Az európai energiarendszer fejlesztése nem járhat a tagállamok döntési jogköreinek csorbításával, a tervezett intézkedéseknek figyelembe kell venniük az országok adottságait – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energetikáért felelős helyettes államtitkára egy fórumon kedden, a tárca közleménye szerint. Kádár Andrea Beatrix a 2. Közép-kelet-európai energiapolitikai fórumon kijelentette: Magyarország nem kívánja átadni a döntés jogát sem az áram árának szabályozása, sem az energiamix meghatározása terén, a jogkörök szűkítése korlátozná az ellátásbiztonság lehetőségeit.
A közlemény szerint kiemelte, hogy az Európai Bizottság Tiszta energiát minden európainak javaslatcsomagjának számos tervezett rendelkezése ellentétes a szubszidiaritás és az arányosság elvével és korlátozná a nemzeti kompetenciákat. Az európai energiarendszer fejlesztésre, strukturális változásra szorul, de tekintettel kell lenni a tagállamok eltérő gazdasági és társadalmi jellemzőire – hangsúlyozta.
A helyettes államtitkár a rendezvényen elmondta: Magyarország egyetért a nemzeti rendszerirányítók közötti együttműködés fokozásával és a szabályozandó szakterületek összetett igényeit együttesen figyelembevevő, végrehajtható szabályok kidolgozásában érdekelt. Hozzátette, hogy a létrehozandó regionális és uniós szintű rendszerirányítókkal elképzelt együttműködési keret szükségtelen, mivel a regionális villamosenergia-rendszerek működését egy támogató-ösztönző környezet hatékonyabban segítené, mint a közvetlen beavatkozás. Jelezte azt is, hogy a felhasználói igényeket garantáló ellátásbiztonságot nem szabad alárendelni a piaci érdekeknek.
A megújuló energia integrálása érdekében sürgette a regionális együttműködés fokozását, valamint műszaki, szabályozási és piactervezési fejlesztéseket szorgalmazott. A közlemény szerint Kádár Andrea Beatrix felidézte, hogy Magyarországon a megújuló energiaforrások aránya a teljes bruttó végső energiafogyasztáson belül már 2015-ben megközelítette a 14,5 százalékot, így másfél százalékkal meghaladta a 2020-ra előírt szintet és majdnem elérte az önként vállalt 14,65 százalékot is.
Az európai energiarendszer fejlesztése nem csorbíthatja a tagállami jogköröket
Az európai energiarendszer fejlesztése nem járhat a tagállamok döntési jogköreinek csorbításával, a tervezett intézkedéseknek figyelembe kell venniük az országok adottságait – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energetikáért felelős helyettes államtitkára egy fórumon kedden, a tárca közleménye szerint. Kádár Andrea Beatrix a 2. Közép-kelet-európai energiapolitikai fórumon kijelentette: Magyarország nem kívánja átadni a döntés jogát sem az áram árának szabályozása, sem az energiamix meghatározása terén, a jogkörök szűkítése korlátozná az ellátásbiztonság lehetőségeit.
A közlemény szerint kiemelte, hogy az Európai Bizottság Tiszta energiát minden európainak javaslatcsomagjának számos tervezett rendelkezése ellentétes a szubszidiaritás és az arányosság elvével és korlátozná a nemzeti kompetenciákat. Az európai energiarendszer fejlesztésre, strukturális változásra szorul, de tekintettel kell lenni a tagállamok eltérő gazdasági és társadalmi jellemzőire – hangsúlyozta.
A helyettes államtitkár a rendezvényen elmondta: Magyarország egyetért a nemzeti rendszerirányítók közötti együttműködés fokozásával és a szabályozandó szakterületek összetett igényeit együttesen figyelembevevő, végrehajtható szabályok kidolgozásában érdekelt. Hozzátette, hogy a létrehozandó regionális és uniós szintű rendszerirányítókkal elképzelt együttműködési keret szükségtelen, mivel a regionális villamosenergia-rendszerek működését egy támogató-ösztönző környezet hatékonyabban segítené, mint a közvetlen beavatkozás. Jelezte azt is, hogy a felhasználói igényeket garantáló ellátásbiztonságot nem szabad alárendelni a piaci érdekeknek.
A megújuló energia integrálása érdekében sürgette a regionális együttműködés fokozását, valamint műszaki, szabályozási és piactervezési fejlesztéseket szorgalmazott. A közlemény szerint Kádár Andrea Beatrix felidézte, hogy Magyarországon a megújuló energiaforrások aránya a teljes bruttó végső energiafogyasztáson belül már 2015-ben megközelítette a 14,5 százalékot, így másfél százalékkal meghaladta a 2020-ra előírt szintet és majdnem elérte az önként vállalt 14,65 százalékot is.
