Lehetséges, hogy atomprogramjának bővítésére készül Irán egy Kom város közelében lévő föld alatti létesítményben – mondta egy Bécsben dolgozó diplomata vasárnap a BBC-nek.
Teherán a jelek szerint készen áll arra, hogy új generációs centrifugák ezreit állítsa be az erősen védett nukleáris központban – tette hozzá. Ezekkel felgyorsítható lesz az urándúsítás, ami mind az energiatermeléshez, mind az atomfegyvergyártáshoz szükséges.
A bécsi központú Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) egyelőre nem fűzött megjegyzést az elmondottakhoz. Az ENSZ-hivatal ellenőrei a jövő héten Teheránba utaznak újabb tárgyalásokra Irán nukleáris tevékenységéről, miután múlt havi látogatásuk során nem juthattak be egyes nukleáris helyszínekre. Irán váltig hangoztatja, hogy atomprogramja kizárólag békés jellegű, a Nyugat viszont attól tart, hogy Teherán titokban atombomba előállításával próbálkozik.
Mint azt korábban az Energiainfo megírta, januárban az uniós tagországok külügyminiszterei döntést hoztak arról, hogy szankciókat vezet be az Európai Unió Irán ellen, a külügyminiszterek hétfői tanácskozásán született döntés értelmében július elsejétől tilos lesz az iszlám köztársaságból származó kőolajtermékeket importálni az EU területére, ezenkívül pedig befagyasztják az iráni Központi Bank európai számláit is. A döntés értelmében azonnali hatállyal tilos új olajipari szerződéseket kötni Teheránnal, valamint július elsejétől a már meglévő szerződések teljesítését is fel kell függeszteni. Az Európai Unió ezzel a lépéssel arra akarja rákényszeríteni Iránt, hogy ismét tárgyalóasztalhoz üljön atomprogrammja felfüggesztéséről. A szigorú szankciók bevezetésével immár hónapok óta fenyegetőzött Brüsszel, még az sem rettentette el az uniós tagállamokat, hogy Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával fenyegetőzött. Mint az Energiainfo már korábban megírta a szoroson keresztül bonyolódik a világ olajkereskedelmének csaknem fele.
A viszony további elmérgesedése és egy esetleges fegyveres konfliktus a Perzsa-öbölben azzal fenyeget, hogy az olajárak robbanásszerűen nőhetnek, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek a világgazdaságra nézve. Február 4-én az iráni olajügyi miniszter arra figyelmeztetett, hogy az iszlám állam leállítja olajkivitelét “néhány” európai országba. Irán teljes olajkivitelében 18 százalékkal részesedik az európai értékesítés.
Az európai statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint a tavalyi harmadik negyedévben az Európai Unió nyolc országa importált iráni kőolajat. Az iráni részesedés a nyolc ország teljes olajimportján belül a következő volt: Olaszország (13,2 százalék), Spanyolország (16,2 százalék), Görögország (53,1 százalék) Franciaország (6,0 százalék), Belgium (11,6 százalék), Hollandia (1,5 százalék), Németország (0,4 százalék), Csehország (1,4 százalék).
Bővítheti atomprogrammját Irán
Lehetséges, hogy atomprogramjának bővítésére készül Irán egy Kom város közelében lévő föld alatti létesítményben – mondta egy Bécsben dolgozó diplomata vasárnap a BBC-nek.
Teherán a jelek szerint készen áll arra, hogy új generációs centrifugák ezreit állítsa be az erősen védett nukleáris központban – tette hozzá. Ezekkel felgyorsítható lesz az urándúsítás, ami mind az energiatermeléshez, mind az atomfegyvergyártáshoz szükséges.
A bécsi központú Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) egyelőre nem fűzött megjegyzést az elmondottakhoz. Az ENSZ-hivatal ellenőrei a jövő héten Teheránba utaznak újabb tárgyalásokra Irán nukleáris tevékenységéről, miután múlt havi látogatásuk során nem juthattak be egyes nukleáris helyszínekre. Irán váltig hangoztatja, hogy atomprogramja kizárólag békés jellegű, a Nyugat viszont attól tart, hogy Teherán titokban atombomba előállításával próbálkozik.
Mint azt korábban az Energiainfo megírta, januárban az uniós tagországok külügyminiszterei döntést hoztak arról, hogy szankciókat vezet be az Európai Unió Irán ellen, a külügyminiszterek hétfői tanácskozásán született döntés értelmében július elsejétől tilos lesz az iszlám köztársaságból származó kőolajtermékeket importálni az EU területére, ezenkívül pedig befagyasztják az iráni Központi Bank európai számláit is. A döntés értelmében azonnali hatállyal tilos új olajipari szerződéseket kötni Teheránnal, valamint július elsejétől a már meglévő szerződések teljesítését is fel kell függeszteni. Az Európai Unió ezzel a lépéssel arra akarja rákényszeríteni Iránt, hogy ismét tárgyalóasztalhoz üljön atomprogrammja felfüggesztéséről. A szigorú szankciók bevezetésével immár hónapok óta fenyegetőzött Brüsszel, még az sem rettentette el az uniós tagállamokat, hogy Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával fenyegetőzött. Mint az Energiainfo már korábban megírta a szoroson keresztül bonyolódik a világ olajkereskedelmének csaknem fele.
A viszony további elmérgesedése és egy esetleges fegyveres konfliktus a Perzsa-öbölben azzal fenyeget, hogy az olajárak robbanásszerűen nőhetnek, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek a világgazdaságra nézve. Február 4-én az iráni olajügyi miniszter arra figyelmeztetett, hogy az iszlám állam leállítja olajkivitelét “néhány” európai országba. Irán teljes olajkivitelében 18 százalékkal részesedik az európai értékesítés.
Az európai statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint a tavalyi harmadik negyedévben az Európai Unió nyolc országa importált iráni kőolajat. Az iráni részesedés a nyolc ország teljes olajimportján belül a következő volt: Olaszország (13,2 százalék), Spanyolország (16,2 százalék), Görögország (53,1 százalék) Franciaország (6,0 százalék), Belgium (11,6 százalék), Hollandia (1,5 százalék), Németország (0,4 százalék), Csehország (1,4 százalék).
