A lengyel PGNiG állami gázszolgáltató társaság hétfőn közölte, hogy panaszt tett az Európai Unió Bíróságánál (CJEU) az Európai Bizottság (EB) azon döntése miatt, amellyel engedélyezték a Gazpromnak, hogy növelje a német Opal gázvezetéken keresztül Európába szállított gáz mennyiségét. Mint nemrég beszámoltunk róla, Brüsszel az Opal kapacitásainak felét mentesítette a harmadik feles hozzáférés szabályai alól.
A PGNiG elnöke, Piotr Wozniak hétfői sajtóértekezletén elmondta: a cég 14 pontban megtámadta az EB október végi döntését. A beadványban a PGNiG az EB-döntés azonnali felfüggesztését is kérte – emelte ki Wozniak.
Elmondása szerint a CJEU-nál tett panasz “az első azon jogi lépések közül, amelyet a PGNiG ez ügyben az EB-vel és a Bundesnetzahentur német szövetségi gázszállítóval szemben tervez”. Úgy értékelte, az uniós testület és a német gázszállító eljárása “hátráltatja a versenyalapú gázpiac fejlődését, és növeli a Gazprom előnyeit”, ami végeredményben a Gazprom monopóliumát eredményezheti a kelet- és közép-európai gázpiacon.
Megbeszélést folytatott egymással Orbán Viktor miniszterelnök és Viktor Zubkov, a Gazprom igazgatóságának elnöke hétfő délután az Országházban – közölte Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke az MTI-vel. A tárgyaláson szóba került Magyarország ellátásbiztonsága, a megfizethető földgázellátás fenntartása, amelynek biztosítása szempontjából kiemelkedően fontosak a hosszú távú szerződések.
Az EB október 28-án engedélyezte a Gazpromnak, hogy növelje az Opal gázvezetéken keresztül szállított gáz mennyiségét. Az orosz Gazprom korábban csak 50 százalékát használhatta a vezeték kapacitásának, az uniós testület döntése azonban lehetővé tette, hogy az orosz vállalat ezt 2033-tól további 30 százalékkal 80 százalékra növelje.
Az EB döntését múlt pénteken Andrzej Duda lengyel és Petro Porosenko ukrán elnök is élesen bírálta közös varsói sajtóértekezletükön, hangsúlyozva, hogy ez aláássa az EU energiabiztonsági stratégiáját, és fenyegetést jelent Közép- és Kelet-Európa országainak energiabiztonságára.
A 35 milliárd köbméter kapacitású Opal 2011-ben Németországban, a lengyel határ mentén épült, és Ukrajna megkerülésével biztosít hozzáférést Oroszországnak Közép- és Nyugat-Európa piacaihoz. A csővezeték a Balti-tengerben is húzódó orosz-német Északi Áramlat gázvezetéket köti össze közép- és nyugat-európai hálózatokkal.
Folytatódik a lengyel-orosz gázháború
A lengyel PGNiG állami gázszolgáltató társaság hétfőn közölte, hogy panaszt tett az Európai Unió Bíróságánál (CJEU) az Európai Bizottság (EB) azon döntése miatt, amellyel engedélyezték a Gazpromnak, hogy növelje a német Opal gázvezetéken keresztül Európába szállított gáz mennyiségét. Mint nemrég beszámoltunk róla, Brüsszel az Opal kapacitásainak felét mentesítette a harmadik feles hozzáférés szabályai alól.
A PGNiG elnöke, Piotr Wozniak hétfői sajtóértekezletén elmondta: a cég 14 pontban megtámadta az EB október végi döntését. A beadványban a PGNiG az EB-döntés azonnali felfüggesztését is kérte – emelte ki Wozniak.
Elmondása szerint a CJEU-nál tett panasz “az első azon jogi lépések közül, amelyet a PGNiG ez ügyben az EB-vel és a Bundesnetzahentur német szövetségi gázszállítóval szemben tervez”. Úgy értékelte, az uniós testület és a német gázszállító eljárása “hátráltatja a versenyalapú gázpiac fejlődését, és növeli a Gazprom előnyeit”, ami végeredményben a Gazprom monopóliumát eredményezheti a kelet- és közép-európai gázpiacon.
Megbeszélést folytatott egymással Orbán Viktor miniszterelnök és Viktor Zubkov, a Gazprom igazgatóságának elnöke hétfő délután az Országházban – közölte Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke az MTI-vel. A tárgyaláson szóba került Magyarország ellátásbiztonsága, a megfizethető földgázellátás fenntartása, amelynek biztosítása szempontjából kiemelkedően fontosak a hosszú távú szerződések.
Az EB október 28-án engedélyezte a Gazpromnak, hogy növelje az Opal gázvezetéken keresztül szállított gáz mennyiségét. Az orosz Gazprom korábban csak 50 százalékát használhatta a vezeték kapacitásának, az uniós testület döntése azonban lehetővé tette, hogy az orosz vállalat ezt 2033-tól további 30 százalékkal 80 százalékra növelje.
Az EB döntését múlt pénteken Andrzej Duda lengyel és Petro Porosenko ukrán elnök is élesen bírálta közös varsói sajtóértekezletükön, hangsúlyozva, hogy ez aláássa az EU energiabiztonsági stratégiáját, és fenyegetést jelent Közép- és Kelet-Európa országainak energiabiztonságára.
A 35 milliárd köbméter kapacitású Opal 2011-ben Németországban, a lengyel határ mentén épült, és Ukrajna megkerülésével biztosít hozzáférést Oroszországnak Közép- és Nyugat-Európa piacaihoz. A csővezeték a Balti-tengerben is húzódó orosz-német Északi Áramlat gázvezetéket köti össze közép- és nyugat-európai hálózatokkal.
