Tartósan 40 ezer új munkahely, 70 milliárd forintnyi költségvetési többeltbevétel és 4 százalékkal kisebb energiafelhasználás â nagyjából ezzel járna több szakmai szervezet, köztük a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) száímtási szerint évi 40 ezer magyarorzsági lakóingatlan energetikai felújítása. A nemzeti épületenergetikai stratégiában vállalt céljaink a lakossági hatékonysági beruházások nélkül nem teljesíthetők, ezért is fordultak nyílt levélben Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszterhez civil szervezetek, a lakossági energiahatékonysági támogatások fenntartása érdekében.
A magyar lakások több mint kétharmada rezsicsökkentő energetikai korszerűsítésére szorul. Az ezredforduló óta alig javult a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása. Az elmúlt évtizedben a lakások energiahatékonysági javulását tekintve az uniós tagállamok között nagy az elmaradásunk, az uniós átlagszám a magyarnál 2,5-szer magasabb â áll a civilek Lázár Jánosnak címzett nyílt levelében. Megjegyzik: egy korábbi felmérés szerint a családok egynegyede korszerűsítene a következő három évben. Az emberek 87%-ának azonban nincs megtakarítása, hitelt csak drágán tud felvenni, és a lakosság számára korábban megnyílt, az igényekhez képest csekély keretösszegű pályázati források pár nap alatt kiapadnak. Ők önerőből nem tudják korszerűsíteni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás. A felújítani szándékozó háztartások mindössze 11%-a venne fel hitelt a beruházáshoz, így a fejlesztések egyik legnagyobb gátját a forráshiány jelenti.
A MEHI szakértőinek száímtásai szerint, egy átlagos családiház esetében akár meg is lehetne felezni az energiaköltségeket â nyilatkozta az Infó Rádió Energia Infó című műsorában Szalai Gabriella, a MEHI projektvezetője. Megjegyezte, nyilván ez attól is függ, hogy miylen energiahatékoynsági szintről indul egy beruházás, de ha âDâ hatékonysági osztályról, csak âBâ-re, vagy âAâ-ra lépünk feljebb, már érvényes lehet a felezés. Ez pedig egyszersmind azt is jelenti, hogy az energiaszegénység elleni hatékony fellépés egyik meghatározó eleme kell legyen az energiahatékonyság javítása, ahogyan ezt számos európai országban, például Angliában már jó ideje felismerték.
A briteknél â jelzi Szalai Gabriella â az orvosok néhány éve 3 millió fontos keretet kaptak, hogy a szerintük rászoruló családoknak, fűtéskorszrűsítést, vagy épületszigetelést írjanak fel, így csökkentve az energiaszegénységgel összefüggő halálozási kockázatot, és egészségügyi kiadásokat. Igaz â ismerte el a rádióiterjúban a MEHI projektvezetője, a britek ezzel meglehetősen elől járnak az európai átlaghoz képest. A MEHI projektvezetője szerint a fenntartható rezsicsökkentés az energiahatékonyság javítása.
Magyarország energiafelhasználása egyébként 2008 és 2013 között 168 petajoullal csökkent, ami nem csak az energiahatékonysági beruházások eredméyne, de benne van az ipar szerkezetváltása, több jelentős ipari energiafogyasztó leállása is.
Szalai Gabriella emlékeztetett, hogy a nemzeti épületenergetikai stratégia szerint, 2020-ig akár 49 petajoulenyi energiát is meg lehetne takarítani. Összehasonításként megjegyezte, hogy a tervezett két új paksi blokk termelése nagyjából 60 petajoule less, vagyis igen jelentős tartalékok vannak a magyar épületállományban.
A MEHI projektvezetője elismerte, hogy az energiahatékonysági beruházások nem olcsóak, viszont tartós munkahelyteremtést, és gazdasági n9övekedést is eredméyneznek, az energiafoygasztás és ezzel együtt az energiaköltségek csökkentése mellett.
Az energiahatékonyság javítása a fenntartható rezsicsökkentés
Tartósan 40 ezer új munkahely, 70 milliárd forintnyi költségvetési többeltbevétel és 4 százalékkal kisebb energiafelhasználás â nagyjából ezzel járna több szakmai szervezet, köztük a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) száímtási szerint évi 40 ezer magyarorzsági lakóingatlan energetikai felújítása. A nemzeti épületenergetikai stratégiában vállalt céljaink a lakossági hatékonysági beruházások nélkül nem teljesíthetők, ezért is fordultak nyílt levélben Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszterhez civil szervezetek, a lakossági energiahatékonysági támogatások fenntartása érdekében.
A magyar lakások több mint kétharmada rezsicsökkentő energetikai korszerűsítésére szorul. Az ezredforduló óta alig javult a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása. Az elmúlt évtizedben a lakások energiahatékonysági javulását tekintve az uniós tagállamok között nagy az elmaradásunk, az uniós átlagszám a magyarnál 2,5-szer magasabb â áll a civilek Lázár Jánosnak címzett nyílt levelében. Megjegyzik: egy korábbi felmérés szerint a családok egynegyede korszerűsítene a következő három évben. Az emberek 87%-ának azonban nincs megtakarítása, hitelt csak drágán tud felvenni, és a lakosság számára korábban megnyílt, az igényekhez képest csekély keretösszegű pályázati források pár nap alatt kiapadnak. Ők önerőből nem tudják korszerűsíteni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás. A felújítani szándékozó háztartások mindössze 11%-a venne fel hitelt a beruházáshoz, így a fejlesztések egyik legnagyobb gátját a forráshiány jelenti.
A MEHI szakértőinek száímtásai szerint, egy átlagos családiház esetében akár meg is lehetne felezni az energiaköltségeket â nyilatkozta az Infó Rádió Energia Infó című műsorában Szalai Gabriella, a MEHI projektvezetője. Megjegyezte, nyilván ez attól is függ, hogy miylen energiahatékoynsági szintről indul egy beruházás, de ha âDâ hatékonysági osztályról, csak âBâ-re, vagy âAâ-ra lépünk feljebb, már érvényes lehet a felezés. Ez pedig egyszersmind azt is jelenti, hogy az energiaszegénység elleni hatékony fellépés egyik meghatározó eleme kell legyen az energiahatékonyság javítása, ahogyan ezt számos európai országban, például Angliában már jó ideje felismerték.
A briteknél â jelzi Szalai Gabriella â az orvosok néhány éve 3 millió fontos keretet kaptak, hogy a szerintük rászoruló családoknak, fűtéskorszrűsítést, vagy épületszigetelést írjanak fel, így csökkentve az energiaszegénységgel összefüggő halálozási kockázatot, és egészségügyi kiadásokat. Igaz â ismerte el a rádióiterjúban a MEHI projektvezetője, a britek ezzel meglehetősen elől járnak az európai átlaghoz képest. A MEHI projektvezetője szerint a fenntartható rezsicsökkentés az energiahatékonyság javítása.
Magyarország energiafelhasználása egyébként 2008 és 2013 között 168 petajoullal csökkent, ami nem csak az energiahatékonysági beruházások eredméyne, de benne van az ipar szerkezetváltása, több jelentős ipari energiafogyasztó leállása is.
Szalai Gabriella emlékeztetett, hogy a nemzeti épületenergetikai stratégia szerint, 2020-ig akár 49 petajoulenyi energiát is meg lehetne takarítani. Összehasonításként megjegyezte, hogy a tervezett két új paksi blokk termelése nagyjából 60 petajoule less, vagyis igen jelentős tartalékok vannak a magyar épületállományban.
A MEHI projektvezetője elismerte, hogy az energiahatékonysági beruházások nem olcsóak, viszont tartós munkahelyteremtést, és gazdasági n9övekedést is eredméyneznek, az energiafoygasztás és ezzel együtt az energiaköltségek csökkentése mellett.
