Csehországnak szüksége van az atomerőművekre, s a cseh politikusoknak azon kellene dolgozniuk, hogy a formálódó európai uniós energiapolitikai keretében megvédjék a cseh nemzeti érdekeket – állítja Daniel Benes, a Cseh Energetikai Művek (CEZ) vezérigazgatója.
“Meggyőződésem, hogy Csehország az energetikában megvédi nemzeti érdekeit. És ha ez sikerül, akkor biztosan megépülnek nálunk az új atomenergetikai blokkok is” – jelentette ki Benes abban az interjúban, amelyet a Lidové Noviny című cseh lap közölt pénteken. Csehországban vita folyik arról, szükséges-e tovább bővíteni az ország atomerőműveit. A dél-csehországi Temelíni Atomerőmű két új energiablokkjára kiírt pályázat ugyanakkor a végső szakaszába érkezett, s a pályázat győzteséről, illetve sorsáról az idén kellene döntést hozni.
Jan Mládek, az új cseh ipari és kereskedelmi miniszter nemrégiben azt mondta, hogy a kormánynak el kellene halasztania a döntést. Mládek azt állítja, a CEZ-nek, mint az erőmű tulajdonosának, nincs is más választása, mint elhalasztani a bővítést. A CEZ részvényeinek 70 százaléka az állam tulajdonában van. Bohuslav Sobotka miniszterelnök csütörtökön a parlamentben egy kérdésre válaszolva leszögezte, hogy az állam nem fogja garantálni a CEZ-nek a stabil áramárakat.
Daniel Benes úgy véli, hogy Temelín bővítése nincs veszélyben, csupán a mostani pályázat sorsa kérdéses. Arra a kérdésre, hogy a CEZ – hasonlóan Magyarországhoz – esetleg pályázat kiírása nélkül építené meg az új energiablokkokat, Benes kifejtette: “Nem tudom elképzelni, hogy a CEZ, mint üzleti társaság, pályázat nélkül választaná ki az építőt. A magyar útról eddig kevés az információ, ezért értékelésével várni kell még. Idővel talán megmutatkozik, hogy ebben az esetben nem probléma-e éppen az építő kiválasztása. Ráadásul ott kormányközi megállapodásról van szó, a CEZ számára ez az út nem járható.”
A vezérigazgató szerint nyilvánvaló, hogy úgy 2030 körül Csehországnak már szüksége lesz az új energiablokkokra. Bízik abban, hogy Csehország nem kerül a megújuló energiát preferáló német “imperiális energiapolitika” uszályába, s kitart az atomenergia fejlesztése mellett is.
“Ezt nem a Németországgal szembeni rosszindulatból mondom. De például arról van szó, hogy húsz év múlva a magyarok ne nevessenek rajtunk, hogy olcsóbban előállított áramuk van, magasabb náluk a foglalkoztatottság és a jólét” – magyarázta álláspontját Daniel Benes. Mládek szerint a Temelínről szóló döntést 3-5 évvel kellene elhalasztani. A Hospodárské Noviny megjegyezte: nagy kérdés, hogy hajlandó lenne-e addig várni a két versenyben maradt pályázó, az amerikai Westinghouse cég, illetve a Mir.1200 orosz-cseh konzorcium. A két csoport által a cseheknek tett ajánlat 2015 júliusáig érvényes.
Csehországnak szüksége van az atomerőművekre
Csehországnak szüksége van az atomerőművekre, s a cseh politikusoknak azon kellene dolgozniuk, hogy a formálódó európai uniós energiapolitikai keretében megvédjék a cseh nemzeti érdekeket – állítja Daniel Benes, a Cseh Energetikai Művek (CEZ) vezérigazgatója.
“Meggyőződésem, hogy Csehország az energetikában megvédi nemzeti érdekeit. És ha ez sikerül, akkor biztosan megépülnek nálunk az új atomenergetikai blokkok is” – jelentette ki Benes abban az interjúban, amelyet a Lidové Noviny című cseh lap közölt pénteken. Csehországban vita folyik arról, szükséges-e tovább bővíteni az ország atomerőműveit. A dél-csehországi Temelíni Atomerőmű két új energiablokkjára kiírt pályázat ugyanakkor a végső szakaszába érkezett, s a pályázat győzteséről, illetve sorsáról az idén kellene döntést hozni.
Jan Mládek, az új cseh ipari és kereskedelmi miniszter nemrégiben azt mondta, hogy a kormánynak el kellene halasztania a döntést. Mládek azt állítja, a CEZ-nek, mint az erőmű tulajdonosának, nincs is más választása, mint elhalasztani a bővítést. A CEZ részvényeinek 70 százaléka az állam tulajdonában van. Bohuslav Sobotka miniszterelnök csütörtökön a parlamentben egy kérdésre válaszolva leszögezte, hogy az állam nem fogja garantálni a CEZ-nek a stabil áramárakat.
Daniel Benes úgy véli, hogy Temelín bővítése nincs veszélyben, csupán a mostani pályázat sorsa kérdéses. Arra a kérdésre, hogy a CEZ – hasonlóan Magyarországhoz – esetleg pályázat kiírása nélkül építené meg az új energiablokkokat, Benes kifejtette: “Nem tudom elképzelni, hogy a CEZ, mint üzleti társaság, pályázat nélkül választaná ki az építőt. A magyar útról eddig kevés az információ, ezért értékelésével várni kell még. Idővel talán megmutatkozik, hogy ebben az esetben nem probléma-e éppen az építő kiválasztása. Ráadásul ott kormányközi megállapodásról van szó, a CEZ számára ez az út nem járható.”
A vezérigazgató szerint nyilvánvaló, hogy úgy 2030 körül Csehországnak már szüksége lesz az új energiablokkokra. Bízik abban, hogy Csehország nem kerül a megújuló energiát preferáló német “imperiális energiapolitika” uszályába, s kitart az atomenergia fejlesztése mellett is.
“Ezt nem a Németországgal szembeni rosszindulatból mondom. De például arról van szó, hogy húsz év múlva a magyarok ne nevessenek rajtunk, hogy olcsóbban előállított áramuk van, magasabb náluk a foglalkoztatottság és a jólét” – magyarázta álláspontját Daniel Benes. Mládek szerint a Temelínről szóló döntést 3-5 évvel kellene elhalasztani. A Hospodárské Noviny megjegyezte: nagy kérdés, hogy hajlandó lenne-e addig várni a két versenyben maradt pályázó, az amerikai Westinghouse cég, illetve a Mir.1200 orosz-cseh konzorcium. A két csoport által a cseheknek tett ajánlat 2015 júliusáig érvényes.
