A Vértesi Erőmű Zrt. 270 fős csoportos létszámleépítési bejelentésével megkezdődött a Márkushegyi Bányaüzem, az ország egyetlen mélyművelésű bányájának bezárása.
Illés Róbert szakszervezeti vezető szerint a termelés 2014 végi leállítása előre tervezett folyamat. Az első ütemben elbocsátottak 2015 januárjában kaphatják meg felmondólevelüket. Hétfőn megkezdődnek a tárgyalások az érdekképviseletekkel a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatásokról. A bányában jelenleg 580-an dolgoznak. A földalatti bányaterület rekultivációjában, az eszközök kimentésében és a létesítmények bezárásában 2016 közepéig 235 ember vesz majd részt. Ők továbbfoglalkoztatásukkal megszerzik az átmeneti bányászjáradékra való jogosultságot. A föld feletti létesítmények rekultivációja 2018-ig biztosíthat további munkalehetőséget.
A Vértesi Erőmű Zrt. honlapján található közlemény szerint a társaság a dolgozók sorsának rendezéséhez a végkielégítésen felül további 2 millió forintos újrakezdési, valamint átképzési támogatást biztosít. Oroszlányban szeptemberben a Központi Bányásznapon Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energetikáért felelős államtitkára elmondta, a bányával integrációban működő Vértesi Erőmű 2013-tól 42,3 milliárd forintot kapott a működés veszteségeinek pótlására, a társadalmi és regionális problémák enyhítésére. Több mint 10 milliárd forint az átképzési programokra, előrehozott nyugdíjakra és végkielégítésekre rendelkezésre álló keret. Kovács András Zoltán, a Vértesi Erőmű Zrt. vezérigazgatója korábban az MTI-nek elmondta Magyarország kötelezettséget vállalt a bánya bezárására, amikor az Európai Uniótól engedélyt kért a 2002 óta fennálló szénfillér támogatás folytatására, mely nélkül az erőmű csődbe menne.
A bánya tervezett lezárásával párhuzamosan a Vértesi Erőmű tovább üzemel, biztosítva a térség távhőellátását, illetve már zajlik a szén alapú hőtermelést kiváltó fűtőmű létesítésének engedélyeztetése. Az oroszlányi erőmű mintegy ötezer lakás fűtését és 3400 lakás háztartási melegvíz-ellátását biztosítja. “Az évi 640 ezer tonnás szénfelhasználás 25 százalékát fedezik a tartalékok és a magyarországi beszerzés, a szükségletek 75 százalékát külföldről kell beszerezni. A jelenlegi ajánlatok szerint a vásárolt szén az erőmű kapujáig szállítva olcsóbb, mint amit bányászunk. A megtakarítás évente 1,3 milliárd forint is lehet” – ismertette a vezérigazgató.
Bezárják a Márkushegyi bányát – most már végleg
A Vértesi Erőmű Zrt. 270 fős csoportos létszámleépítési bejelentésével megkezdődött a Márkushegyi Bányaüzem, az ország egyetlen mélyművelésű bányájának bezárása.
Illés Róbert szakszervezeti vezető szerint a termelés 2014 végi leállítása előre tervezett folyamat. Az első ütemben elbocsátottak 2015 januárjában kaphatják meg felmondólevelüket. Hétfőn megkezdődnek a tárgyalások az érdekképviseletekkel a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatásokról. A bányában jelenleg 580-an dolgoznak. A földalatti bányaterület rekultivációjában, az eszközök kimentésében és a létesítmények bezárásában 2016 közepéig 235 ember vesz majd részt. Ők továbbfoglalkoztatásukkal megszerzik az átmeneti bányászjáradékra való jogosultságot. A föld feletti létesítmények rekultivációja 2018-ig biztosíthat további munkalehetőséget.
A Vértesi Erőmű Zrt. honlapján található közlemény szerint a társaság a dolgozók sorsának rendezéséhez a végkielégítésen felül további 2 millió forintos újrakezdési, valamint átképzési támogatást biztosít. Oroszlányban szeptemberben a Központi Bányásznapon Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energetikáért felelős államtitkára elmondta, a bányával integrációban működő Vértesi Erőmű 2013-tól 42,3 milliárd forintot kapott a működés veszteségeinek pótlására, a társadalmi és regionális problémák enyhítésére. Több mint 10 milliárd forint az átképzési programokra, előrehozott nyugdíjakra és végkielégítésekre rendelkezésre álló keret. Kovács András Zoltán, a Vértesi Erőmű Zrt. vezérigazgatója korábban az MTI-nek elmondta Magyarország kötelezettséget vállalt a bánya bezárására, amikor az Európai Uniótól engedélyt kért a 2002 óta fennálló szénfillér támogatás folytatására, mely nélkül az erőmű csődbe menne.
A bánya tervezett lezárásával párhuzamosan a Vértesi Erőmű tovább üzemel, biztosítva a térség távhőellátását, illetve már zajlik a szén alapú hőtermelést kiváltó fűtőmű létesítésének engedélyeztetése. Az oroszlányi erőmű mintegy ötezer lakás fűtését és 3400 lakás háztartási melegvíz-ellátását biztosítja. “Az évi 640 ezer tonnás szénfelhasználás 25 százalékát fedezik a tartalékok és a magyarországi beszerzés, a szükségletek 75 százalékát külföldről kell beszerezni. A jelenlegi ajánlatok szerint a vásárolt szén az erőmű kapujáig szállítva olcsóbb, mint amit bányászunk. A megtakarítás évente 1,3 milliárd forint is lehet” – ismertette a vezérigazgató.
