely alapjĂĄn valĂłszĂnű,hogy a tartĂĄlyon belĂźli vĂzszint nem ĂŠri el a reaktorzĂłna alsĂł sĂkjĂĄt sem.
A mĂŠrĂŠsi adatok rekonstrukciĂłja alapjĂĄn valĂłszĂnű, hogy a reaktor vĂzszint az első napoktĂłl kezdve ilyen alacsony volt, ami azt jelenti, hogy az Ăźzemanyag kazettĂĄk hőtermelő rĂŠsze a fĂśldrengĂŠst kĂśvető nĂŠhĂĄny Ăłra elteltĂŠtől kezdődően nem kapott hűtĂŠst. Ez arra vezetett, hogy kb. 4-5ĂłrĂĄval a fĂśldrengĂŠst kĂśvetően az 1. reaktor Ăźzemanyaga olvadni kezdett, az olvadt Ăźzemanyag pedig lefolyt a reaktortartĂĄly aljĂĄra. A mĂŠrt adatok alapjĂĄn valĂłszĂnű, hogy a zĂłnaolvadĂŠk jelenleg hűtĂśtt ĂĄllapotban van a tartĂĄly alsĂł rĂŠszĂŠn. A Tepco feltĂŠtelezi, hogyaz olvadĂŠk kismĂŠretű lyukakat olvasztott a reaktortartĂĄly fenekĂŠn is, amelyen keresztĂźl a hűtőkĂśzeg egy rĂŠsze a kontĂŠnmentbe tĂĄvozik.
ElkĂŠpzelhető,hogy a kontĂŠnment tartĂĄly is sĂŠrĂźlt, ĂŠs a reaktorĂŠpĂźletbe is jut erősen szennyezett vĂz. Ez bizonyosan nehezĂteni fogja a helyzet normalizĂĄlĂĄsĂĄt ĂŠs a blokk kĂŠsőbbi leszerelĂŠsĂŠt. A 2. ĂŠs 3. blokki reaktorok pontos ĂĄllapota tovĂĄbbra sem ismert, de az 1. blokki tapasztalatok fĂŠnyĂŠben a Tepco felĂźlvizsgĂĄlja ezeket a reaktorokat is, mivel elkĂŠpzelhető,hogy azokon is megtĂśrtĂŠnt a teljes zĂłnaolvadĂĄs.
MĂĄjus 8-ĂĄn a Tepco elvĂŠgezte a 4. blokki pihentető medence első vĂz alatti kamerĂĄs vizsgĂĄlatĂĄt, emellett elvĂŠgeztĂŠk az innen szĂĄrmazĂł vĂzminta elemzĂŠsĂŠt is. (Ez a pihentető medence azĂŠrt kĂźlĂśnĂśsen ĂŠrdekes, mivel ide helyeztĂŠk korĂĄbban a 4. blokk Ăśsszes ĂźzemanyagĂĄt, ĂŠs itt tĂśrtĂŠnt hidrogĂŠn-robbanĂĄs mĂĄrcius 15-ĂŠn.) A vizsgĂĄlatok azt mutattĂĄk, hogy a korĂĄbbi feltĂŠtelezĂŠsekkel ellentĂŠtben nem valĂłszĂnű az itt tĂĄrolt Ăźzemanyag jelentőssĂŠrĂźlĂŠse. A jelenleg rendelkezĂŠsre ĂĄllĂł adatok ĂĄltalunk elvĂŠgzett ĂŠrtĂŠkelĂŠse, valamint ajapĂĄn kĂśzlemĂŠnyek alapjĂĄn nagy valĂłszĂnűsĂŠggel ĂĄllĂthatĂł, hogy a 4. blokki robbanĂĄst a 3. blokkrĂłl szĂĄrmazĂł hidrogĂŠn okozta. Ez Ăşgy lehetsĂŠges, hogy a 3-4. blokkok kĂśzĂśs kĂŠmĂŠnnyel rendelkeztek, Ăgy vĂŠlhetően a 3. blokki hermetikus vĂŠdőĂŠpĂźletben felgyĂźlemlett hidrogĂŠnlefĂşvatĂĄsa sorĂĄn – mivel nem volt ĂĄram a telephelyen, Ăgy a szellőző ventilĂĄtorok sem műkĂśdhettek – a hidrogĂŠn egy rĂŠsze a kĂŠmĂŠnyben talĂĄlkozĂł vezetĂŠkeken keresztĂźl ĂĄtĂĄramlott a 4. blokki ĂŠpĂźletbe, ĂŠs ott felrobbant.
MĂĄjus 10-ĂŠn elvĂŠgeztĂŠk a 3. blokki pihentető medence vizuĂĄlis vizsgĂĄlatĂĄt is. Itt sokkal jelentősebb kĂĄrosodĂĄs feltĂŠtelezhető, a Tepco ĂĄltal kĂśzzĂŠtett felvĂŠtelek alapjĂĄn a pihentető medence tele van az ĂŠpĂźlet robbanĂĄsĂĄbĂłl szĂĄrmazĂł tĂśrmelĂŠkkel, Ăgy a kazettĂĄk hűtĂŠse akadĂĄlyozott lehet, de a hűtĂŠs feltehetően nem szűnt meg (a vĂz forrĂĄsa a felvĂŠteleken nem figyelhető meg).
A Tepco ĂĄprilis kĂśzepĂŠn kĂśzzĂŠtette az elhĂĄrĂtĂĄsi munkĂĄlatok vĂĄrhatĂł ĂźtemtervĂŠt, amelyben az 1-3. blokkok kontĂŠnment tartĂĄlyainak vĂzzel valĂł feltĂśltĂŠsĂŠt terveztĂŠk. Az 1. blokki zĂłnaolvadĂĄs ĂŠs a feltĂŠtelezhető kontĂŠnmenttartĂĄly-sĂŠrĂźlĂŠs miatt a Tepco ezt a tervet mĂłdosĂtotta: az Ăşj tervek szerint a kontĂŠnment tartĂĄly aljĂĄbĂłl kiszivattyĂşzzĂĄk a vizet, ĂŠs hőcserĂŠlőkĂśn hűtik le, majd visszakeringetik a reaktorokba. A Tepco tovĂĄbbra is jĂşliusra ĂgĂŠri a stabil hűtĂŠs elĂŠrĂŠsĂŠt, bĂĄr elkĂŠpzelhető, hogy az Ăźtemtervet mĂłdosĂtani fogjĂĄk. Az elhĂĄrĂtĂĄsi munkĂĄk megkĂśnnyĂtĂŠse ĂŠs a kĂśrnyezeti kibocsĂĄtĂĄs csĂśkkentĂŠseĂŠrdekĂŠben megkezdődtek az előkĂŠszĂtő munkĂĄk egy kĂśnnyűszerkezetes vĂŠdőĂŠpĂźlet telepĂtĂŠsĂŠhez az 1. blokk reaktorĂŠpĂźlete fĂślĂŠ. Ez a Tepco szerint csĂśkkenti a telephelyi sugĂĄrzĂĄsi szinteket, hiszen abbĂłl a levegő szűrőkĂśn keresztĂźl vezethető el, ĂŠs gyorsabb helyreĂĄllĂtĂĄst tesz lehetővĂŠ. A tovĂĄbbiakban a tĂśbbi reaktort is el szeretnĂŠk lĂĄtnihasonlĂł vĂŠdőĂŠpĂźlettel.
JapĂĄnban fĂśldrengĂŠsre ĂŠs cunamira mint kĂźlső eredetű Ăźzemzavari kezdeti esemĂŠnyekre mĂŠretezik a nukleĂĄris lĂŠtesĂtmĂŠnyeket, azonban a tervezĂŠs sorĂĄn figyelembevett mĂŠrtĂŠkadĂł terhelĂŠsek eltĂŠrőek A 2011. mĂĄrcius 11-i fĂśldrengĂŠs ĂŠs az azt kĂśvető cunamihĂĄrom atomerőművi telephelyet ĂŠrintett. A Tokai telephelyen egy blokk Ăźzemel (1978 Ăłta). A blokk ĂŠpĂźletei a normĂĄl tengerszint fĂślĂśtt 8,89 m magasan helyezkednek el. A megfigyelt cunami magassĂĄg itt 2011.mĂĄrcius 11-ĂŠn 5,4 m volt, tehĂĄt az ĂŠpĂźleteket a vĂz nem tudta elĂĄrasztani. A kĂźlső villamoshĂĄlĂłzat kiesĂŠse miatt itt is dĂzelgenerĂĄtorok lĂĄttĂĄk el ĂĄrammal a hűtőrendszereket. A hĂĄrom dĂzelgenerĂĄtor kĂśzĂźl kettőn mĂĄr korĂĄbban mĂłdosĂtĂĄsokat hajtottak vĂŠgre egy esetleges cunami elleni felkĂŠszĂźlĂŠskĂŠnt, ĂŠs ez a kĂŠt generĂĄtor valĂłban megőrizte ĂźzemkĂŠpessĂŠgĂŠt, mĂg a harmadik (nem mĂłdosĂtott) generĂĄtor az elĂĄrasztĂĄs kĂśvetkeztĂŠben leĂĄllt.
A mĂŠretezĂŠst itt abban az ĂŠrtelemben kell tekinteni, hogy az atomerőmű tervezĂŠse sorĂĄn szĂĄmos kĂźlső ĂŠs belső eredetű kezdeti esemĂŠny terhelĂŠseit figyelembe veszik, ĂŠs Ăşgy ĂŠpĂtik meg az adott atomerőművet, hogy a mĂŠrtĂŠkadĂł terhelĂŠseket az erőmű biztonsĂĄgi rendszerei le tudjĂĄk kezelni anĂŠlkĂźl, hogy szĂĄmottevő kĂśrnyezeti kibocsĂĄtĂĄs bekĂśvetkezne. A Fukushima Daiichi (Fukushima I) telephelyen hat blokk talĂĄlhatĂł (1971-1979 kĂśzĂśtt lĂŠptek Ăźzembe), a telephely eredeti mĂŠretezĂŠsi cunami magassĂĄga 3,122 m, eztkĂŠsőbb az ismeretek bővĂźlĂŠsĂŠvel 5,7 m-re mĂłdosĂtottĂĄk. Az ĂŠpĂźletek a tengerszint fĂślĂśtt 10 mĂŠterrel talĂĄlhatĂłak, a megfigyelt ĂĄrhullĂĄm magassĂĄga 2011. mĂĄrcius 11-ĂŠn 15 m volt. Itt tehĂĄt a cunami legalĂĄbb 5 mĂŠteres vĂzmagassĂĄggal ĂĄrasztotta el az ĂŠpĂźleteket ĂŠs rendkĂvĂźlsĂşlyos kĂĄrosodĂĄsokat okozott tĂśbbek kĂśzĂśtt a vĂzkivĂŠteli mű szivattyĂşiban ĂŠs az elektromos rendszerekben.
Mivel az Ăźzemzavari dĂzelgenerĂĄtorok ezeken a blokkokon a turbina csarnok aljĂĄban talĂĄlhatĂłak, ĂŠs ezeket, valamint villamos rendszereiket is elĂĄrasztotta az ĂŠpĂźletekbe betĂśrő vĂz, ezĂŠrt a blokkok Ăźzemzavari ĂĄramellĂĄtĂĄsa lehetetlennĂŠ vĂĄlt. A telephelyre ugyan tĂśbb tucat mobil dĂzelgenerĂĄtor ĂŠrkezett a polgĂĄri vĂŠdelemtől, de ezek mozgĂĄsĂĄt akadĂĄlyozta az ĂşthĂĄlĂłzat ĂŠs a telephely mechanikai sĂŠrĂźlĂŠse, majd amikor kb. 24 ĂłrĂĄval a cunami utĂĄnaz egyiket sikerĂźlt rĂĄkĂśtni a 2. blokk villamos rendszereire, a bekĂśtĂŠst rĂśvidesen lerombolta az 1. blokki hidrogĂŠnrobbanĂĄs. A mobil dĂzelgenerĂĄtorokban a 2 nappal kĂŠsőbbi 3. blokki hidrogĂŠnrobbanĂĄs is kĂĄrt okozott.
A stabil ĂĄramellĂĄtĂĄst 10 nappal a fĂśldrengĂŠs ĂŠs cunami utĂĄn, mĂĄrcius 21-ĂŠn tudtĂĄk kiĂŠpĂteni a normĂĄl villamos hĂĄlĂłzaton keresztĂźl. A Fukushima Daini (Fukushima II) telephelyen 4 blokk Ăźzemelt a fĂśldrengĂŠskor (1981-1986 kĂśzĂśtt Ăźzembe helyezett egysĂŠgek), a telephely eredeti mĂŠretezĂŠsi cunamimagassĂĄga 3,122 m, ezt kĂŠsőbb 5,1 m-re mĂłdosĂtottĂĄk. Az ĂŠpĂźletek a tengerszint fĂślĂśtt 12,7mĂŠterrel talĂĄlhatĂłak, a megfigyelt ĂĄrhullĂĄm magassĂĄg 2011. mĂĄrcius 11-ĂŠn kb. 13 m volt. Itt mĂŠrsĂŠkelt vĂzmagassĂĄggal tĂśrtĂŠnt meg a telephely elĂĄrasztĂĄsa, az ĂŠpĂźletekbe jelentős mennyisĂŠgű vĂz nem tudott behatolni.
Itt a dĂzelgenerĂĄtorok a reaktorĂŠpĂźlet aljĂĄban, jobban vĂŠdett helyen talĂĄlhatĂłak, Ăgy ez is csĂśkkentette a cunami kĂĄros kĂśvetkezmĂŠnyeit. Ugyanokozott kĂĄrosodĂĄsokat a cunami, de ezeket a műszaki rendszerek ĂŠs az emberi beavatkozĂĄsok segĂtsĂŠgĂŠvel le tudtĂĄk kezelni. Az Onagawa telephelyen 3 blokk műkĂśdik (1984-2002), a tervezĂŠsi alapban 9,1m-es cunamival szĂĄmoltak, de az ĂŠpĂźletek a tengerszint fĂślĂśtt 14,8 mĂŠterrel talĂĄlhatĂłak,Ăgy a telephelyet 13 m magas ĂĄrhullĂĄmmal elĂŠrő cunami nem tudott az ĂŠpĂźletekben kĂĄrttenni. Szemben a Fukushima I telephellyel – ahol a vĂzkivĂŠteli mű szivattyĂşi gyakorlatilag mechanikai vĂŠdelem nĂŠlkĂźl az ĂłceĂĄn partjĂĄn ĂĄllnak – az Onagawa telephely hűtővĂz szivattyĂşiegy speciĂĄlis, cunamivĂŠdelemmel ellĂĄtott beton ĂŠpĂtmĂŠnyben helyezkednek el, Ăgy itt ezek sem sĂŠrĂźltek meg. ĂsszefoglalĂłan elmondhatĂł, hogy mind a nĂŠgy telephelyen meghaladta a cunami magassĂĄga a tervezĂŠsi alapban rĂśgzĂtett ĂŠrtĂŠkeket, de jelentősen eltĂŠrő hatĂĄst tudott gyakorolniaz ĂŠpĂźletekre ĂŠs az erőművi rendszerekre. A japĂĄn illetĂŠkesek mind a kormĂĄny, mindpedig a Tepco Ăźzemeltető cĂŠg rĂŠszĂŠről ĂĄprilis 30-ĂĄn bejelentettĂŠk, hogy a Fukushima I.atomerőmű telephelyĂŠnek katasztrĂłfĂĄjĂĄban szerepet jĂĄtszottak emberi tĂŠnyezők azĂĄltal, hogy a tervezĂŠsi cunami magassĂĄgĂĄt nem kellően konzervatĂvan ĂĄllapĂtottĂĄk meg, valamintkorĂĄbbi figyelmeztető jeleket a kormĂĄny ĂŠs az atomerőművet Ăźzemeltető Tepco nem vette kellően komolyan, Ăgy nem volt felkĂŠszĂźlve egy ilyen nagy erejű fĂśldrengĂŠs ĂŠs cunami kĂśvetkezmĂŠnyeinek megfelelő lekezelĂŠsĂŠre. Megjegyzendő, hogy a fĂśldrengĂŠs hatĂĄsĂĄra az ĂŠrintett partvidĂŠk ĂŠs a sziget jelentős rĂŠsze geogrĂĄfiailag szĂĄmottevően elmozdult. A Fukushima I atomerőmű telephelyĂŠnek magassĂĄgi koordinĂĄtĂĄja is csaknem egy mĂŠterrel csĂśkkent a fĂśldrengĂŠst megelőző ĂĄllapothoz kĂŠpest, ami tovĂĄbb fokozta a cunami ĂĄrhullĂĄm negatĂvhatĂĄsĂĄt az erőműben.
Az is megĂĄllapĂthatĂł, hogy az ĂŠrintett japĂĄn blokkok hidrogĂŠnkezelĂŠsi stratĂŠgiĂĄja nemvolt megfelelő. Ezeken a blokkokon a baleseti folyamatok sorĂĄn keletkező hidrogĂŠn vĂzzĂŠalakĂtĂĄsĂĄra nem szereltek be Ăşn. katalitikus rekombinĂĄtorokat vagy mĂĄs aktĂv eszkĂśzĂśket,amelyekkel a hidrogĂŠnrobbanĂĄsok elkerĂźlhetőek lettek volna. A fukushimai blokkokon a hermetikus vĂŠdőĂŠpĂźlet nitrogĂŠnnel volt feltĂśltve, amelyben oxigĂŠn hiĂĄnyĂĄban a hidrogĂŠnugyan nem tud berobbanni, ez azonban nem volt elĂŠgsĂŠges ahhoz, hogy a robbanĂĄst a lefĂşvatĂĄs sorĂĄn is el lehessen kerĂźlni. A mostani adatok alapjĂĄn az is valĂłszĂnűsĂthető, hogy a lefĂşvatĂł rendszer műkĂśdĂŠse sem volt hiba nĂŠlkĂźli. SzĂĄmos eurĂłpai atomerőműben – kĂśzĂśttĂźk a paksiban is – rĂŠszint az amerikai TMI-2atomerőmű 1979-es balesete tanulsĂĄgakĂŠnt, rĂŠszint az időszakos biztonsĂĄgi felĂźlvizsgĂĄlatok elemzĂŠsi eredmĂŠnyei nyomĂĄn – hidrogĂŠn rekombinĂĄtorokat alkalmaznak az ĂźzemzavaroksorĂĄn keletkező hidrogĂŠn ĂĄltal jelentett veszĂŠlyek csĂśkkentĂŠsĂŠre, illetve baleset-kezelĂŠsicĂŠlzattal. A telephelyi veszĂŠlyek mĂŠrtĂŠkĂŠnek ĂşjraĂŠrtĂŠkelĂŠse ĂşgyszintĂŠn rĂŠsze az emlĂtetti dőszakos biztonsĂĄgi felĂźlvizsgĂĄlatoknak az orszĂĄgok zĂśmĂŠben, aminek kĂśszĂśnhetően a veszĂŠlyekre vonatkozĂł Ăşj ismeretek alapjĂĄn biztonsĂĄgnĂśvelő intĂŠzkedĂŠseket foganatosĂtottaktĂśbbek kĂśzĂśtt a fĂśldrengĂŠsekkel szembeni vĂŠdelem erősĂtĂŠsĂŠre.
