Fékezheti az energiaipari beruházásokat a válságadó

Fékezheti az energiaipari beruházásokat a válságadó

A három évig fizetendő különadó, mely az energiaágazatot terheli, csak az 50 megawatt beépített teljesítőképesség feletti erőművekre vonatkozik. Bár az egy százalékos adóterhelés nem érződik meg majd a fogyasztói árakban, beruházások azonban elmaradhatnak, ami lassíthatja a megújuló cselekvési terv megvalósítását – mondta BDO Magyarország két szakértője, Gerendy Zoltán és Rajné Adamecz Ildikó az energiainfo.hu-nak. Úgy vélik, akár a megújuló program és cselekvési terv egyik ösztönző eleme lehetett volna az, hogy minél kisebb adóterhelése legyen a megújuló energiatermelésbe befektetőknek. Szerintük a megújuló program és cselekvési terv egyik ösztönző eleme lehetett
volna az, hogy minĂŠl kisebb adĂłterhelĂŠse legyen a megĂşjulĂł
energiatermelésbe befektetőknek.

energiainfo.hu: Milyen eloszlásban érintheti a kivetett három éves különadó a magyar energiatermelőket, vonatkozik-e az új közteher például a kis megújuló, illetve kapcsolt energiaszolgáltatókra?

Gerendy Zoltán: Az energia ágazatot terhelő különadó mértéke állandó a tervezett három év alatt, összege az adott szolgáltató előző évi árbevételének 1,05 százaléka. Az energetikai ágazatnál nincsen sávos árbevételi adómérték megoszlás, azaz a kisebb és nagyobb szolgáltatókat teljesen egyformán terheli a különadó. Ugyanakkor a különadóról szóló törvény a távhő-szolgáltatás versenyképessé tételére vonatkozó 2008. évi LXVII törvény alapján jelöli az adófizetésre kötelezett szolgáltatókat. Ennek alapján pedig a villamos energia kötelező átvételi rendszerében működők körében 50 megawatt beépített teljesítőképességig mentesülnek a cégek az adó alól.

energiainfo.hu: VeszĂŠlyeztetheti-e MagyarorszĂĄg EU-s kĂśtelezettsĂŠgvĂĄllalĂĄsait, a nemzeti megĂşjulĂł cselekvĂŠsi terv megvalĂłsĂ­tĂĄsĂĄt a kĂźlĂśnadĂł?

Rajné Adamecz Ildikó: A fentiekből is látszik, hogy az 50 megawatt beépített teljesítőképességig, a villamos energia kötelező átvételi rendszerében működő termelők körét nem érinti a különadó, azonban a nagyobb beépített kapacitással rendelkező termelőket már igen. A megújuló energiatermelés egy technológia- és beruházásigényes ágazat, ezért a különadó hatására elmaradhatnak beruházások, ami összességében lassíthatja a megújuló cselekvési terv megvalósítását. Egyébként a megújuló program és cselekvési terv egyik ösztönző eleme lehetett volna az, hogy minél kisebb adóterhelése legyen a megújuló energiatermelésbe befektetőknek.

energiainfo.hu: Milyen hatåsa lehet a kßlÜnadónak a KÁT-rendszerre Ês annak åtalakítåsåra? Kik kaphatnak magasabb åtvÊteli årat?

Rajné Adamecz Ildikó: A kötelező átvételi rendszer alapja az, hogy azok, akik befektettek megújuló energia előállításba (később ide tartozott a kapcsoltan termelt hő- és villamos energia is), egy előre megállapított időszak alatt számíthassanak a befektetés megtérülésére, a KÁT-áron keresztül. A KÁT-engedélyek ennek megfelelően mindig egy adott időszakra (és sokszor adott mennyiségre) szólnak, és a jelenleg érvényben lévő KÁT-engedélyek nagy része egy-két éven belül kifut. Új KÁT engedélyt az utóbbi időben már nem ad ki a MEH, éppen azért, mert a rendszer átalakítását tervezik, ennek részletei azonban még nem ismertek. Ha abból indulunk ki, hogy 2020-ig meg kell növelnünk a megújulók részesedését az összes energia felhasználásban a jelenlegi mintegy 6-ról 13 százalékra, akkor ehhez további beruházásokra, fejlesztésekre van szükség, amit ösztönözni kell. A befektetések ösztönzésének többféle módja van, a lényeg, hogy egy konzisztens rendszert alkosson az ösztönzés, amely kiszámíthatóvá teszi a befektetések megtérülését.